A B terv a pótmegoldás közismert megnevezése arra az esetre, ha az A terv nem járna sikerrel. Ha az A terv alatt az euróövezet megmaradását értjük a közös euróval, akkor még korai a sikertelenségről beszélni, nem árt azonban, ha azért gondolunk a B terv előkészítésére is.
Amikor a tavaly decemberi EU-csúcstalálkozó előtt Richard Sulík, a szlovák parlament elnöke a témával kapcsolatban megnyilvánult az újságokban, idézték őt a világ hírügynökségei és lapjai is, de nem mondott neki ellent Ivan Mikloš szlovák pénzügyminiszter sem. Ám amíg Sulík B terve a koronához való visszatérésről szólt, mi a három alább ismertetett forgatókönyv közül ezt a változatot csak a harmadik helyre soroljuk, mivel a korona és a mai euró között létezik egy átmenet: az euró mint „fekete” fizetőeszköz lehetősége, ahogyan azt például Montenegró is teszi.
Hogy a forgatókönyvek közül melyik válik valóra, lehetséges, hogy már a hónap végén megtudjuk, amikor is az euróövezeti tagállamok kormányfői újabb rendkívüli találkozón vesznek részt a helyzet megvitatása érdekében. A szabadságok ideje alatt van idejük azon gondolkodni, mit kezdeni az ún. PIIGS államok problémájával, amelyet Portugália, Írország, Olaszország, Görögország és Spanyolország gúnyneveként használnak, mivel hatalmas adósságaikkal a szakadék szélére sodorták gazdaságaikat.
Aki azzal számol, hogy az euróövezetben változás áll be, helyesen gondolkodik. Végeredményben az euró eredeti formájában már ma is a múlté, még ha ez nem is látszik a bankjegyeken és a bankszámlákon sem. Görögország megmentése érdekében a kormányfők már július elején olyan eszközöket vetettek be, amelyeket az euró megalapítói még tabunak tartottak. A lényegük az, hogy az egyik ország adósságait átviszik az összes többi tagállamra. A brüsszeli egyezség szerint Szlovákia lakosai is adójuk egy részével azt az intézményt fedezik, amelyik azoknak az országoknak segít majd pénzügyi problémáik megoldásában, amelyek maguk képtelenek erre. De csak idő kérdése, hogy az erős országok, élükön Németországgal mikor nyújtják be a számlát és mondják meg, mit is kell az eladósodott tagországoknak ezért a fedezetért fizetniük. Hogy ez az önállóság elvesztése lesz-e az állami költségvetések megszavazása során, vagy akár a közös európai adók, az még elválik.
A Szlovák Nemzeti Bank volt vezérigazgatója, Marián Jusko szerint az új szabályok közé mindenekelőtt szigorú büntetéseket kell beiktatni a felelőtlen tagállamok számára. Jusko azt mondja, hogy az euró csak akkor marad meg, ha betartják a szabályokat, ezeket viszont csak akkor tartják be, ha büntetések lesznek. De nem ám olyanok, amelyekről már hónapok óta vitatkoznak a brüsszeli hivatalnokok, hanem gyors és automatikus büntetések. S a legnagyobb közülük az euróövezetből való kitiltás lenne.
„A” terv
Az erős tagállamok megegyeznek az euróövezet megmaradásáról, és hosszú távon segíteni fogják az eladósodott tagországokat. Az euró továbbra is úgy működik, mint most, még ha a tagországok közül valaki ki is esik a klubból. Szlovákia a hazai kritika ellenére megszavazza a közös egyezséget.
A terv részét képezik az új szabályok is az euróövezeti tagországok számára. Ezek szerint történik majd az eladósodott országok megsegítése, s ami a legfontosabb, hogy a tagországok pénzügyminiszterei is ezek szerint járnak majd el országaik éves állami költségvetéseinek összeállítása során. Többük számára ez sokkal nagyobb megtakarító intézkedéseket jelent majd, mint amihez eddig szoktak. Az ún. mentőcsomag intézménnyé válik, amely egyfajta tűzoltó vagy rendőri szerepet lát majd el. A gyengébb országok égető pénzügyi problémáinak oltására fog szolgálni, s az ehhez szükséges pénzt az erősebb országoktól gyűjti be. Felügyeli a szabályok betartását és a büntetéseket is ez az intézmény rója ki.
Előnyei:
• nem kell valutát vásárolnunk, ha az euróövezeti országokba utazunk
• látjuk az egyes áruk árai közti különbségeket, és ami olcsóbb pl. Ausztriában, azt megvehetjük ott
• cégeink nagy részének nem kell devizát váltania, ha árut exportál vagy importál
• a kormánynak jobban kell ügyelnie, hogy az eladósodása során ne sértse meg az euróövezeti szabályokat.
Hátrányai:
• Szlovákiának is gyűjtenie kell az eladósodott országok számára
• a kormány és a parlament kisebb szabadsággal rendelkezik majd az állami kiadásokról vagy az adókról szóló döntések során
• ha a gazdaságunk sikeres lenne, nincs saját pénznemünk, ami ennek köszönhetően megerősödhetne.
„B” terv – Montenegró példája
Az euróövezet erős tagországai úgy döntenek, hogy nem mentik meg az eladósodott országokat és létrehozzák az ún. „szupereuró-övezetet“, de ide már csak a gazdaságilag legfejlettebb országokat hívják meg, mint pl. a Benelux-államokat és Finnországot. Szlovákia nem kap meghívót, de továbbra is az euró használata mellett dönt.
A B terv érvényes arra a forgatókönyvre is, hogy Szlovákia maga dönt úgy, hogy kilép az euróövezetből, például azért, mert nem akar Görögországnak segíteni.
Az eurót hivatalos fizetőeszközként már évek óta használja Montenegró is, bár sohasem volt az euróövezet tagja. Euróval fizetnek az üzletekben, a hivatalokban is, de az országnak nincs központi bankja, amely a pénzt nyomná, vagy a hazai bankokat készpénzzel segítené a kilengések során, ahogyan azt a központi bankok általában teszik. Ám korántsem csak Montenegró esetéről van szó. Eurót használ Koszovó és Andorra is, az amerikai dollárt viszont sajátjának tekinti az Egyesült Államokon kívül még további 15 ország.
Előnyei:
• nem kellene fizetnünk Görögország és más országok adósságáért
• még mindig nem lenne szükségünk devizára és valutára
• nem kellene új pénznemet nyomtatni.
Hátrányai:
• a lakosok és az állam magasabb kamatokat fizetnének a kölcsönökért és a hitelekért, mivel központi bank nélkül lassúbb a pénzáramlás a gazdaságban
• az esetleges pénzügyi problémáink vagy a túlságosan gyors eladósodásunk során nem tartaná fellettünk védő kezét az euróövezet.
„C” terv – a korona
Szétesik az euróövezet vagy Szlovákia kilép belőle, és a saját pénznem használata mellett dönt.
A döntést mindenképpen az euróövezettel való megegyezésnek kellene megelőznie, hasonlóképpen, mint a szövetségi állam szétesésekor meg kellett egyeznünk Csehországgal a vagyonelosztásban.
Törvénybe iktatnánk a korona hivatalos pénznemként való használatát, amelyben az ország a segélyeket és a béreket fizetné, s amelyben az adóinkat fizetnénk. A Szlovák Nemzeti Bank új pénzt nyomna és döntene a korona kezdő árfolyamáról. A többi már a bizalom kérdése lenne. Ha a lakosok és a hazai cégek nem bíznának az új koronában, igyekeznének minél több eurót megtartani, ami bonyolítaná az emberek és a cégek életét is. A külföld bizalmatlansága meg azt jelentené, hogy a szlovák kormánynak és a cégeknek csak magas kamatok ellenében kölcsönöznének pénzt. Mindkettő a korona meggyengülését eredményezné.
Előnyök:
• nem fizetnénk a görög adósságért
• senki se beszélhetne bele például az adószint meghatározásába
• ha a gazdaságunk gyorsan növekedne, a korona is gyorsabban erősödne, mint a környező országok pénznemei vagy az euró.
Hátrányok:
• újra valutára lenne szükségünk, ha utazni akarunk
• a külfölddel kereskedő cégeinknek számolniuk kellene más pénznemek árfolyamaival és árfolyammozgásaival
• elveszítenénk a megbízhatóságunk egy részét, amivel az euróövezetnek köszönhetően jelenleg rendelkezünk, és kormányunknak meg a lakosoknak is magasabb kamatokat kellene fizetniük a hitelekért
Felvidék.ma, Sme nyomán dé
