Felvidékről egyedüliként vett rész a Pozsonyi Magyar Galéria a Szakrális Művészetek Hete rendezvényen. A kiállítás kurátorát, Kalita Gábort, a PMG művészeti vezetőjét kérdeztük az említett szereplésről, s magáról a fesztiválról.
„A művészet nem indokol, nem érvel, nem meggyőzni akar, hanem megérint. Ez több mint érvelés. Hiszen a misztérium nem legyőzni, nem megsemmisíteni akar, hanem éltetni.” Ennek a mottónak a jegyében zajlott a Szakrális Művészetek Hete című, egész Kárpát-medencét mozgósító nagyszabású rendezvénysorozat szeptember 17-25-e között, melynek keretében a Pozsonyi Magyar Galéria (PMG) Szent István Pozsonyban című gyűjteményének bemutatójára is sor került az esztergomi Szent Adalbert Központban, történelmi nevén a Nagyszemináriumban. A rendezvénnyel, a kiállítással, a további tervekkel kapcsolatosan Kalita Gábor, a PMG művészeti vezetője válaszolt kérdeseinkre.
– Meghívott vendégként szerepeltek a Szent István Pozsonyban című kiállítással az anyaországban, mivel érdemeltétek ki a szervezők bizalmát?
– Az elmúlt év májusában indítottuk el vándorútjára a Szent István Pozsonyban c. gyűjteményünk utaztatását, s mivel eddig a Kárpát-medencében kilenc jeles helyszínen sikerült bemutatnunk a művészeti anyagot, így jutott el ennek híre a fesztivált szervező Ars Sacra Alapítvány kuratóriumi tagjaihoz is.
– Mit lehet tudni erről az alapítványról, a szervezőkről, s magáról a fesztiválról?
– Az Ars Sacra Alapítvány kuratóriumi tagjai, név szerint Dragonits Márta, Kolek Ildikó, Toroczkay Ilona öt évvel ezelőtt indították vándorútjára a Szakrális Művészetek Hete elnevezésű fesztivált, amely az évek múltán mindig több és több műsort, előadást foglalt magába. Megjegyzendő, hogy az utóbbi időszakban a legtekintélyesebb magyar kulturális központok is bekapcsolódtak a fesztivál munkájába. Például magára a megnyitóra a Magyar Nemzeti Múzeumban került sor, melyen jelen volt a köztársasági elnök felesége Schmittné Makrai Katalin – és Dr. Erdős Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek is, vagyis a jeles esemény fővédnökei. Dr. Csorba László, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója nyitotta meg azt a tárlatot, amelyen Dr. Szilárdfy Zoltán jubiláns pap szakrális tárgyi gyűjteményéből rendeztek időszaki kiállítást.
– Milyen jellegű rendezvényekre került sor a jelzett időszakban a Kárpát-medencében?
– Kimondottan színes volt a rendezvények skálája, s így nem is tudok említeni olyan, a hagyományos európai kulturális, társadalmi, vallási gyakorlatot éltető, családvédő, az egymás iránti tiszteletet ápoló korcsoportot, művészeti társulást, egyént, közintézményt, iskolát, amelynek képviselői valamilyen formában ne vehettek volna részt a jeles eseményen. A Nyitott Templomok Éjszakáján számos énekcsoport lépett fel, orgonakoncerteken vehettek részt a művészetek kedvelői, érdekes eseménynek számított a szakrális kegyhelyek bemutatója. Liszt év kapcsán számos helyen koncertekkel ünnepelték meg a világhírű, a keresztény értékek mentén alkotó Liszt Ferenc zeneszerző, zongoraművész jubileumát. De jeles kortárs képzőművészeti kiállítások sorát is megtekinthették az érdeklődők. Itt kiemelném például a Makovecz Imre műépítész Templomok c. kiállítását, a Molnár-C Pál Műterem-Múzeum kiállításait, a Petőfi Múzeum tárlatait, a Szent István Bazilika lovagtermében megtartott szakrális témakörű kiállítást, az itt rendezett kamara-koncerteket. De a fesztivál keretén belül láthattunk még címeres téglák bemutatóját, irodalmi esteket, családvédő egyesületek műsorait, kisszínpadok fellépését, ősi mesterségek bemutatóját, részt vehettünk szakrális témákat érintő előadásokon, jeles történészek értekezésein.
– A Pozsonyi Magyar Galéria Szent István Pozsonyban c. gyűjtemény István királyunk megkoronázásának színhelyén került bemutatásra.
– Valóban, s hát nagy megtiszteltetésnek tartottuk, hogy az Ars Sacra Alapítvány közvetítésével a Szent Adalbert Központ 2006-ban felújított, ma már európai rangú kongresszusi központként működő történelmi épületében, vagyis a Nagyszemináriumban állíthattuk ki műveinket. Hausenblasz Dóra, a központ műsorszervezője a megnyitó üdvözlő beszédében ki is emelte, hogy büszkék arra, hogy egy ilyen jeles témakörű művészeti anyag bemutatásával vehetnek részt a jelzett fesztiválon. Megjegyezte, hogy mivel a könyvtár, a kongresszusi- és a koncert-terem közelében helyezkedik el nyílt színen a tárlat, ezt az egy hónapos, vagyis október 15-ig tartó tárlatot sok száz ember tekinti majd meg, s nemcsak a papi szeminárium valóban népes diáktábora-, tanári kara láthatja majd, hanem azok is, akik részt vesznek a gyakori hazai, vagy nemzetközi jellegű kongresszusokon, zenei műsorokon – a jelzett időben. Példaként felhozva, a Szent István Pozsonyban c. tárlatnyitó után a neves Kecskés együttes adta elő Szakrális régi énekeink című műsorát – szintén a jelzett fesztivál egyik rendezvényeként.
– A kurátori beszéd tartalmilag milyen témákat érintett?
– Mivel számos Esztergomi művészetkedvelő jött el szép számban a tárlatnyitóra, így szóltam az immár hatodik éve működő-, alkotócsoportunk, a Pozsonyi Műtermek tagjainak szakmai irányítása alatt álló Pozsonyi Magyar Galériáról, melynek tevékenysége ma már közismerten kiterjedt az egész Kárpát-medencére, hiszen jelenleg két gyűjteményünk is vándorol a jelzett területen. A bemutatkozás után természetesen szóltam a tárlaton résztvevő kiállító művészek munkáiról, név szerint Bugyás Sándor, Jaksics Ferenc, Kutak Adrienn, Koós István, Könözsi István, Mag Gyula, Nagy József, Nagy Zoltán, Schrantz György és jómagam alkotásairól. De ezen kívül volt egy nem tervezett, ám éppen ezért is bájos epizódja a tárlatnyitónak, amikor a szintén jelen lévő Prokopp Mária, az anyaország egyik legjelesebb művészettörténésze felkérte a jelenlévő képzőművészeket, hogy az ott lévőkkel elbeszélgetve, mutassák be a műveket, feleljenek a kíváncsi kérdésekre. Ezt a szerepet a Pozsonyi Műtermek oszlopos tagja Schrantz György festőművész vállalta, s egy amolyan családias beszélgetés közepette bemutatta az alkotásokat, s mindenki figyelmét lekötve szakavatottan szólt az egyes alkotásokról.
– Prokopp Mária professzor-asszony rendszerint véleményt is mond az általa is látott kiállításokról. Ezt tette most?
– Igen. Kifejtette, hogy amellett, hogy a képzőművészeti anyag szimbólumokat, s az ábrázoló kifejezésformát is láttatott az érdeklődővel, hatalmas erőt képviselve jelen volt a dráma is, amely az ország, a korona történetének időszakonkénti drámáját írja le, nem meghátrálva a komor, az elvont, a koránt sem tetszetős kifejezési formák alkalmazásától sem. Úgy fogalmazott, hogy a bátor művészi kiállás jelei ezek.
– Jövőre ismét megrendezik a Szakrális Művészetek Hetét. Mivel lehete biztatni a felvidékieket, hogy vegyenek rajta majd részt?
– Sajnos meg kell említenem azt is, hogy az idén Felvidéken mindössze néhány rendezvényre került sor a Szakrális Művészetek hete keretén belül. Véleményem szerint a harminc ilyen esemény is kevés, ugyanis a genius loci-t ott rejtették el a szervezők, hogy mindenki a saját lakhelyén szervezheti meg az eseményt a templomtól kezdve a kultúrházig, s a szülőföld-, a családvédő szervezetek székhelyéig, az összeülésre alkalmas kültéri területet is beleértve, vagy emlékhelyek helyszínét megtisztelve. A nagyszerű kivitelben kiadott műsorfüzet az, ahol úgymond találkozik a sok száz rendezvény, ahol találkoznak azok a lelkek, akik mindig is az összetartozást, a hagyományos európai értékeket-, vallásokat, a Kárpáthaza tiszteletét, a családvédelmet őrzik, tisztelik. A Szakrális Művészetek Hete minden év szeptemberének közepén kerül megrendezésre. Az augusztusi hónap delelőjén – legyen szó polgármesteri hivatalról, civil szervezetről, parókiáról, intézményről – üzenetet kell küldeni az Ars Sacra Alapítvány postájára, hogy részt kívánunk venni a jeles eseményen, s egy rövid bemutatkozással, s az általunk szervezett műsor ismertetőjével tudatjuk a jeles alapítvány kuratóriumi tagjaival részvételi szándékunkat. Az igenlő visszajelzés után el is kezdhetjük a rendezvény szervezését.
– Mi a további tervei a Pozsonyi Magyar Galériának?
– Kárpát- medencei kiállítások után Esztergom, majd Lendva / Szlovénia / következik. Lendván, a Mura-vidéken állítjuk ki a Pozsonyi Magyar Galéria Esterházy János festmény- és grafikai gyűjteményét a Rákóczi Szövetség hathatós támogatásával. Ottani magyarságunk központjában október hatodikán nyitjuk a felvidéki mártír emlékét őrző kiállításunkat.
– Képzőművészeti tevékenységükhöz a múzsa mindenkori jelenlétét, sok-sok szép alkotást, nemzetegyesítő nemes tevékenységükhöz erőt, s kitartást kívánunk.
– Köszönjük szépen.
Szőke Éva, Felvidék.Ma
{japopup type=”slideshow” content=”images/stories/_esemenyek/2011/09/30391_1.jpg, images/stories/_esemenyek/2011/09/30391_2.jpg, images/stories/_esemenyek/2011/09/30391_3.jpg, images/stories/_esemenyek/2011/09/30391_4.jpg, images/stories/_esemenyek/2011/09/30391_5.jpg” width=”160″ height=”106″ title=”Esztergom” }Esztergom{/japopup}
