28243

Schmitt Pál hétfő délben ellátta kézjegyével Magyarország új alaptörvényét, amely 2012. január 1-jével lép életbe.

Az államfő a Sándor-palotában írta alá hazánk új alaptörvényét, amelyet egy héttel ezelőtt fogadott el a parlament 262 igen, 44 nem szavazattal és egy tartózkodással.
Igennel voksoltak a Fidesz és a KDNP képviselői, valamint a független Pősze Lajos. Nemmel szavazott a Jobbik-frakció és két független képviselő, Ivády Gábor és Szili Katalin. Tartózkodott a szintén független Molnár Oszkár. Az alkotmányozásban, így a szavazáson sem vett részt az MSZP és az LMP.
Az egy hete elfogadott alaptörvényt Budapesten, nyolc vidéki helyszínen, illetve Kolozsváron is egy időben kezdődő gálaestekkel köszöntik. A kormány 135 millió forintot költ a rendezvényekre a központi költségvetésből. Az új alaptörvény január elsején lép életbe.
{phocagallery view=category|categoryid=2|imageid=6454|detail=0|float=right}Az új alaptörvény alapján 30 sarkalatos, azaz kétharmados többségű törvényt kell elfogadnia vagy módosítania a parlamentnek. A jövőben sarkalatos törvény rendelkezik majd a közteherviselés és a nyugdíjrendszer alapvető szabályairól, a nemzeti vagyon megőrzéséről, valamint a családok védelméről. Továbbra is kétharmados törvény tartalmazza majd a választójog részletszabályait, a pártok működését és gazdálkodását, és a sajtószabadságot is. A bírósági, ügyészségi szervezetről és az Alkotmánybíróságról változatlanul minősített többséget igénylő törvény rendelkezik majd. Változás lesz abban, hogy a Magyar Nemzeti Bankról és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló jogszabály is kétharmados lesz, valamint a címer és a zászló használatának részletes szabályai mellett az állami kitüntetéseket is sarkalatos törvény határozza meg.
Hétfő este 20 órától exkluzív interjút láthatnak Schmitt Pállal a Hír Televízióban. A beszélgetést hétfőn 23.05-től, majd kedden 8.05-től megismétlik.