Tavaly augusztusban, amikor elfogadták a kormányprogramot kiderült, hogy annak egyik legfontosabb célkitűzéseként a tudás alapú társadalom megteremtését fogalmazták meg. Néhány hónappal később, amikor a kormánypártok elfogadták az idei állami költségvetést kiderült, hogy a tudomány, kutatás, fejlesztés költségvetési kerete csökkenni fog, amely magába foglalja a Szlovák Tudományos Akadémia költségvetésének csökkenését is. Csakúgy, mint az egyetemi kutatásra szánt keret lefaragását. Az idei év elején a kormány eldöntötte, hogy az EU-alapok merítésének Nemzeti Fejlesztési Kerettervét átdolgozza, 650 millió €-val többet szán majd a D1 északi autópálya építésére, négy további területről átcsoportosítva a forrásokat. Többek között 180 millió €-val csökkenti a tudomány, kutatás, fejlesztés EU-pályázatokkal megpályázható keretét. A döntéstől számított második kormányülésen elfogadták a tudás alapú társadalom építésének stratégiáját.
Farkas Iván, az az MKP gazdasági és régiófejlesztési alelnöke szerint: „Ha mindezt jelleggörbével kéne szemléltetnem, akkor ez pontosan megfelelne a hullámvasút jelleggörbéjének. Egyszer fent, máskor lent. Pedig a környező országok szinte kivétel nélkül egyre több forrást biztosítanak a kutatás, a fejlesztés és a tudomány területére. Rájöttek ugyanis, hogy a gazdasági válságból való kilábalás egyik legfontosabb pillére a kutatás, fejlesztés, innováció megerősítése lesz. Az új fejlesztések mihamarabbi átültetése a termelésbe jelenthet számukra erősebb pozíciókat a piacon, a globális versenyben. A kiélezett versenyhelyzetben a stagnálást, a tétlenséget nem követi majd az eddig megszerzett pozíciók hosszabb távon történő automatikus birtoklása. Ezért a környező országokban úgy az államháztartás, mint az ipar és a vállalkozások egyre több forrást biztosítanak a kutatásra, fejlesztésre és az innovációra.
Szlovákiában a kormány ellenkezőleg gondolkodik. Szavakban, tervekben leszögezi a tudás alapú társadalom irányába történő nyitást, azonban a forrásokat más prioritásokra szánja. Ez az ellentmondás megbosszulhatja magát, Szlovákia hamarosan elveszítheti pozícióit, komparatív előnyeit, idővel nem lesz annyira vonzó a munkahelyteremtő beruházók számára. Ez pedig igen negatív előjele annak, hogy hosszabb távon a munkanélküliség nem enyhül majd, hanem tartós, lassú növekedésbe kezd. Mert a kormány a 2002 – 2006 közötti választási időszakkal ellentétben ma képtelen új impulzusokat felmutatni, amellyel a térség országai közül a legvonzóbb lehetne a munkahelyteremtő beruházók számára. Hiába, tíz év alatt változott a világ, a beruházások megszerzése terén ma már más tulajdonságok jellemzik a konkurenciaképességet. Az lesz a győztes, aki a tudomány, a kutatás, fejlesztés területén lesz erős, csupán annak javulhat középtávon a szociális-társadalmi helyzete. Ez pedig úgy tűnik nem Szlovákia lesz, mert a kormány nem ismerte fel a kor igazi kihívásait”.
Felvidék Ma
