Forró Krisztián a Magyar Szövetség elnöke is részt vett a CPAC budapesti rendevényének második napján tartott beszélgetésen, melyen a határon túli magyar közösségek vezetői cseréltek eszmét. A felvidéki párt elnöke arra mutatott rá, hogy Szlovákia európai uniós csatlakozása, a Magyarország és Szlovákia közti határ megszűnése nagyban segítette a két ország viszonyának javulását. Egyetértett azzal, hogy a hagyományokhoz ragaszkodás az, ami megtartja a határon túli magyar kisebbségeket.
“Csak akkor fogunk tudni magyarként fennmaradni, ha összetartunk, kiállunk a hagyományaink, kultúránk és anyanyelvünk mellett, és e mentén próbálunk minél nagyobb teret szerezni a helyi politikában” – szögezte le.
Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke, Románia korábbi miniszterelnök-helyettese szerint is az erdélyi magyar közösség úgy maradhatott fenn, hogy az elmúlt 104 éven keresztül mindig ragaszkodott a hagyományokhoz, a gyökereihez, anyanyelvéhez, kultúrájához és hitéhez.
“Az elmúlt 34 évben is azért tudtunk sikeresek lenni, mert azokat az értékeket tartottuk irányadónak, amelyek a hagyományokhoz kapcsolódnak”
– mondta a romániai magyar politikus, más, határon túli magyar vezetőkkel folytatott kerekasztal-beszélgetése során. Leszögezte, hogy egy nemzeti kisebbség mindig konzervatív, hiszen mindig azokhoz az értékekhez ragaszkodik, amelyek megtartják őt minden körülmények között. A hagyományt nem béklyónak tekinti, hanem erős talapzatnak, erőforrásnak. A szabadságra pedig úgy tekint mint olyan adottságra, amellyel a hagyomány keretei között tud élni.
Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke arról beszélt, hogy az ukrajnai háború körülményei között a kárpátaljai magyarságnak is a hagyományos, konzervatív értékek adnak erőt, amelyek lehetővé teszik számukra a megmaradást.
Helyzetüket mindazonáltal kritikusnak nevezte a háború sújtotta Ukrajnában, amelynek lakossága – mint rámutatott – az elmúlt harminc év alatt a felére csökkent, ipari termelése, gazdasági fejlődése pedig nem éri el az 1991-es szintet.
“Mindezek rendkívüli mértékben kihatnak közösségünkre is, amely számában az elmúlt időszakban úgyszintén megfogyatkozott, azonban mindennek ellenére sikeresen tartjuk magunkat. A háborús viszonyok ellenére továbbra is működnek iskoláink, megjelennek az újságok és készíti műsorait a televízió” – fejtette ki. Köszönetét fejezte ki Magyarországnak a kárpátaljai magyarok felé tanúsított szolidaritásáért. “Bízunk a békében, és abban, hogy az idei választások nyomán a világban olyan erők jutnak hatalomra, amelyek elősegítik a béke megteremtését” – zárta szavait a kárpátaljai politikus.
Pásztor Bálint, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke és parlamenti frakcióvezetője kijelentette, hogy a vajdasági magyarság azért érti meg a kárpátaljaiakat, mert hasonlóan éltek át háborús időszakot a kilencvenes években. Kiemelte, hogy
a szerbiai demokratikus fordulat után a vajdasági magyarságnak sikerült elképzeléseit törvénybe iktatni. A sikerhez viszont még szükség volt arra is, hogy Szerbiában azok jussanak hatalomra, akik konzervatív értékeket vallanak
– tette hozzá. “Bebizonyosodott, hogy a kisebbségi érdekek iránt sokkal megértőbbek azok, akik szintén nemzetben gondolkodnak, mint nem azok, akik balliberális elveket vallanak” – jelentette ki.
A rendezvényen felszólalt Eduardo Bolsonaro, brazil parlamenti képviselő, a CPAC Brasil alapítója, aki apja, Jair Bolsonaro korábbi brazil államfő és a vele közös politikai nézeteket vallók üldöztetéséről beszélt.
Gerolf Annemans, belga EP-képviselő, az Identitás és Demokrácia (ID) elnöke szerint a baloldali, liberális erők politikája a felelős a nyugati civilizáció tönkretételéért, a modern kori problémákért, a tömeges migrációért, a családok veszélyeztetéséért és a kulturális hanyatlásért.
Gavin Wax, a New York Young Republican Club elnöke kijelentette, hogy a magyarok “a hagyományos értékek bástyájává váltak”, és méltatta egyebek mellett a magyar kormány családpolitikáját.
Marcin Mastalerek, a lengyel köztársasági elnök kabinetvezetője Európa biztonságának szavatolására helyezte beszédében a hangsúlyt. Kijelentette, hogy Lengyelország szerint sokkal nagyobb amerikai jelenlétre van szükség Európában katonai és gazdasági téren egyaránt. Az ukrajnai háborúval összefüggésben sürgette, hogy a NATO-tagországok emeljék katonai kiadásaikat GDP-jük három százalékára.
Antonio Giordano, az Európai Reformisták és Konzervatívok (ECR) főtitkára, a Fratelli d’Italia parlamenti képviselője szerint “kevesebb, de jobb Európára van szükség”, ezért a szubszidiaritás elvének és a nemzeti szuverenitásnak az erősítését sürgette az Európai Unión belül.
(MTI)
