Az Európai Unió a gazdasági-tudományos fejlődés felgyorsítása érdekében a pályázati-támogatási rendszerek adminisztratív igényességének csökkentését irányozta elő oly módon, hogy az a visszaélések kockázatát ne növelje. Az Európai Parlament szakbizottságain és szakcsoportjain belül is rendszeresen foglalkoznak a képviselők az általuk felügyelt területek fejlesztésének és fokozott ütemű fellendítésének kérdéseivel.

A tudományos kutatási szféra most, a készülő nyolcadik keretprogram előtt petícióban is sürgette a források elérhetőségének rugalmassá tételét, amit az EP ITRE szakbizottságában Mészáros Alajos (MKP-EPP) felszólalásban is tolmácsolt.
„A munkahelyteremtés alappillériéi közé tartozik az innováció, a tudomány és a gazdasági növekedés. Ennek eléréséhez azonban elengedhetetlen az innovációkba fektetett támogatás, mert csak így tudjuk Európa növekedési stratégiáját biztosítani, versenyképességünket megtartani, valamint az életminőséget javítani – mondta az EP néppárti képviselője 2010.07.13-án. – Kutatási programjaink, főleg az oktatás területén az idők során kibővültek, ezt a jó pályázati lehetőségeknek köszönhetjük. Figyelembe kell venni azonban azt is, hogy az új lehetőségekkel párhuzamosan bővültek az adminisztrációval és az ellenőrzéssel kapcsolatos bizonytalanságok is. Ebből a szempontból is szükséges a szabályok és eljárások mihamarabbi összehangolása akár már a hetedik keretprogram ideje alatt, de a nyolcadik előkészítésénél mindenképpen oda kell figyelnünk erre, különösen azért, mert ezt már a kutatók petícióval is kérték tőlünk.
Az új rendszernek nagyobb bizalommal kellene lennie a pályázók felé, a tudományos és technológiai értékelési folyamatok megerősítése mellett figyelembe kellene vennie a pénzügyi és adminisztrációs folyamatok radikális egyszerűsítését. Természetesen mindenféle pénzügyi művelet bizonyos fokú kockázattal jár, de az ilyen kockázatok túlzott adminisztrációs ellenőrzése is csak növeli az egész folyamat összköltségét. Törekedni kell arra is, hogy kutatásaink vonzóak és elérhetőek legyenek a világ legjobb kutatói, az európai vállalkozók és az egyetemek számára, hogy ezzel is a lehető legnagyobb hatást tudjuk elérni, mind a források megtalálásánál, mind pedig az eredmények területén is.
Összefoglalva, a rendszernek nagyobb kockázatszűrő képességgel kell rendelkeznie, amellett lényegesen több bizalmat kell tanúsítania a tudományos közösség iránt.”

Felvidék Ma