Augusztus 24-éig a választópolgároknak kikézbesítetik az értesítőket a szeptember 18-ai népszavazásról. A Szabadság és Szolidaritás párt petíciója alapján kiírt népszavazásra mostantól szeptember 16-áig lehet választói igazolványt kérni, mellyel azok szavazhatnak, akik az érintett napon nem tartózkodnak majd állandó lakhelyükön. A népszavazáson hat kérdésben mondhatnak véleményt a választópolgárok. Többek közt dönthetnek a közrádió és köztelevízió üzemben tartási díjának eltörléséről, a parlamenti képviselők létszámának 100 főre való csökkentéséről, a mentelmi jog szűkítéséről, a kormány luxusautói árának 40 000 euróban történő maximalizálásáról, a sajtótörvény módosításáról (a válaszadási jog eltörléséről) és az internetes választás bevezetéséről.
Richard Sulík, a parlament és a népszavazást kezdeményező párt elnöke a múlt héten az alkotmánybíróságon kérdezősködött arról, mekkora mértékben tekinthető kötelezőnek a népszavazás eredménye. Mint ismeretes, maga a népszavazásról szóló törvény nem mondja ki, hogy az érvényes referendum eredményének ajánló vagy ügydöntő jelentősége van-e. Csupán elrendeli, hogy a parlament az érvényes népszavazást követően foglalkozni a kérdésekkel, és törvényt hozni vagy módosítani, amely a népszavazást követően három évig nem változtatható meg. Mivel a korábbi – az alacsony részvétel miatt többnyire sikertelen – népszavazásokon már felmerült ez a kérdés, jogászi vélemények szerint a szlovák törvény nem ismeri az ügydöntő népszavazást, csupán az ajánló jellegűt. Az ügydöntő népszavazás eredményét ugyanis a parlamentnek már nem kellene megerősíteni, állítják az államjogban jártas szakértők.
A népszavazási kérdések közül négyet Sulík pártjának sikerült a kormányprogram részévé tennie, így azoknak legfeljebb olyan jelentősége lenne egy érvényes – tehát 50 százalék + 1 fős választási részvétellel meghozott – döntés esetén, hogy a képviselői mentelmi jog szűkítését az ellenzéki pártoknak is nehezebb lenne nem támogatniuk, mivel az állampolgárok akaratával mennének szembe.
Népszavazási kampányra nem igazán készülnek a politikai pártok. Maga Richard Sulík sem, bár már jelezte: pártja biztosan fog kampányolni, csak nem olyan átütően, mintha nem lennének kormányon. A koalíció többi pártja az SaS ügyének tartja a népszavazást, s nem kíván foglalkozni vele. Inkább az őszi önkormányzati választásokra összpontosítják anyagi erejüket, amely a hosszú és költséges tavaszi parlamenti választási kampány után nem is csoda. Az ellenzéki pártok megtehetik, hogy „ők már csak egy kávét kérnek”. Ráadásul Robert Fico, a Smer-SD elnöke a népszavazási eredményhez köti, hogy pártja fogja-e támogatni a képviselői mentelmi jog szűkítéséről szóló, alkotmányos többségű törvénymódosítást, vagy nem. Iveta Radičová kormányfő nem zárta ki, hogy a már második olvasatban lévő törvénymódosításról esetleg szeptember 18-a utánra halasztják a döntést, ám hogy egy mozgósító kampány nélkül hoz-e érvényes eredményt a referendum, nehéz lenne megjósolni.
Nem egészen egy hónap múlva meglátjuk, csupán az SaS ön-népszerűsítő marketingfogása volt-e a népszavazási kezdeményezés, vagy több ennél. És egy hónap alatt kiderül majd is: ki kíváncsi a „népfelség” többségének véleményére, s nem gondolja azt, hogy kidobott pénz lesz a referendumra fordított 7 224 000 euró.
Felvidék Ma
