gasparovic_ivan_02

A köztársasági elnök továbbra is ragaszkodik az álláspontjához, hogy Jozef Čentéšt nem nevezi ki főügyésznek mindaddig, amíg nem születik meg az Alkotmánybíróság döntése Ladislav Tichý helyettes főügyész beadványáról.

Gašparovič ebbéli véleményét a parlament elnökével, Richard Sulíkkal való mai találkozóján újfent megerősítette. Sulík azért kért találkozót a köztársasági elnöktől, hogy átnyújtsa neki azt a 76 parlamenti képviselő által aláírt petíciót, amelyben arra szólítják fel az elnököt, hogy nevezze ki Čentéšt.
„Az a véleményünk, hogy a köztársasági elnöknek kötelessége kinevezni a főügyészt fölösleges halogatás nélkül. Azután, hogy az Alkotmánybíróság megszüntette az előzetes intézkedéseket, nem látom okát, miért nem lehetne Čentéšt kinevezni. Sajnos nem jutottunk közös nevezőre” – mondta Sulík, aki a mai találkozót kezdeményezte. Mint elmondta, Gašparovičcsal megegyeztek abban, hogy a köztársasági elnöknek az alkotmányból eredő kötelessége a főügyész fölösleges halogatás nélküli kinevezése. „Nem értettünk egyet azonban abban, hogy bármilyen alkotmánybírósági eljárás ok lenne a kinevezés halogatására” – magyarázta Sulík.
Gašparovič összehasonlításképpen azt hozta fel, hogy például a kormány kinevezésekor az Alkotmányban az szerepel, hogy a köztársasági elnök a miniszterelnök javaslatára nevezi azt ki, ami szerinte azt jelenti, hogy fölösleges halogatás nélkül. A főügyész esetében viszont úgy szól az Alkotmány, hogy a köztársasági elnök a parlament javaslatára nevezi ki, ami lehetővé teszi a késleltetést. „Kinevezhetem, de kereshetek okot is arra – például az alkotmánybírósági eljárást –, hogy nem nevezem ki. De nem mondtam, hogy nem nevezem ki” – hangsúlyozta. Hogy miképpen fog szeptemberben eljárni, arról egyelőre nem akart beszélni.
A parlamenti képviselők június 17-én titkos szavazás során 79 szavazattal választották meg Čentéšt főügyésszé. Ellenjelöltje nem volt, Dobroslav Trnka röviddel a szavazás előtt visszalépett. Gašparovič még aznap megüzente, hogy az így megválasztott főügyészt nem nevezi ki egészen addig, amíg az Alkotmánybíróság nem dönt annak a beadványnak a sorsáról, amelyet a helyettes főügyész. Ladislav Tichý nyújtott be.
Gašparovič azt még nem döntötte el, hogy aláírja-e a módosított Munka Törvénykönyvét, előbb szeretne megismerkedni a koalíció által véghezvitt változtatásokkal. „15 nap áll a rendelkezésemre, amit be fogok tartani” – nyilatkozta a köztársasági elnöki palotában megtartott sajtótájékoztatón a parlament elnökével való találkozása után. Gašparovič hozzátette, hogy a törvénnyel kapcsolatos esetleges kifogásairól tájékoztatni fogja Richard Sulíkot.  Az elnöknek nem tetszik a mód, ahogyan a törvényt a parlamentben megszavazták A javaslat ugyanis 74 koalíciós igennel ment át a törvényhozáson annak köszönhetően, hogy az Egyszerű Emberek négy képviselője nem vett részt a szavazáson. „Amit a köztársasági elnök úr kifogásolt, az egyfajta kulturális műsor volt, ami szerintem jobb lett volna, ha nincs, de ami a szavazás jogi részét illeti, az minden kétséget kizáróan rendben volt” – vélekedik Sulík. Hangsúlyozta továbbá, hogy a törvény elfogadására elegendő a jelenlévő képviselők egyszerű többsége, amit be is tartottak. Sulík arról nem nyilatkozott, hogy ha a köztársasági elnök visszaadja a törvényt, rendkívüli ülést hív-e össze, hogy a módosított törvényt újból megszavazhassák még a tervezett hatálybalépése előtt, ami szeptember elseje lenne.

Felvidek.ma, Pravda nyomán: D. É.