Erdélyből, Vajdaságból, Felvidékről és Kárpátaljáról is érkeztek fiatalok a Győrben 27 éve megrendezésre kerülő nemzetközi anyanyelvi táborba, amelynek a Szent László Kollégium adott otthont.
A gyerekek amellett, hogy kirándulásokon megismerhették a Dunántúl egyházi és földrajzi nevezetességeit, néprajzi és magyarságtörténeti előadásokon vettek részt. A közös rendezvényeken felfedezhették egymás nyelvjárását, és beszélgettek arról is, milyen a kisebbségben élő magyarság helyzete az elcsatolt nemzetrészeken.
Tapasztalható volt, hogy a fiatalokat az foglalkoztatja leginkább, hogy továbbtanulásuk és előmenetelük szempontjából milyen hátrányuk származik a kisebbségi létből. „Az állam az oktatáson keresztül próbálja a kisebbségeket elnyomni, azonban most a kormányváltás után reméljük, hogy ez változik, és ugyanúgy tanulhatunk az anyanyelvünkön akár a felsőoktatásban is” – mondta Bacskai Adrienn, aki a kárpátaljai Szalókáról érkezett a győri táborba.
Kárpátalja mellett hasonló problémákkal küzdenek a vajdasági magyar diákok is. „Magyar oktatásban részesülünk, persze magyar nyelvű egyetemek és főiskolák nem nagyon vannak, inkább szerb nyelven folyik az oktatás. Ha ott szeretnénk tovább élni, akkor muszáj megtanulni a szerb nyelvet, de próbáljuk ápolni a magyart is” – így a vajdasági Csókáról származó Ruzsa Ágnes.
A felvidéki diákok is az anyanyelv megőrzésében látják a legnagyobb problémát. Jóllehet az új szlovák kormányfő, Iveta Radicova a Ficoféle nyelvtörvény kapcsán úgy nyilatkozott, nem helyes pénzbírsággal büntetni azokat, akik a hivatalos ügyintézéseknél nem az állam nyelvét használják. „Amikor eljövünk ebbe a táborba, felszabadultabban tudunk mindenkivel beszélgetni, és hát mintha testvérek lennénk, hiszen ugyanabban a helyzetben vagyunk, és át tudjuk érezni a másiknak a gondjait” – vélekedett Jankovics Katalin, a felvidéki Tallósról érkező diák.
A szervezők szerint fontos, hogy az elcsatolt területekről érkező diákok megismerjék egymás, és a magyar államiság ezerszáz éves történelmét. „A magyar irodalomtól a néprajzon át a történelemig számos kérdést érintünk, idén az évfordulók miatt különös hangsúlyt kap Széchenyi István, Mikszáth Kálmán és a trianoni békediktátum kérdése” – fogalmazott J. Kovács Andrea táborvezető. Idén negyvenkét fiatal vett részt a Rákóczi Szövetség által rendezett eseményen.
Felvidék Ma, győrinap
