(Képgalériával frissitve) ‘Ahogy igértem, visszajövök” – kezdte beszédét Sólyom László volt köztársasági elnök Komáromban, Szent István király szobránál, utalva a tavalyi botrányos szlovák fogadtatásra.
Sólyom Lászlót ujjongó tömeg fogadta Komáromban. A volt államfő első útja az összegyűlt tömeghez vezetett, és több emberrel kezet fogott.
Az ünnepség a szlovák és a magyar himnusz eljátszásával kezdődött. A polgármesteri köszöntő előbb szlovákuk, majd csak azt követően hangzott el magyarul, és nem tartalmazott semmilyen utalást a tavalyi incidensre.
Sólyom László szerint a magyar kisebbségek helyzetének tartós rendezését csak a szomszéd népek magyarokkal kapcsolatos értékrendje megváltoztatásával, illetve a magyaroknak a szomszéd népekhez való új hozzáállásával lehet elérni. „A szomszéd népek magyarokkal kapcsolatos értékrendjének megváltozása nélkül ugyanis nincs végleges és megnyugtató megoldás. Hasonlóan nekünk is új hozzáállásra van szükségünk szomszédainkhoz” – jelentette ki a volt köztársasági elnök vasárnap délután a szlovákiai Révkomáromban, amikor a magyar nemzeti ünnep alkalmával megkoszorúzta a városban tavaly felállított Szent István szobrot.
A legfontosabb, hogy együtt vagyunk. A legfontosabb, hogy minden akadály ellenére együtt ünnepelünk. Ahogy ígértem, visszajöttem” – mondta beszéde elején Sólyom László, akit tavaly augusztusban az akkori pozsonyi kormányzat nem engedett be Szlovákiába, így nem vehetett részt a szoboravatón. A államfő akkor megígérte, hogy visszajön.
Sólyom szerint a kisebbségi magyarok legfőbb elvárásai a következőek: a magyar nyelv hivatalossá tétele helyi és regionális szinten; a magyar oktatási és kulturális intézményrendszer kiépítésének joga; az adott országok olyan területi/önkormányzati beosztása, hogy a magyarok minél kisebb számban váljanak kisebbséggé ezen egységeken belül; a magyarok lakta területek infrastrukturális és gazdasági fejlesztése; a magyar nemzeti szimbólumok akadálytalan használata; a politikai képviselet biztosítása a politikai rendszer minden szintjén.
„S végül az utolsó követelés, ami Magyarországot, az anyaországot illeti: soha, semmilyen körülmények között ne kezeljék idegen állampolgárként külhoni nemzettársainkat Magyarországon. Az új állampolgársági törvény kiteljesíti a nemzet tagjainak szabadságát: aki kívánja, még szorosabbra fűzheti kapcsolatát az anyaországgal. De ez a lehetőség semmiképpen nem vezethet arra, hogy különbséget tegyünk a magyar nemzet tagjai között aszerint, hogy rendelkeznek-e magyar állampolgársággal, vagy sem” – szögezte le Sólyom.
Sólyom László beszédét szlovák forditásban is felolvasták, majd következett halk zene mellett a koszorúzás. Miután Sólyom László megkoszorúzta Szent István király lovasszobrát, még egyszer hangzott fel taps a közönség soraiból, mégpedig amikor az MKP képviselői koszorőztak – Berényi József, Csáky Pél, Biró Ágnes, Farkas Iván és Szigeti László,
Az egyórás ünnepség végén a Concordia kórus elénekelte a magyar Hiszekegyet is (Hiszek egy isteni, örök igazságban, hiszek Magyarország feltámadásában), majd a Szózattal ért véget. A volt köztársasági elnök 19 órától megtekinti a Teátrum társulás Bánk bán operabemutatóját.
mti, O.N.
