Tusnádon huszonkettedik alkalommal rendezték meg az erdélyi szabadegyetemet. A határon túli magyar politikai vezetők és a magyarországi kormányzat képviselőinek fórumán részt vett Berényi József, a Magyar Koalíció Pártja elnöke is.
A fórum témája ezúttal az autonómia lehetőségeinek megvitatása, illetve az adott országban élő magyarság helyzetének ismertetése volt. Répás Zsuzsa nemzetpolitikáért felelős államtitkár bevezetőjében hangsúlyozta: „örülök, hogy rendszeresen tudunk teret biztosítani annak, hogy a Kárpát-medence valamennyi régiója magyar közösségeinek vezetői ilyen módon is találkozzanak és megvitassák a legfontosabb kérdéseket. Ha a nemzeti sorskérdésekről gondolkodunk, nem tehetjük ezt csupán 93 ezer négyzetkilométerben, hanem a magyar nemzet egészét kell tekintenünk. Csak így nőhet össze az, ami összetartozik”.
Abban egyetértés alakult ki, hogy az autonómia terén a legnagyobb gondok Szlovákiában vannak. Ott szinte még beszélni sem lehet erről.
Berényi József leszögezte: „Ha a többségi nemzet képviselői – nálunk adott esetben a szlovákok – egy párton belül vannak a magyarokkal, a nemzetiségi követelések terén már a párton belül kompromisszumokat kell kötni. Ezek után minden szlovák párt kötelességének tartja, hogy kompromisszumokra kényszerítse azt a pártot, amely felvállalja a magyar követeléseket, jelen esetben a vegyespártot. Ez a folyamat így folytatódik mindaddig, amíg megszületik a döntés: a kompromisszumok kompromisszumának kompromisszuma. Ez viszont számunkra már nem eredmény, hanem visszalépés. Ez bizonyosodott be a nyelvtörvény esetében is. Az államnyelvhasználat és a kisebbségi nyelvhasználat területén sem lett jobb a helyzetünk. Van ugyan néhány terület, ahol történt előrelépés – például a kétnyelvű dokumentumok területén -, viszont vannak olyan fontos területek is, ahol a most elfogadott jogszabályok visszalépést jelentenek az előző időszakhoz képest, annak ellenére, hogy magyarok is megszavazták. Komoly szemfényvesztés a nyelvhasználati küszöb 15 százalékra való csökkentése is, ugyanis az csak 10 év múlva lesz bevezethető.
Egy évvel a parlamenti választások után az egyedüli terület, ahol a kisebbségi politikában vitázni lehetett a többségi nemzettel, az a nyelvhasználat kérdése volt. Tehát szóba sem jött az önrendelkezés vagy az autonómia kérdése. Ennek három fő oka van.
Az első ok, sajnos, saját sorainkban keresendő. A felvidéki magyarság legutóbbi 10 éve nem arról szólt, hogy a magunk számára megszabott mércét, célkitűzéseket hogyan tudjuk tartani, illetve átültetni, hanem elfogadtuk azt, hogy a mércét a többségi nemzet szabja meg. Nagyon sok választópolgár előtt egy olyan hamis kép fogalmazódott meg, hogy az a jó szlovákiai magyar politikus, akit a szlovákok neveznek jó politikusnak. Az, akik a többségi nemzet által szabott célkitűzéseknek megfelelően próbálja megfogalmazni a magyar politikai érdeket. Ez egy óriási visszalépés, nem a célok megfogalmazásában, hanem a hozzáállásban.
A másik oka annak, hogy nálunk nem az autonómiáról folyik a vita, az Szlovákia integrációja az európai intézményekbe. Összehasonlítva a többi Magyarországgal határos országgal, Szlovákia érte el a legnagyobb szintű integrációt. Természetesen most Romániára, Szerbiára és Ukrajnára gondolok, nem pedig Ausztriára vagy Szlovéniára. Szlovákia nem csak az EU-nak és a schengeni övezetnek, hanem az euróövezetnek is a részévé vált. Ez most persze nem olyan nagy előny, hiszen a gyenge Szlovákiának kell megsegítenie Görögországot, esetleg Írországot vagy Portugáliát is. Szlovákiában a politikai elit úgy gondolja, hogy már mindenhová bekerültek, ahová csak lehet, és innentől nekik nem parancsol senki. Azaz, kisebbségi kérdésekben is ők akarják megszabni az irányultságot. Korábban ez másképpen volt. 1994-ben, amikor Szlovákiának az Európa Tanácsba való felvételéről volt szó, igenis, kénytelenek voltak elfogadni az ET ajánlásainak egy részét.
A harmadik ok pedig az a nézet, hogyha megszűnik a szlovákiai magyarság, akkor megszűnik a probléma is. Ezért naivság lenne azt hinnünk, hogy a szlovák politikában bármiféle partnerség az autonómia kérdésében kialakítható. Szlovákiában a nemzetállam kiépítése az alapérdek, ezen belül szűnjön meg a kisebbség. A jelenlegi trendek, az asszimiláció és az elvándorlások is ez irányba mutatnak.
Az autonómia Szlovákiában partnerség alapján tehát jelenleg nem képzelhető el, csakis valamiféle „árukapcsolat” vetületében. Továbbra is léteznek kulcsfontosságú dolgok Szlovákiában, ilyen a már említett görög kölcsön folyósítása is. Ez megosztja a szlovák politikai életet. Ezek kihasználásához viszont elvhű politizálás szükséges, mely kész érdekeinket – természetesen az alkotmányosság keretein belül – a végsőkig képviselni. Azt, hogy nálunk mennyire nem lehet partnerségben gondolkodni, azt mutatja a kettős állampolgárság kérdése is, hiszen a szlovákiai magyarok csak úgy juthatnak hozzá, ha elveszítik a szlovákot. Ebben a kérdésben egyébként intenzív levelezés folyik köztem és a szlovák belügyminisztérium között, folyamatosan érdeklődnek az iránt, hogy van-e magyar állampolgárságom.
Nálunk a legfontosabb a szlovákiai magyar közgondolkodás változása volna. Erre látok esélyt. A népszámlálási előrejelzések azt mutatják, hogy kevesebben leszünk, mint 10 évvel ezelőtt. A negatív katarzist azonban arra kell felhasználnunk, hogy újra ráébresszük önmagunkat, hogy magunknak kell megfogalmaznunk a mércét, magunknak kell kialakítanunk követeléseinknek a kereteit, és magunknak kell – barátaink segítségével – átültetnünk a megmaradásunk feltételeit. Tekintsük példának Vajdaságot, ahol megjelentek már az autonómia alapjai, és ennek megfelelően próbáljuk megőrizni a magyarságot a jövendő generációk számára is.”
Németh Zsolt magyar külügyi államtitkár rámutatott, hogy amíg az RMDSZ kongresszusán a román államelnök azon elmélkedik, hogy milyen autonómiákat tart elfogadhatónak, addig Szlovákiában ez elképzelhetetlen. „Segítenünk kell a felvidéki magyar közösséget, és a szlovák-magyar viszonyt is abba az irányba terelni, hogy az autonómia nem ördögtől való, hanem teljesen legitim, demokratikus törekvés. Nonszensz helyzet, hogy hiszterikus dührohamokat kap a komplett szlovák politikai elit, ha felverődik az autonómia kérdése” – mondta Németh Zsolt.
{phocagallery view=category|categoryid=2|imageid=7938|detail=0|float=right}Berényi József szerint a Romániában és a Szerbiában élő magyarság eredményeinek pozitív hozadéka lehet a Szlovákiában élő magyarokra is. Segít szétzúzni az említett hiszterizált falat az autonómia és az önrendelkezés körül. E tekintetben óriási előrelépést jelenthet az új magyar alaptörvény is, hiszen az alapján az autonómiatörekvéseinket a mindenkori magyar kormányzatnak is támogatnia kell. „Nem véletlen tehát az sem, hogy a szlovák politikai elit olyan kritikus a magyar alaptörvénnyel szemben. Ellenben minket kötelez és felelősséggel ruház fel valós céljaink tényleges megfogalmazására” – mondta Berényi.
A kerekasztal-beszélgetésen a határon túli magyarok részéről még részt vett Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke, Kovács Miklós és Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke és alelnöke, Kelemen Hunor RMDSZ-elnök és Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) ügyvezető elnöke is. A határon túli politikusok Tusnádon megbeszélést folytattak Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel is.
A Magyar Koalíció Pártját Berényi József pártelnök mellett Biró Ágnes, az MKP Országos Tanácsának tagja képviselte a tusnádi rendezvényen, melynek számos egyéb felvidéki vonatkozása, rendezvénye is volt.
Világi Oszkár vállalkozó, a Slovnaft vezérigazgatója részt vett az energetikáról tartorr kerekasztal-beszélgetésen.
Pogány Erzsébet, a Szövetség a Közös Célokért igazgatója részt vett „Az újságírói etika más, mint az emberi etnika” elnevezésű fórumon. A fórum további résztvevői: Karácsonyi Zsigmond (elnök, MÚRE, Marosvásárhely), Kelemen Attila Ármin (főszerkesztő, Erdély Fm) , Zelei Miklós (író), Prőhle Gergely (helyettes államtitkár, Külügyminisztérium), Bíró Zsolt (szerkesztő, Marosvásárhelyi Rádió), Gulyás Gergely (országgyűlési képviselő). A moderátor Csinta Samu (újságíró, Háromszék) volt.
Orosz Örs (Szlovákiai Magyarok Kerekasztala népszámlálási kampánystábjának tagja, a Diákhálóza népes csapataként érkeztek) részt vett a „Népszámlálás 2011 – mi és miért fontos?” c. fórumon. Beszélgetőtársai Kapitány Balázs (Központi Statisztikai Hivatal, Népességtudományi Kutatóintézet, tudományos titkár), Kiss Tamás (szociológus, az Országos Kisebbségkutató Intézet munkatársa, Kolozsvár), Demeter Szilárd (EMNT, népszámlálási munkacsoport, Nagyvárad) voltak. A vitaindítót Székely István (elnök, Jakabff y Elemér Alapítvány,
Kolozsvár) tartotta.
A kultúrprogramok között pedig 10 ezer ember előtt adott nagy sikerű koncertet a Kossuth-díjas Szarka Gyula és Szarka Tamás vezette Ghymes együttes. A koncert után Berényi József felkereste az együttes tagjait, és gratulált nekik a sikerhez, és ahhoz is, hogy mindig felvállalták felvidéki gyökereiket.
Felvidék.ma, Oriskó Norbert
{phocagallery view=category|categoryid=253|limitstart=0|limitcount=0}
