Az Európai Parlament Petíciós Bizottsága 2012 szeptember 20-án a Beneš-dekrétumok sérthetetlenségét kimondó szlovák parlamenti határozat hatályon kívül helyezésére irányuló petícióról tárgyalt. Hahn-Seidl Alida, a németországi Hunnia Baráti Kör képviselője, a petíció aláírójaként a következő szavakkal terjesztette elő a petíciót:
Tisztelt Elnök Asszony, tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak!
Köszönöm Önöknek a lehetőséget a felszólalásra, nem csak a saját, hanem a Benes-dekrétumok több mint négymillió áldozatának és utódaiknak nevében, akiket ma is sújtanak ezek a jogfosztó rendeletek.
Ma 5 éve, hogy a Szlovák Nemzeti Tanács – az Európai Uniós tagsága – alatt a 2007.évi 1478 sz. határozatát meghozta, amely kimondja a Benes- dekrétumok érinthetetlenségét.
A dekrétumok egy része napjainkban már elvesztette a hatályát, némelyeket már eltöröltek, illetve módosítottak, de meg kell különböztetni azokat, amelyek a mai napig megtartották jogi hatályukat és a jelenben is megalapozhatnak új jogi vonatkozásokat, illetve viszonyokat. Itt szeretnék példaképpen olyan eseteket említeni, ahol a bíróságok a károsultak javára negatív döntést hoztak a Benes-dekrétumok alapján.
A Magyar Bencés Kongregáció, akiknek tulajdonát az oroszvári kastélyt, 1947 után kobozta el a csehszlovák hatóság, magyar magánvagyonként. 2002-óta folyik a bírósági eljárás a visszaszolgáltatás ügyében, amelynek eddigi eredménye a kereset elutasítása volt.
A szlovákiai magyar Református Keresztyén Egyház melyet a 104/45-ös dekrétum alapján fosztottak meg vagyonától. Ezek az elkobzott vagyonok a mai napig nem kerültek vissza jogos tulajdonosaikhoz, a templomok kivételével, hivatkozva a Benes-dekrétumok érinthetetlenségére. Az alábbi jogfosztó dekrétumok és jogi rendeletek, a mai napig a szlovákiai jogrendhez tartoznak, mint például a 108/1945-ös, nemzeti hovatartozás alapján a „kollektív bűnösségre” alapuló, teljes vagyonelkobzást elrendelő Benes- dekrétum, amely dekrétum alapjául a 33/45, az állampolgári jogoktól való megfosztásról szóló rendelet szolgált. A kollektív bűn elvének alkalmazása a magyarokkal és a németekkel szemben a csehszlovák jogszabályokban 1945. február 27-étől nyilvánvaló. A Benes-dekrétumok alapján a II. Világháború utolsó hónapjaiban és később is már békeidőben gyakorlatilag szabadon lehetett elkövetni erőszakot – akár gyilkosságot is – németek és magyarok ellen. A gyilkosokat a Csehszlovák Köztársaság Nemzetgyűlése 1946. május 8-án kelt 115. sz. törvényével közkegyelemben részesítette.
A németek és a magyarok vagyonának elkobzása etnikai alapon diszkriminált. A kisajátítási intézkedések nem voltak kompenzálva semmilyen kárpótlással, sértették a nemzetközi jogot.
A magyar nemzetiségű zsidókat és az 1938-1945 közötti időszakban a Magyarországhoz csatolt területen élő zsidókat a magyarokkal azonos bánásmódban részesítették, akkor is ha haláltáborból jöttek vissza. Ennek nem csak az volt az oka, hogy sok zsidó családban kizárólag magyarul beszéltek, hanem a hagyományos antiszemitizmus is erre ösztökélte a hatóságokat. Itt szeretnék rámutatni arra, hogy azon dekrétumok, amelyek a magyar és német lakosság jogfosztását, államporgárságtól való megfosztását, vagyonelkobzását, elhurcolását, deportálását magában foglalják, kisértetiesen hasonlítanak a nürnbergi fajtörvényekre!!! Az idő rövidsége miatt nem áll módomban a részletes összehasonlítás, kérem Önöket tegyék meg ezt!
Például:
- a magyarok megfosztása csehszlovák állampolgárságuktól
- a magyar közalkalmazottak elbocsátása, a nyugdíjak, szociális juttatások megvonása,
- a magyar kulturális, társadalmi egyesületek feloszlatása vagyonuk elkobzása,
- a magyarok üzleteinek, műhelyeinek bezárása, a magyar ügyvédek, orvosok eltiltása foglalkozásuk gyakorlásától,
- a magyarok házaikból, lakásaikból kártérítés nélkül kiköltöztethetők,
- a magyarok bankbetéteinek befagyasztása,
- a magyarok rádiókészülékeinek elkobzása
A ma Szlovákiában élő – alig több, mint félmillió magyar – elsősorban azt igényli, hogy a Szlovák Köztársaság parlamentje érvénytelenítse a magyar közösség felszámolását célzó, diszkriminatív, második világháború utáni jogszabályokat.
Mintegy hatvanöt évvel az első, a magyarokat közösségként büntető jogszabály megszületése után a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa 2007. szeptember 20-án, ezeket a jogszabályokat megerősítő, érinthetetlenségüket deklaráló nyilatkozatot fogadott el. Ezzel továbbra is elkötelezték magukat a kollektív bűnösség elve mellett. Szomorú, hogy míg a Benes dekrétumok megvalósításához egyetlen nagyhatalom sem adta meg kifejezett beleegyezését, addig a jogfosztó Benes dekrétumok „megerősítése”, most az Európai Unió hivatalos beleegyezésével történt meg.
A szlovák jogszemlélet kétvágányú. Az 1939 és az 1948 közötti időszakban következetesen elfogadta a kollektív megítélés elvét. Először a zsidókkal kapcsolatban, majd a németekre és a magyarokra vonatkozóan. Jelenleg elutasítja a kollektív megkülönböztetést mint ahogy a kollektív jogokat is, ugyanakkor nem bírálja felül korábbi álláspontját abban a vonatkozásban, amiben enyhíthetné az akkori jogfelfogásával okozott károkat.
A törvény, az a viselkedés szabálya a társadalomban, ahol a viselkedés a nép erkölcséből, hitéből és hagyományaiból fakadt. Nem minden erkölcsinek kell, hogy törvénybe legyen iktatva. Viszont minden, ami törvénybe van iktatva, erkölcsinek kell (kellene) lennie.
A Benes dekrétumok, mint a szlovákiai jogrend része és a Benes dekrétumok érvényességét megerősítő országgyűlési határozat, vajon milyen erkölcsről vall?
EU jogszabályok előnyben vannak a nemzeti törvényekkel szemben, függetlenül attól, hogy mikor léptek hatályba.
Kérem Önöket, szerezzenek érvényt EU emberjogi jogszabályoknak, hallgassanak az igazságérzetükre, és hozzanak olyan döntést, amely a két ország közötti megbékélést és az áldozatok megbékélését szolgálja.
Köszönöm, hogy meghallgattak.
Források:
- A (cseh-) szlovákiai magyarok 1944-1949 közötti állampolgári, jogi, vagyoni, nyelvi és kulturális kollektív jogfosztottságának tablója, Dr.Duray Miklós, író, politikus, Szlovákia
- A Benesi dekrétumok jogfosztó rendeletei a mai szlovákiai jogrendben,Vajda Iván
- okleveles politologus, Besztercebánya, Szlovákia
- A Beneš Dekrétumok és a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház, Dr. Erdélyi Géza, tiszteletbeli püspök, Szlovákia
{iarelatednews articleid=”35674,35685,35684″}
