koalicio-2010-06

Megint borulni készül a bili. A kereszténydemokraták a tegnapi parlamenti balhé után – amikor is az SaS hét képviselője nem szavazta meg a Figeľ által beterjesztett építkezési törvény módosító javaslatát,

amely szigorította volna a fekete építkezésekért kiróható büntetéseket – megpróbáltak nagy sebesen koalíciós tanácsülést összehívni, hogy ott rendezzék az egymás közti mondhatni már-már menetrendszerűen érkező nézeteltéréseket. Figeľ a rá jellemző óvatos módon akkor még csak úgy fogalmazott, hogy felelőtlen lépésnek tartja ezt a koalíciós partner néhány képviselője részéről, Hrušovský azonban összevonta szemöldökét és kimondta kerek-perec, hogy márpedig az SaS megszegte a koalíciós szerződést, a szóban forgó intézkedéseket ugyanis a kormányprogram is tartalmazza. Persze, Matovič sem maradhatott ki a buliból, hiszen kameraközelben illik okosakat mondani, jól jöhet ez majd még a pártalapításkor alapon. Azt már csak mellékesen jegyzem meg, hogy az események ugyancsak neki kedveznek, hiszen a karosszékében hátradőlve nézheti, ahogy egykori klubtársai és koalíciós partnerei egymást marják. De hogy a témánál maradjunk, meg is üzente nagy gyorsan, hogy ugyan már ne viselkedjenek úgy, mint a gyerekek a homokozóban, tessék inkább komoly, felnőtt ember módjára megvitatni a dolgokat, mert ha tovább folytatódik a két párt közti gyerekes huzavona, ő bizony – a másik három egyszerű emberrel egyetemben – inkább az előrehozott választások mellett teszi le a voksát. Sulík mindeközben hallgatott. A Koalíciós Tanácsot végül is nem sikerült összehozni, mert Sulíknak fontosabb tárgyalása akadt, Dzurinda Litvániába repült, Figeľ meg a kérdéses időpontban éppen a könyvét keresztelte, így aztán az aznapi békéltető show-ból nem lett semmi. Mára halasztották azt.

Időközben kiderült az is, hogy az SaS parlamenti klubjának vezetője rettentően sajnálja a történteket, azt mondja, nem direkt volt, csak néhány képviselőjének véletlenül és egyenként félrecsúszott a keze, s rossz gombot nyomtak meg. Drága Kollár úr, de véletlenül különbözőképpen rosszat? Mert némelyikük tartózkodott a szavazás során, másikuk nem szavazott, a harmadik meg ellene szavazott. Kollár azt mondja, ő képes akár elnézést is kérni ezért a KDH-tól. Hát én meg azt sajnálom, Kollár úr, hogy ettől nem tudott okosabbat kitalálni, parlamenti képviselőként, mi több frakcióvezetőként talán futhatná már fantáziadúsabb indokra is – akár. Mondjuk például, hogy a szavazás idején beazonosíthatatlan légköri jelenségeknek köszönhetően megbolondultak a sasos csúszós kezű képviselők szavazógépei.  Ezen legalább egy darabig elgondolkodna az átlag választópolgár.

Na de félre a tréfával, mert az eset korántsem olyan vicces, pláne, hogy a mi bőrünkre megy ez a fene nagy játék. Mára már Sulíknak is megoldódott a nyelve, s úgy tartotta jónak, hogy sajtótájékoztató keretében tárja ország-világ elé, mit is gondol ő minderről. Azt mondja a házelnök pártelnök, hogy az egész csak a véletlenek összjátéka volt, s nem is érti igazán, mi ez a fene nagy hisztéria a KDH részéről. Egyébként is, a KDH az ellenzékkel együtt szavazott már többször is a májusi parlamenti ülés során. És egyáltalán, az ő képviselői nem olyanok, csak egyikőjük szavazott előre megfontolt szándékkal a törvénymódosítás ellen, erre meg különben is törvényadta joga van és slussz.

Ma este nyolckor hát – nagy valószínűség szerint – megvalósul az újabb koalíciós banzáj, amelyen megpróbálják elsimítani a koalíción belüli viszályokat – legyen szó akár a kisember számára látszólag nem olyan nagy jelentőséggel bíró építkezési törvény módosítása kapcsán kialakult huzavonáról vagy a súlyosabb, pénztárcánkat jóval érzékenyebben érintő görög válságkezelő csomag kapcsán kialakult vitáról. S bár már a kisember számára is egyre világosabb, hogy ezek a kedves fiúk és lányok egyre kevésbé bírják elviselni egymást, mégis megcáfolom az írásom elején írtakat: azaz hogy megint borulni készül a bili, nagy valószínűséggel ugyanis nem lesz szó semmi ilyenről ma este. Nem lesz biliborulás, maximum látványos, ám korántsem őszinte képletes egymás nyakába borulás, az újságírók villogó fényképezőgépeinek szóló „barátságos” műmosoly, no meg „a mi egymást közt rendezzük úriemberek módjára a problémákat” jelképező kézszorítás – teszik mindezt persze fogcsikorgatás közepette, de hát az érdek az nagy úr. A bili meg csak telik és telik…

Felvidek.ma, Dunajszky Éva