170 évvel ezelőtt hozták létre Érsekújvárban a Pázmány Péter Gimnáziumot. A kerek évforduló kapcsán egész héten különböző programok állítanak emléket a másfél évszázados hagyománynak.
Az iskola igazgatónőjével, Peternai Zsuzsannával a gimnázium múltjáról, jövőjéről és a tanárok sztrájkjáról folytattak beszélgetést a Pátria rádióban.
Az igazgatónő, a gimnázium történelmének a mérföldköveit, fontosabb állomásait mutatta be. 1842-ben sikerült megnyitni a gimnázium kapuit. A kezdetekkor a mérföldkövek az akkori politikától, kormánytól, rendeletektől függtek. Az iskolának nem volt mindig gimnázium a neve, volt alapiskola és középiskola is, de a lényeg maradt, hogy középiskolai végzettséget nyújtott az ottani magyar diákoknak. Nagyobb változások 1918-ban következtek be, amikor megnyíltak a szlovák paralel osztályok, majd 1938-1945 között csak magyar tanítás folyt, és Magyar Királyi Pázmány Péter Gimnázium volt az iskola neve. 1945-1952 között pedig csak szlovákok oktatás volt, majd 1952 után ismét megnyílhattak magyar osztályok is. 2001-ben megnyílt a nyolc osztályos képzés, majd 2004-ben külön vált a magyar és a szlovák részleg, és 2006-ban jött a névváltoztatás, amikor újra felvették Pázmány Péter nevét.
A gimnázium körülbelül az 1980-as évekig volt természettudományi irányítottságú, és utána humán és nyelvi irányt vett fel. Az utóbbi 10 évben ezeket az irányokat próbálta a gimnázium erősíteni. Emelt óraszámban folyt az oktatás a nyolcéves képzésen, a német és az angol nyelvek voltak főleg erősítve. Bevezették az úgynevezett DSD német nyelvdiploma megszerzését, mely egy C1 típusú, eléggé magas fokozatú nyelvvizsga. A nyolcéves képzés bevezetését főleg a szülők támogatták, akik nem bíztak annyira az alapiskolába, ahova a gyermekük járt, és természetesen a gimnáziumnak is jó, ha van nyolc éves képzése. Viszont a négyéves képzésre egyre kevesebben jelentkeztek ennek következtében, és az alapiskolákkal is megromlott a viszony. A törvények alapján már bármilyen érettségivel lehet főiskolára is menni, és a gimnáziumok már nincsenek abban a kiváltságos helyzetben mint 20-30 évvel ezelőtt. Ezért Érsekújváron úgy döntöttek, hogy a nyolcéves képzést leépítik és megszüntetik, hogy a négyéves képzést erősítsék. A toborzásoknál hangsúlyozzák, hogy diákjaik magyarországi, Szlovák és Cseh egyetemekre mennek tovább tanulni. A tavalyi év végzősei 100%-ban elhelyezkedtek egyetemeken. Vannak köztük, akik Csehországban a Károly Egyetemen, van aki németországi egyetemen folytatja tovább tanulmányait.
Az utóbbi években sajnos csökkent a diáklétszám, az idei tanévet 160 diákkal kezdték el, a tanári kar pedig 14 fős. A normatív finanszírozás következtében csak az alap követelményeket tudják kigazdálkodni – tehát a pedagógusok alapfizetését és az energia szükségletet tudják fedeznii. Bármi egyebet, tehát például fejlesztést – pályázati úton oldanak meg, vagy pedig a Szülői Szövetség és az iskola mellett működő polgári társulás segítségével. Az érsekújvári gimnázium is részt vett a szeptember 13-án megvalósult sztrájkban, a tanárok 100% – a sztrájkolt, illetve a nem pedagógusok szintén. Az igazgatónő véleménye szerint, sokáig volt az a tendencia, hogy hallgattak, elnyomták őket és hosszabb ideig kell, hogy hallassák hangjukat, hogy kifejezzék elégedetlenségüket. Lehet még 1-2 generációnak kell felnőni ahhoz, hogy ez egy intenzívebb folyamat legyen, és ne csak egyszeri alkalom.
BB, Felvidék.ma
