29879

Somorján kezdődött az a matricázás, mely a kétnyelvű feliratokat sürgette a magyarok által is lakott városok és községek intézményeinek épületein, közúti és tájékoztató tábláin, üzletek kirakatain. Hétfőn újabb matricák jelentek meg.

A legújabb matricák – az előzőektől eltérően – kimondottan Somorja részére készültek. Minőségi levonókról van szó, magyar színekkel körvonalazott szívben szerény, de sokatmondó felirat: Somorja a mi városunk.
Somorján 2011 júniusában jelentek meg az első matricák “Hol marad a magyar felirat? Mi is itt élünk! Törvény adta jogunk van az anyanyelvünkhöz!” felirattal, melyeken akkor  szlovák nyelven is feltüntették ezt a mondatot. A Somorja Hangja PT tagjai kétnyelvű röplapokkal népszerűsítették a kétnyelvűséget. Ezt követően a somorjai önkormányzat ülésének is témája volt a matricázás, Bárdos Gábor polgármester a matricák megjelenése után úgy nyilatkozott, egyetért azzal, hogy a kétnyelvűség következetes használatáért tenni kell a városban. Felhívást intéztek a város területén működő szervezetek, intézmények, vállalkozók felé a kétnyelvűség elvének betartása érdekében a város területén. A gyakorlati helyzet azonban nem sokat változott, így várható volt a matricázás második hulláma.
Június végén Dunaszerdahelyen is megjelentek a matricák, melyek különböztek a somorjaitól. A hol marad a magyar felirat? mondatot tartalmazták – szlovákul is. Ezt követően országossá szélesedett a “matrica-hadjárat”. A matricák megjelentek Galánta, Párkány, Zselízen, Rimaszombat, Tornalja és további városok kizárólag szlovák nyelvű feliratain is.
Miután a matricák minősége, grafikai megoldása, gyártásuk helye különbözik egymástól, feltételezhető, hogy több különböző csoportosulás áll a kezdeményezés mögött. A szimpatizánsok részére a Facebook közösségi portálon Kétnyelvű Dél-Szlovákia elnevezéssel egy oldal is létrejött.
A Szlovákiában hatályos törvények szerint egyébként nem lenne semmi akadálya, hogy az államnyelv mellett magyarul is tájékoztassanak a vállalkozók és más jogi személyek, azonban kevesen élnek ezzel a joggal – hasonlóan, ahogy a személyneveknek a magyar írásmód szerinti jogával sem…

Felvidék.ma, Oriskó Norbert

{iarelatednews articleid=”28942, 29026, 29186, 29579, 29654, 29832″}