Ma 13 órakor rövid technikai szünettel, majd a határozatképtelenség miatt elrendelt 15 perces újabb szünettel kezdődött el a szlovák törvényhozás 5. ülése, amelyen végül 77 kormánypárti képviselő prezentálta jelenlétét. A napirendi szavazáson egy ponttal szűkült a program, a választójogi törvény módosításáról a helyhatósági választások előtt már nem lesz szó. A tényleges munka mégis Robert Fico kirohanásával kezdődött.
Fico beszámolt arról, hogy augusztus 31-én Sulík mint a parlament elnöke levélben kérte fel az ország összes polgármesterét, hogy a helyi hangosbeszélőn népszerűsítse a szeptember 18-ai népszavazást, amelyen részt vesz majd Ivan Gašparovič államfő, Iveta Radičová kormányfő, Richard Sulík, a parlament elnöke, de a legnagyobb ellenzéki párt, a Smer elnöke, Robert Fico is. Ezt visszaélésnek és szégyennek nevezte Fico, saját soraiban vastapsot aratva. Július Brocka (KDH) tárgyi megjegyzésben azt vetette Fico szemére, hogy Viera Tomanová volt miniszter ma kirobbant botrányát akarta elkendőzni ezzel a felszólalással, amit holnapra hagyhatott volna, hiszen holnap 14 órától a soron kívül 6. ülés is beiktatásra kerül, melynek egyetlen témája a házelnök, Richard Sulík leváltása. További hozzászólasok helyett azonban újabb technikai szünet következett, mert a számítógépes rendszer ma makrancoskodik a Tisztelt Házban.
Elsőként az államfő által újratárgyalásra visszautalt törvény, a környezetvédelmi minisztérium újraalakításáról szóló került terítékre. Alexander Slavkovský (SDKÚ) a gesztorbizottság nevében – a határidők módosításával – változatlan elfogadását javasolta. Dušan Čaplovič (Smer) viszont azt kifogásolta, hogy Simon Zsolt a környezetvédelmi jogköröket gyakorló miniszter jelen sincs a tanácskozáson, ráadásul hónapok alatt nem is fogalmazta meg, hogyan és milyen jogkörökkel lehetne erősebb a tárca. Čaplovič szerint ebből is látszik, hogy a Most-Hídnak csak a miniszteri szék fontos, nem az ökológia, ezért pártja ma is nemmel fog szavazni. A rövid, de csípős vita után a kormányoldal 76 igen szavazattal áttörte az elnöki vétót, így most már semmi nem áll útjában a környezetvédelmi tárca november elsejei önállósulásának.
Az ülés napirendjén szerepelt többek közt sürgősséggel a szerencsejáték-törvény, illetve a munkaügyi szolgáltatásokról szóló jogszabály módosítása is. A szerencsejáték-törvény sürgős módosításának célja, hogy lehetővé tegye a Tipos állami részvénytársaságnak az árvízkárok ellentételezésére javasolt 40 millió eurós pótlólagos adó azonnali átutalását az államkasszába. A foglalkoztatottság növelésének elősegítését szolgálná a másik sürgősségi törvényjavaslat, mely lehetővé tenné a községek számára a közhasznú munkavégzés keretében a hosszú ideje munkanélküliek foglalkoztatását, főleg a természeti csapások következményeinek eltávolítása során, illetve az európai felzárkóztatási alapokból meríthető támogatások felhasználásával amolyan köztes munkaerő-piacot teremtene, ahol az alacsony bérért vállalt munkaviszony esetén a szociális és munkaügyi központ egy ideig még segélyt is folyósítana az ilyen munkavállalónak. Bár a vita a volt és a jelenlegi munkaügyi miniszter többször személyeskedő szócsatájává vált, a törvényjavaslat zöld utat kapott, már második olvasatban van, így még ezen az ülésen végleges formát nyerhet.
Terítékre kerültek az igazságügyi miniszter törvénymódosító javaslatai, melyekkel az igazságszolgáltatásban és a bíróságokon tapasztalt anomáliák kiküszöbölését akarja elősegíteni a kormány. ABírói Tanácsról szóló törvénymódosítás, illetve a bírák mentelmi jogának kizárólag a munkavégzésük során előforduló tetteikre való korlátozása miatt is viharos vita tört ki, ráadásul a Legfelsőbb Bíróság elnökének, Štefan Harabinnak a felszólalását a plénum nem tette lehetővé. (Tisztségénél fogva jelen lehet az ülésen, de szót csak akkor kaphat, ha ezt a parlamenti többség megszavazza.) Harabin állásfoglalását, mely szerint a Bírói Tanács működését érintő változások alkotmánysértőek, Miroslav Číž (Smer) olvasta fel, aki élesen bírálta és demokráciasértőnek nevezte a koalíció magatartását, amiért Harabin nem kapott szót. Igor Matovič (SaS) viszont a demokrácia karikatúrájának titulálta azt a helyzetet, hogy az ország legfőbb bírája egy olyan egyén lehet, akinek közismert, közeli kapcsolata volt egy drogkereskedővel. Lucia Žitňanská igazságügyi miniszter a vitát azzal zárta: hogy az előző kormány kétes egyének szabad prédájává tette az igazságszolgáltatást, s ezt az új kormánynak meg kell változtatnia.
Második olvasatba utalta a plénum a vasutakról szóló törvény módosítását is, amely európai szabályokat vesz át és alapot teremt ahhoz, hogy a teherszállítási ágazatba stratégiai befektetőt vonjanak be, ugyanígy a lakásépítést és szociális lakhatást szabályozó törvényi változásokat. E célra a jövőben a régiófejlesztési forrásokból is jut majd támogatás.
Az ülés holnap folytatódik, több nemzetközi szerződés módosításának parlamenti jóváhagyására is sor kerül, illetve megvitatja és elfogadja a Tisztelt Ház a 2009-es költségvetési zárszámadást, az ezzel kapcsolatos ÁSZ-jelentést, illetve a költségvetésnek alárendelt állami szervek és hatóságok zárszámadásait is.
Új tagról szavaznak a tévétanácsba, kísérletet tesznek a képviselők a rádiótanács három tagjának leváltására, és új emberek kerülhetnek a Nemzeti Vagyonalap vezető testületeibe is.
Nagy kérdés viszont, hogy mi lesz az alkotmánymódosítással, vagyis a parlamenti képviselők mentelmi jogának szűkítésével. A parlamenti bizottságok egyikében sem született hozzá ajánló határozat, igazán tehát senki nem tudja, a frakciókban megvan-e a kellő támogatottsága. És az is kérdés, napirenden marad-e, hiszen Iveta Radičová kormányfő az esetleges támogatás fejében Robert Ficónak, a Smer elnökének felajánlotta, hogy a döntést a népszavazás utánra halasszák, így az az állampolgárok véleményének ismeretében szülessen meg.
Felvidék Ma
