A felvidéki Kalondán tevékenykedő Pro Kalondiensis Polgári Társulás május 5-9. között nagyszabású rendezvényt tart a „Nyugat-Európa Kelet-Európáért az EU-ban” elnevezésű sikeres pályázatuk keretében. A részletekről Papp Sándort, a Pro Kalondiensis PT elnökét kérdeztük
Melyek a Nyugat-Európa Kelet-Európáért az EU-ban projekt céljai, legfontosabb kitűzései?
– Ez egy hosszú tavú projekt, melynek lényege, hogy civil vonalon mutassuk be a nyugat-európai kisebbségvédelmet, és ebbe bevonjuk azokat a szervezeteket, akik ezt fontosnak tartják. Az Európa Tanács támogatásával megvalósuló rendezvénysorozatunk célja, hogy partnerszervezeteink által Európa kilenc országából olyan tapasztalatokat szerezzünk a nemzeti kisebbségek jogainak terén a szlovákiai/felvidéki magyar közösségünknek, amelyek alapján jogosan megfogalmazhatjuk magyar közösségi igényeinket európai módon, Európában. Az autonómia formáit szeretnénk bemutatni. Úgy gondoltuk, hogy a nyugat-európai tapasztalatokat – nekünk magyaroknak – leghitelesebben olyan magyarok tudják átadni, akik részesei a „nyugat” társadalmi életnek. A másik, nagyon fontos célunk, a kapcsolatépítés, a barátkozás és egymásratalálás. Az első találkozó központi helyszíne Kalonda lesz, de célunk, hogy bemutassuk a Losonc és Fülek vonzáskörzetébe tartozó nógrádi régiót.
Milyen szervezeteket hívtak meg?
– A meghívott szervezetek: A magyarországi Rákóczi Szövetség és 8 országból meghívott magyar szervezet (Cseh- és Morvaországi Magyarok Szövetsége, Magyarok Angliai Országos Szövetsége, Hollandiai Magyar Szövetség, Finnországi Magyarok Egyesülete, Észtországi Magyarok Munkácsy Mihály Egyesülete, Dániai Magyarok Országos Szövetsége, Németországi Magyar Szervezetek Szövetsége, Svédországi Magyarok Szövetsége). A szervezetek olyan gyakorlati tapasztalatokkal rendelkeznek az egyes országokban működő kisebbségi jogokról, amelyek bemutatása, átadása a szlovákiai magyarok számára egyfajta fogódzót jelenthet, de ugyanúgy bátorítást is a kisebbségi jogok európai szintű kivívásáért a Felvidéken, szülőföldünkön. Mindegyik szervezettől 4 vendéget várunk Kalondára, összesen a 9 partnerünktől tehát 36 magyart látunk vendégül az öt nap folyamán.
Felvidéki résztvevői is lesznek a rendezvénynek?
Természetesen, és felvidéki előadóink is vannak: Szabó Olga, Pat polgármestere, Hrubík Béla, a Csemadok országos elnöke, valamint Ladányi Lajos, a Zoboralja Közhasznú Társaság elnöke.
Mik a program legfontosabb, illetve legnagyobb érdeklődésre számítható pontjai?
– Május 6-án projektnyitó workshop és szakmai értekezések lesznek. Sor kerül a projekt részletes bemutatására, az egyes szervezetek bemutatkozására, az európai kisebbségi jogok gyakorlati tapasztalatainak közös megbeszélésére.
Számos kísérő rendezvényünk is van. Május 7-én régiónk mutatkozik be vendégeinknek. Terveink szerint a délelőtt folyamán autóbusszal bejárjuk a régiót, kirándulást szervezünk az Ipolytanóci Ősleletekhez, bemutatjuk a 30 millió éves ősvilágot! A Szent Korona másolatát is bemutatjuk, melyet a Mátyás templomból hozzák ide. Este Republic-koncert lesz a kalondai Palóc Közösségi Ház Színpadán. Ezt követően a Holdviola koncertjét élvezheti a közönség és a vendégeink.
Május 8-án szakmai és közösségi napot tartunk. Ipolytarnócon folytatódik a projekt programja a magyar összetartozás szellemében. Sajtótájékoztatón ismertetjük a projektet a nyilvánossággal.
A sport sem marad ki a rendezvénysorozatból. Magyar Öregfiúk Labdarúgó Válogatott – Határtalan Palóc Öregfiúk Válogatott mérkőzésre kerül sor az ipolytarnóci sportpályán. Vendégeink lesznek olyan egykori kiváló labdarúgók, mint Détári Lajos, Dunai Antal, Ebedli Zoltán, Urbán Flóri, Vince Pilu, Sisa Tibor és még sokan mások.
A több mint 10 éves Pro Kalondiensis Polgári Társulás hogyan vált kezdeményezőjévé egy ilyen nagyszabású rendezvénysorozatnak?
– A társulást még 1999-ben hoztuk létre. Azzal a céllal alapítottuk, hogy a kalondai magyarsággal törődjünk. A tizenkét év alatt számos partnerszervezetünk lett, talán szerénytelenségnek hangzik, de behálóztuk Európát. Kénytelenek vagyunk szélesebb körben tevékenykedni, mert magyarságunk fennmaradása így kívánja. Nézzünk körül, eltelt húsz esztendő a rendszerváltozás óta, és még Szlovákiában mindig vörös posztónak számít az autonómia kifejezésnek még csak a használata is. A felvidéki magyarság képviselői pedig csak magyarázkodnak, pedig Európában olyan kitűnően működő példák vannak a kisebbségvédelemre, mint Dél-Tirol vagy Katalónia. Feladatunk, hogy tematizáljuk a szlovák közvéleményt is, magyarságunkat pedig meg kell győznünk a kollektív jogainkhoz való ragaszkodásra. Úgy gondolom, itt az ideje, hogy civil alternatívát kínáljunk a kisebbségvédelemre.
Mi lesz a következő lépés?
– Mostan egy bemutatkozó rendezvény zajlik. A folytatás augusztusban lesz, egy budapesti konferencia keretén belül.
