Az Európa Tanács (ET) parlamenti közgyűlésének strasbourgi ülésszakán az aktív állampolgári kezdeményezések témájában benyújtott előterjesztéshez több magyar országgyűlési képviselő szólt hozzá.
Szorgalmazták a „demokratikus deficit” felszámolását, de legalábbis csökkentését az európai országokban.
Kalmár Ferenc András KDNP-s képviselő felhívta a figyelmet arra, hogy az emberek mind a helyi, mind az országos politika szintjén egyre közömbösebbek, mert azt tapasztalják, hogy a politika mind távolabb kerül tőlük, és csak a választási kampány idején érdeklődik irántuk. Szóvá tette, hogy Romániában a törvény lehetővé teszi ugyan a helyi népszavazás megtartását, de amikor Székelyföldön autonómia-referendumot kezdeményeztek, a prefektusok támadást indítottak, és a kezdeményezés bírósági szinten meghiúsult.
Az MSZP-s Szabó Vilmos kiemelte a demokratikus nemzeti és európai politikai elitek meghatározó szerepét és felelősségét. „Abban az időszakban, amikor az állampolgárok választásokon való részvétele csökken, egyre kevesebben akarnak politikai pártokhoz csatlakozni, nagy mértékben csalódtak és elveszítették a bizalmukat a részvételi demokráciában és annak intézményeiben, a szélsőséges, szélsőjobboldali politikai befolyás növekedik” – mondta.
Gaudi-Nagy Tamás, a Jobbik képviselője szerint az európai emberek erőteljesebben tudnának hinni a demokrácia intézményében, ha a nemzeti kisebbségek jogainak védelmével kapcsolatban nemcsak az egyéni jogok védelmére helyeződne hangsúly Európában, hanem az úgynevezett közösségi jogokra is. Felszólalásában egyebek közt azt hangoztatta, hogy Szlovákia megsérti az Európa Tanács 1997-es állampolgársági egyezményét, és negatív diszkriminációt alkalmaz a magyar nemzeti közösség tagjaival szemben.
Az LMP-s Szél Bernadett úgy vélekedett, hogy a demokrácia kiterjesztése szempontjából fontos lenne mind a fiatalok, mind a kifejezetten idősebb, tapasztaltabb nemzedék bevonása a közéletbe. Megítélése szerint a fiatalok politikai aktivitásának szervezeti kereteit illetően jelentős különbségek vannak Nyugat-Európa és Kelet-Közép-Európa között: míg az előbbiben a fiatalok közéleti részvételére gyakran tekintenek úgy, mint a jóléti állam hatalomkoncentrációjával szembeni ellenreakcióra, addig Kelet-Közép-Európában a fiatalok a még túl gyenge civil szféra fejlesztéséhez járulnak hozzá.
Felvidék.ma, mti
