Az ausztriai pénzverde új százeurós névértékű érmét bocsátott ki, amely a magyar Szent Koronát ábrázolja. A „Habsburgok koronái” című sorozat egyik darabjaként jelenik meg rajta a magyar államiság jelképe. Csakhogy a Szent Korona soha nem képezte az osztrák uralkodóház tulajdonát!

A tervek szerint öt darabból áll majd a „Habsburgok koronái” című sorozat. Az első pénzérmét 2008-ban adta ki a pénzverde, amelyen a Német–római Birodalom uralkodóinak koronáját, a 2009-ben kiadott érme az osztrák főhercegi fejdíszt ábrázolja. A továbbiakban cseh Szent Vencel-koronát, illetve az osztrák császári koronát kívánják kiadni.
A „sógorok” által kiadott érem egyik oldalán a magyar Szent Korona, másik felén pedig az 1741. június 25-i pozsonyi koronázó jelenet látható. Ekkor koronázták meg Mária Teréziát, aki Szent István palástját és a Szent Koronát viselve, lóháton, karddal látható az érmén. A háttérben a pozsonyi vár és a koronázási templom szerepel.
Úgy tűnik, a történelemhamisítás fogalma más nemzeteknél is előfordul, nem csak szűkebb hazánkban. Míg ugyan a Habsburgok valóban bitorolták a Szent Koronát és Magyarország királyává koronáztatták magukat vele, addig a szlovákok – akiknek abszolút se nem királyuk, se nem koronájuk nem volt – szintén előkelően használják a Szent Koronát. Gondoljunk csak a pozsonyi Koronázási ünnepségekre vagy legutóbb a Szent Márton-dóm, azaz a Koronázó templom esetére. Mindkét esetben elferdített történelmi tényekkel találkozhattunk.
Az osztrákok annak ellenére is magukénak tekintik a numizmatika terén is a Szent Koronát, hogy II. József nem is koronáztatta meg magát a magyar koronával, csupán a kincstárába vitette. Őt nevezzük kalapos királynak.
A Szent Korona maga az államiságunk jelképe, nemcsak holmi korona, fejedelmi, királyi dísz. Az egész nemzet, a magyar nép legfőbb méltósága, az ország irányítója. Kevés nép van a földkerekségen, aki hasonlóan vélekedett és vélekedik a koronáról, mint a magyar nép. Már a megfogalmazása is egyedüli, hiszen, mi magyarok Szent Koronának nevezzük azt a koronát, amelyet a jelenlegi formájában ismerünk.
A Szent Korona több mint királyi dísz vagy jelvény; hazánknak, függetlenségünknek, nemzeti önérzetünknek letéteményese. A Szent Korona: a magyar nemzet, a magyar nép; hazánk!
A Szent Korona hányatott sorsa, a magyar nép és az ország sorsával közös. A történelem viharos századai emberpróbáló körülmények között csaptak le a Szent Koronára, de Ő nem veszett el, nem adta magát! Érdemes elolvasnunk és talán minden magyar embernek egyszer illene is elolvasnia a Szent Korona történelmi szerepét.
Jelképes epizódja a Szent Korona sorsának a Csehszlovák kormány 1946. április 10-én a nagyhatalmaknak átadott jegyzéke, amelyben a trianoni határ megváltoztathatatlanságának elismerését, a magyar nemzetiségűek Csehszlovákiából való áttelepítését, a pozsonyi hídfő átadását és – mint ki nem mondott garanciát – “*Szent István koronájának, a revizionizmus jelképének” az Egyesült Nemzetek Szervezetének Múzeumába való elhelyezését követeli. A magyar nemzet megalázását így kötötték össze a Szent Korona megalázásának kísérletével. Aki láncot akar tenni a magyar nemzetre, fogságba veti a koronát!
Nézzünk csak pár fogalmat a Szent Korona Tanból, amely rávilágíthat bennünket, hogy miért más a Szent Korona a többi koronától?
– A Szent Korona elvonatkoztatott (fölötte áll) a mindenkori államhatalmat gyakorló Főtől (királytól, kormányzótól, elnöktől stb.) és a tagoktól.
– A Szent Korona az államhatalom alanya.
– A Szent Korona egyesíti magában a hatalom egészét, vagyis azt a hatalmat, ami a Fő és tagok között véglegesen meg van osztva a törvényhozói és végrehajtó hatalom szem¬pontjából. Ebből következik, hogy a nemzet mint közösséget megillető hatalom együtt, kizárólag a Szent Koronában van meg, ezt a hatalmat csak a Szent Korona testesíti meg.
– A Szent Korona birtokolja az ország területét. Adott esetben hozzá tartozhatnak a csatlakozó országok is. Ezért volt szokásos, hogy a törvényekben a „Szent Korona országai” kifejezést használták.
– A Szent Korona birtokolja mindazt, ami a nemzet fennmaradásához szükséges…
Az államalapítás ezeréves évfordulója alkalmából Magyarország méltó helyére emelte a Szent Koronát, és a nemzet múzeumából a nemzetet képviselő Országgyűlés oltalma alá helyezte.
Más nemzet tagjai nem fogják fel ésszel, hogy mi, magyarok ragaszkodunk a Szent Koronához és hiteltelennek tartjuk, ha pl. a Habsburgok koronája jelzővel illetik. Más nemzettől elvenni jogtalanul, főleg az államiság jelképét, magát a legfőbb uralkodót, pedig tiszteletlenség, csalás és lopás!
Numizmatikai szemmel bizonyára az éremgyűjtőknek tetszik majd az öt darabból álló sorozat, de nem árt megvizsgálni az érméken található történelmi tényeket sem.
Bízom benne, hogy a Szent Korona fogalmát sikerült megvilágítanom, így nem csupán egy királyi koronára gondolunk a közeljövőben, ha megpillantjuk a Szent Koronát.

Karaffa Attila, Felvidék Ma