Miskolc tiszteletbeli polgára lett a lévai Kassai Gyula, református lelkész. 1848/49 üzenete is arról szól, hogy tudni kell küzdeni, harcolni a nemzetért, jogainkért, a szabadságért – fogalmazott Kassai az ünnepségen, ahol példaként Esterházy János áldozathozatalát is kiemelte.
A lelkész, aki a nyilvánosság előtt is vállja kettős állampolgáráságát március 14-én vette át a miskolci polgárságáról tanúskodó oklevelet Kriza Ákostól (Fidesz-KDNP), a borsodi megyeszékhely polgármesterétől. A református egyház Nyilas Misi Házában tartott, március 15-ről megemlékező ünnepségen Kassai Gyula megemlékező beszédében felidézte, hogy az 1848/1849-es forradalom és szabadságharc a hazáról, a szabadságról, a helytállásról, a hitvallásról szól, arról, hogy tudni kell küzdeni, harcolni a nemzetért, jogainkért, a szabadságért. Mint mondta: ma is vállalni kell küldetésünket, mint ahogy tették azt a márciusi ifjak is, akik küzdöttek a nemzet megmaradásáért, a függetlenségért.
A magyar a szabadságot, a hazáját szerető nép, nemcsak 1848-ban, hanem most is „szeretni kell hazánkat, tenni, szenvedni kell érte, a szabadságért most is küzdeni kell” – mondta a református lelkész, aki mindehez azt is hozzátette: amikor a hazára gondolunk, akkor áldozatot is kell hozni Magyarországért, a határon túl élőkért, és meg kell tanítani a következő nemzedéket az áldozathozatalra. Példaként Esterházy Jánost hozta fel, aki felvidéki magyar politikusként az igazságért küzdött és szenvedett, majd meghalt érte.
Kassai Gyula szólt arról, hogy 1848-49-ben a Szent Korona alá tartozók vérüket ontották a hazáért, a szabadságért. „Szent ezt a föld, szent ez a haza”, és ezért kell mindig és mindenkinek áldozatot hoznia a hazáért, a nemzetért – fogalmazott. Azt is elmondta: 1919 után a felvidéki magyarságnak számtalanszor kellett fejet hajtania a hatalom előtt, sokak elmenekültek, sokakat kitelepítettek, nem volt szabad földjükön magyarul beszélni, elvették vagyonukat. „És ez nem csak a múlt, ez a jelenben továbbra is él…” – tette hozzá, megjegyezve: lassan már a templomokban is megtapasztalják, hogy nem tudják mindenütt és mindenkor saját nyelvükön megvallani hitüket.
„Mindenünket el lehet venni, mindenünktől meg lehet fosztani, de egyvalamitől, a szabadságtól, a hittől, a nyelvtől, a hazától nem” – mondta Kassai Gyula.
Kriza Ákos, miután átadta a Miskolc tiszteletbeli polgáráról szóló oklevelet Kassai Gyulának, azt mondta: Miskolc közössége mellette áll magyarságáért folyó küzdelmében.
Kassai Gyula egy évvel ezelőtt vette fel a magyar állampolgárságot, majd miután ezt nyíltan is felvállalta, megfosztották szlovák állampolgárságától, ezért több jogsérelmet is el kell viselnie, s többek közt a március 10-i előrehozott parlamenti választásokon se szavazhatott.
Lomnici Zoltán, az Emberi Méltóság Tanácsának elnöke és Tőkés László európai parlamenti képviselő, a tanács tagja szerdán Ivan Gašparoviš szlovák államfőhöz fordult levélben azt kérték, járjon közbe azért, hogy a szlovák állampolgárságukat elveszítő magyarok az állampolgárság mellett valamennyi jogosultságukat visszakapják, és kártérítést fizessenek nekik.
Fotó: Vajda János, MTI/Felvidék.ma
