A szlovák sajtót is foglalkoztatja, hogy Martin Chren (SaS) és Ivan Švejna (Most-Híd) államtitkár, a Hayek Consulting cég korábbi tulajdonosai nem kívánnak önként távozni tisztségükből, sőt pártjaik sem látnak okot erre. Pedig nem csupán az előző kormánytól kaptak kétes tisztaságú állami megrendeléseket, hanem már a Radičová-kormány megalakulása után is született egy ilyen szerződés. Igaz, a miniszterelnök egyértelműen összeférhetetlenségről beszél, de államtitkárokat leváltani nem tud, azt csak a miniszter teheti meg.
A két érintett pártelnöknek a koalíciós tanácson kell megoldási javaslattal előállnia. Richard Sulík nem lát okot Chren menesztésére, Bugár Béla pedig összeférhetetlenséget sem lát, mert „Švejna nem a gazdasági tárcánál dolgozik”, ráadásul a legutóbbi állami megrendelés aláírásakor már árulta tulajdonrészét a Hayek Consultingban.
A Transparency International munkatársa, Emília Sičáková-Beblavá a Pravdának azt nyilatkozta: a legutóbbi szerződés ügye gyorsan lezárható, mert felbontották, de a Počiatek vezette pénzügyminisztériummal folytatott együttműködés problémás, mert látszat-közbeszerzési eljárást követően valójában közvetlen megbízás alapján jött létre. A közélet tisztasága felett őrködő szervezet azonban rendkívül visszafogott. Tudatában van, hogy egyáltalán nem kell az államtitkárok leváltásával végződnie az ügynek. Pedig hát: ha komolyan gondolja a korrupció elleni harcot, annak valahol itt kellene kezdődnie. Ebben az esetben a száz nap türelmi idő sem érvényes. Demokratikus jogállamban semmiképpen. Igaz, Szlovákiában inkább a „csata után” tábornokok a közéleti tisztaság őrei is. Kommentálják a megtörtént, sajtóban felgöngyölt korrupciós ügyeket, elkészítik a maguk éves jelentését – mindig utólag. A TI most sem foglal állást abban a kérdésben, hogy fennáll-e az összeférhetetlenség esete, volt-e „faliújságos” tendere az új végrehajtó hatalom egyik-másik vezérpolitikusának.
Persze nem meglepő ez a magatartás. Elvégre azt követően, hogy a parlamenti választási kampány költségeit nyilvánosságra hozták a politikai pártok, legalább akkora meglepetések érték a közvéleményt, mint a korábbi években. A hivatalosan „aprópénzből” finanszírozott monstre-kampányok az újoncok esetében most nem zavarják a Transparency Internationalt, sem a Fair Play-t, pedig előtte hónapokig vizsgálták-vitatták az SDKÚ-DS és a Smer-SD pártfinanszírozási ügyeit épp azokban az években, amikor ők voltak kezdők, teljesen új pártok. Ha már az SaS és a Most-Híd is „megöregszik”, pontosabb: kihull a hatalomból, talán rájuk is sort kerítenek.
Sajnos, a Hayek Alapítvány és a Hayek Consulting esete a szlovákiai civil szféra létfeltételeit is leképzi. A hatalom jóindulata nélkül a neves civil szervezetek sem létezhetnek, hiszen mindenki pénzből él. (Jöttek a kormányba miniszterek, kormánybiztosok vagy egyéb főhivatalnokok a MESA 10-ből, az INEKO-ból, az INESS-ből stb., s talán az ő „szerződéses” múltjukat is meg lehet majd kapirgálni idővel…) A jelenlegi kormánykoalíció indulása körüli gyanús ügyeket ezért is kísérheti bizonytalan óvatoskodás a máskor oly szakszerű véleményekkel előrukkoló szakértők részéről, akiknek pedig bőven lenne okuk az éberségre. Úgy tűnik azonban, előbb abban szeretnének tisztán látni, milyen korlátok közt engedi majd őket mozogni a magát a közéleti tisztaság élharcosaként meghirdető új politikai garnitúra, melynek emblematikus politikusai a legtöbb esetben akkor sem újak a kormány háza táján, ha új nevű pártban kerültek hatalomra ismét. Sokan közülük a végrehajtó hatalmak pártállásától függetlenül építették-alakították az ország gazdaságát, pénzügyi vagy nagy elosztórendszereit akár egy évtizeden át vagy még hosszabb ideje, s most – mert többre vágytak a független szakértői státusnál – átléptek egy határt. Politikusok lettek.
Hogy végül milyen gyakorlatot honosítanak meg, annak a bemutatása most kezdődik.
Felvidék Ma, ngyr
