Kilenc kérdést tett fel olvasóinak még júniusban a Kitekintő külpolitikai hírportál a határon túli magyarok választójogával kapcsolatban, melynek léte nem, csupán csak a mikéntje kérdéses már, s hamarosan erre is választ fogunk kapni az őszi jogalkotási szezon során.
A külpolitika iránt érdeklődők első számú tájékozódási pontjának tekinthető, kitűnő hírportál fontos, mondhatni megkerülhetetlen kérdéseket vetett fel, még ha itt-ott meglehetősen manipulatív, a befolyásolásmentes kérdezés elvére (mint újságíró-szakmai alapvetésre) nem túl jó fényt vető módon is. Néhol már olyan szinten “megdolgozott” maga a kérdés, hogy olybá tűnik: még egy valódi határon túli magyar sem tudná megkerülni, hogy maga ellen “valljon”.
Ezzel együtt is érdemes azonban odafigyelni a felmérést (mely egyébként nem reprezentatív) összegző írásra. A Kitekintő az alábbiakat kérdezte tehát olvasóitól (érdemes elgondolkodni azon, vajon mi, határon túli magyarok milyen válaszokat adnánk rá):
1. Vajon helyes döntés-e, ha a szavazati jogot olyan állampolgárokra terjesztik ki, akik nem élnek Magyarországon, vagyis szavazatuk következményeit nem kellene és nem is tudnák magukon viselni? A kérdés fordított logikával is feltehető: olyan fontossá teszi a határon átívelő nemzetegyesítés stratégiája az anyaországot a magyar kisebbségek számára, hogy ez indokolttá teszi a határon túli magyarok beleszólását az anyaország kormányzásába?
2. Rendelkezhet-e Magyarország politikai viszonyaira vonatkozó szükséges ismeretekkel a határon túli magyar állampolgár ahhoz, hogy felelősségteljesen szavazhasson magyarországi pártokra?
3. Okozhat-e feszültséget a szavazati jog határon túli magyarokra való kiterjesztése az anyaországiak és határon túl élők között?
4. Vajon növelheti-e a határon túli magyar közösségek megosztottságát a szavazati jog kiterjesztése a külhoni magyarokra?
5. Az esetlegesen szavazásra jogosult határon túli magyarság hány százaléka járulna az urnákhoz egy országgyűlési választás alkalmával?
6. Okozhat-e feszültséget a magyarországi pártok határon túli kampánya a többségi társadalmak és a magyar kisebbségi közösségek között!
7. A szavazati jog kiterjesztésével megváltozó nemzetpolitikai erőviszonyok táplálhatnak-e konfliktust az anyaország és a kisebbségek politikai elitjei között?
8. Indokolt-e, hogy a magyarországi pártok költséges kampányokat folytassanak a határon túli magyarok meggyőzése érdekében?
9. Ön szerint melyek lehetnek azok a választástechnikai megoldások, amelyek legjobban szolgálják a magyar kormány elképzeléseit, és leginkább megfelelnek a határon túli magyar közösségek érdekeinek?
A Kitekintő.hu olvasóinak válaszait összefoglaló elemzést elolvashatják a hírportál honlapján ITT
Felvidék Ma, -szd-
