Az összes szigetközi polgármester aláírásával ellátott folyamodványt vett át Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes Nagy István mosonmagyaróvári országgyűlési képviselőtől.
A magyar kormányt az Öreg-Duna mederrendezésére kérik s a Mosoni-Duna azonnali vízszintemelését sürgetik.
„Átvettem a petíciót, s az illetékes tárcának továbbítom: elsődlegesen ez a Vidékfejlesztési Minisztériumhoz tartozik. Az előterjesztés elkészülte után kormányülésen vitatjuk meg. Szigetköz helyzetét nyilvánvalóan valahogyan meg kell oldani” – mondta Navracsics Tibor szerdán a parlamenti folyosón, ahol átvette Nagy Istvántól az összes (vagyis huszonnyolc) szigetközi polgármester aláírásával ellátott folyamodványt.
Ebben népi kezdeményezésünkre ráerősítve a magyar kormányt az Öreg-Duna mederrendezésére kérik s a Mosoni-Duna azonnali vízszintemelését sürgetik.
„A térségben élők húsz éve várnak a megoldásra: a csendet szeretnénk megtörni. Nyolcvanezer ember, a helyi civilek, a polgármesterek és a politikusok egységes akarata erre jó alkalom.
A Szigetközben élők partnerek a közös megoldás keresésében, vannak javaslataink, de készek vagyunk megvitatni más elképzeléseket is. Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettesként és közigazgatási és igazságügyi miniszterként vette át a folyamodványt, ezzel a legmagasabb szintekre sikerült azt továbbítani. Ez is jelzi, hogy a kormány kész foglalkozni ezzel az üggyel” – mondta Nagy István képviselő.
A Duna Charta pénteken Budapesten konferenciát szervez, „Vizet a Dunába – ne gátakat” címmel. Ezen Illés Zoltán, a szigetköziek folyamodványáról előterjesztést készítő vidékfejlesztési tárca környezetvédelmi államtitkára mond köszöntőt. A Duna Charta mind a dunakiliti parlamenti bizottsági ülésre, mind a Szigetközi Természetvédelmi Egyesület által a Duna 20 évvel ezelőtti elterelésére emlékező konferenciára kapott meghívót, ám egyiken sem vett részt. Az államtitkár a meghívás ellenére szintén nem jött el a dunakiliti konferenciára.
„Remélem, hogy Illés Zoltán pénteken olyan megalapozott véleményt fog ismertetni, ami a kérdést előreviszi: húsz év után nem lehet azt mondani, hogy a térségben élők valamit teljesen rosszul gondolnak. Itt ugyanis mindenki azon van, hogy megoldás szülessék. Sajnálom, hogy nem jöttek el a Szigetközbe a budapesti konferencia szervezői, akárcsak azt, hogy a pénteki rendezvényre nem hívták meg a helyieket. Tudomásul kellene venni: a helyiek nélkül, a helyiek akarata ellenére soha nem lesz olyan megoldás, mely elfogadható lenne Szigetköz számára” – mondta Nagy István.
Ladislav Lázárt nevezte ki szerdai, bősi kihelyezett ülésén a szlovák kormány a bős–nagymarosi vízi erőmű kormánybiztosának. Lázár – aki Peter Hatiart váltja – a Vízgazdálkodási Építő Vállalat vezérigazgatója is egyben. A kormánybiztos Szlovákia állandó képviselője a Szlovákia és Magyarország között folyó bős–nagymarosi, valamint a nemzetközi egyeztetések során. Hazánknak – Szabó Marcel nemrégiben lejárt mandátuma óta – nincs tárgyalásvezetője a magyar–szlovák dunai egyeztetéseken.
* * *
A Duna elterelésének 20. évfordulója alkalmából október közepén, Dunakilitin rendezett tanácskozáson a szakemberek felidézték a bős-nagymarosi vízlépcsőrendszer Dunakilitit érintő beruházását, és a beruházás leállítását követő történéseket.
A Szigetközi Természetvédelmi Egyesület által szervezett tanácskozás címében és tartalmában is kapcsolódott a Vizet a Dunába! elnevezésű országos népi kezdeményezéshez, amelyet a Kisalföld című Győr-Moson-Sopron megyei napilap kiadója indított azért, hogy az Országgyűlés tűzze napirendjére a szigetközi Öreg-Duna-meder és a győri Mosoni-Duna-szakasz vízgazdálkodási megoldásainak megvitatását.
Az indítványt 80 ezernél többen támogatták aláírásukkal, s támogatta a kezdeményezést az Országgyűlés fenntartható fejlődés bizottsága is a kedden ugyancsak Dunakilitin tartott kihelyezett ülésén.
Az előadások elhangzását követően a pénteki konferencia határozatot hozott, amelynek értelmében felkéri a térség országgyűlési képviselőit, hogy tevékenyen segítsék a népi kezdeményezés sikerét, az Országgyűlés ülésén képviseljék a helyi lakosok akaratát, és sürgessék a helyi vidékfejlesztési célokat akadályozó országgyűlési határozatok hatályon kívül helyezését.
A konferencián Mikó István, a félbemaradt dunakiliti beruházás akkori főmérnöke elmondta: a dunakiliti tározó és duzzasztómű egyik feladata lett volna a duzzasztott vízszint előállítása a bősi erőmű részére, a másik pedig a Szigetköz vízutánpótlása. Mindez elmaradt. A leállítás pillanatában a tározó és a vízlépcsőrendszer „kulcsaként” emlegetett dunakiliti duzzasztómű és hajózsilip üzemkész állapotban volt, és azóta is ott áll torzóként a település határában. A beruházás felfüggesztése után a csehszlovák fél megépítette a saját duzzasztóművét Dunacsúnynál.
A szakember úgy vélekedett, hogy a hajózás és a vízerőhasznosítás ma is fennálló problémáinak rendezését nemzeti és nemzetközi érdekek egyaránt szükségessé teszik.
Horváth József egykori köztársasági megbízott arra emlékeztetett, hogy a C-változat építését a szlovákok 1991 decemberében kezdték meg, noha „a zöld mozgalmárok” a szlovák közléseket egyszerű ijesztgetésnek minősítették, és „papírtigrisnek” emlegették a dunacsúnyi beruházást.
Horváth József beszélt arról az összefogásról, amellyel a helyi szakemberek a megoldást keresték a Duna elterelését követően. Hangoztatta, hogy 1993 nyarán már minden készen állt a keresztgát építésére, megvalósítására azonban csak két évvel később került sor. A keresztgát gravitációs úton megfelelő vízmennyiséget juttatott az ágrendszerekbe.
Jakus György, az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság akkori igazgatója felszólalásában hangsúlyozta: 17 év üzemeltetési tapasztalata azt mutatja, hogy a vízpótló-rendszerek átvették a korábbi dunai vízjárás szerepét. Nőtt az árvízi biztonság, a belvizek kártételei pedig csökkentek. Ugyanakkor az Öreg-Duna továbbra is árvízi kockázatot jelent az alacsony vízállás miatt, a növényzet elburjánzott a mederben, így a folyó nem képes levezetni a mértékadó árvizet. A vízpótlás eddig a Felső-Szigetközt érintette, az Alsó-Szigetköz továbbra is vízhiányos állapotban van, ezért ezt a régiót is be kell vonni a vízpótlásba. A szakember szerint az Öreg-Dunán is vízszinteket kell emelni, ez a folyamat duzzasztással, vízlépcsőkkel valósítható meg, ezt az eszközt azonban „a politika kihúzza a vizes szakma kezéből”.
A Duna és a mellékág-rendszerek kapcsolatának rendezését a főmederben három nyitható hajózsilippel, hallépcsővel ellátott fenékgáttal oldaná meg a Szigetközi Természetvédelmi Egyesület – ismertette a szervezet megoldási javaslatát Pannonhalmi Miklós egyesületi tag. A fejlesztéssel növelni lehetne az árvízi biztonságot, megoldódna a víztestek átjárhatósága és az élőlények szabad vándorlása.
mti, kisalfold.hu, Felvidék.ma
{iarelatednews articleid=”36205″}
