34350

…mert embertelen és alapjogot veszélyeztet. Így fest, amikor a hóhért akasztják.

Arra kéri a kormányt az SDKÚ-DS egyik alelnöke, hogy sürgősséggel módosítsa a szociális szolgáltatásokról szóló törvényt, s a költségtérítésről szóló rendelkezésének hatályba lépését halassza el 2013. december 31-ére.

Július 1-jétől ugyanis olyan rendelkezés lép hatályba, mely szerint a szociális otthonok lakóinak a havi tényleges ráfordítások 50 százalékát maguknak kellene kifizetniük. A másik 50 százalék a szociális tárca költségvetéséből kerülne folyósításra a helyi és megyei önkormányzaton keresztül. Kivételes esetekben – ha az ellátottnak nincs fizetőképes hozzátartozója, nincs pénzzé tehető vagyona, a nyugdíja vagy szociális járadéka, rokkantjáradéka nagyon kis összegű – a megye vagy község 50 százaléknál nagyobb hányadú térítésre is kötelezhető.

Viliam Novotný, az SDKÚ-DS alelnöke, aki a kifogásolt törvénymódosítást maga is támogatta, most a kormányhoz fordult, lépését azzal indokolja: a szociális intézményeknek fogalmuk sincs arról, hogyan jutnak hozzá pénzükhöz július elsejétől, ezért a problémakör átfogó rendezéséig és a szükséges pénzügyi mechanizmusok, valamint a fenntartható finanszírozási modell megteremtéséig halasztásra van szükség.

Viliam Novotný szerint alapvető emberi jogok sérülhetnek, méghozzá tömegesen, ha július 1-jével életbe lép a jogszabály. Alkotmány garantálja ugyanis, hogy idős korában is megfelelő anyagi biztonságban éljen az ember, a szociális otthoni költségtérítés új változata viszont éppen ettől a jogtól fosztana meg sokakat azáltal, hogy nyugdíjuk összege kevesebb, mint a nekik törvényben megszabott minimális költségtérítés. Ha az ilyen ügyfeleket az intézmények megtartanák július 1-je után is, a kintlévőségeik összegét növelnék, gyakran soha be nem hajtható tartozásokkal.

Megjegyezzük, hogy a szociális szolgáltatásokról szóló törvényt a Radičová-kormány módosította ilyen értelemben, 2011-ben. Éppen arra hivatkozva, hogy a szociális otthonok és idősotthonok ügyfeleit mind a magán, mind a közfenntartású (községi és megyei) intézményekben azonos állami támogatás mellett, legalább a tényleges költségek 50 százalékának mértékéig az ügyfélnek vagy a családjának – a szüleinek, a gyermekeinek, az unokáinak – kelljen finanszíroznia, az ügyfél ingó és ingatlan vagyonának terhére és annak beszámításával. A törvény ilyen értelmű módosítását olyan képviselők kezdeményezték, akik maguk is szociális otthonok tulajdonosai. A törvénymódosítást az idősügyi szervezetek, a szociális intézmények és az önkormányzati érdekképviseletek ellenezték, de a hatpárti kormánykoalíció képviselői szinte egy emberként szavazták meg a jogszabályt, egyetlen (volt) kereszténydemokrata képviselő(nő) kivételével.

ngyr, Felvidék Ma