Megalakult a Budapesten tanuló felvidéki egyetemistákat tömörítő Kaszás Attila Diákkör (KAD). A diákkör a Rákóczi Szövetség keretein belül jött létre, a szervezet elnökévé Stubendek Attilát választották. A pozsonyi székhelyű Diákhálózat Hallgatói Parlamentje vasárnap a KAD-ot a Diákhálózat tagszervezetévé választotta.
A keddi alakuló ülésen elsőként a házigazda Rákóczi Szövetség Magyar Örökség-díjas elnöke, Halz József köszöntötte a mintegy 35 fiatalt. Halz hangsúlyozta a cselekvő összefogás szükségességét, különösen a szlovákiai magyar közösséget érintő legnagyobb kihívás, a népszámlálás előtt. Kifejezte abbéli reményét is, miszerint az alakuló csoportosulás tevékeny partner lesz a Rákóczi Szövetség céljainak megvalósításában.
A szervezet Kaszás Attila nevének felvételével kíván tisztelegni a felvidéki Vágsellyén született, Budapesten tanult színművész emlékezete előtt. Az alapszabályban rögzített elvek szerint a KAD célja a Budapesten és vonzáskörzetében tanuló felvidékiek összefogása, közösséggé kovácsolása és érdekvédelmük ellátása. A Kaszás Attila Diákkör prioritásának tekinti a szlovákiai származású egyetemisták képviseletét hazai és országhatárokon átnyúló rendezvényeken. Hangsúlyt kíván fektetni a magyar kultúra és nemzeti hagyományok ápolására, továbbá – tekintettel a fiatal értelmiség nagyarányú migrációjára – ösztönözni kívánja a friss diplomások hazatérést és szülőföldön való boldogulásuk elősegítését.
A diákkör jövőbeli terveit Stubendek Attila vázolta fel. Ezek közé tartozik a Diákhálózat rendezvényeibe és a Rákóczi Szövetség központi programjaiba való bekapcsolódás. Emellett partneri kapcsolat kialakítására törekednek a Kárpát-medence más diákklubjaival is. Budapesten a fiatalok számára elengedhetetlen szórakoztató estek mellett rendszeresen rendeznek majd kulturális programokat, tanulmányi utakat és fórumokat. A beszélgető estekre kiváltképp olyan előadókat várnak, akik noha külföldön végezték tanulmányaikat, mégis érvényesülni tudtak szülőföldükön, szlovák környezetben. – Kényszeríteni senkit nem lehet, csak ösztönözni tudunk a hazatérésre. A cél a pozitív példák bemutatása – árulta el Stubendek.
