Az idei szárazság okozta terméskiesések miatt bekövetkezett árnövekedés a gabonafélék és a takarmánynövények piacán hozzávetőlegesen mintegy 32 millió euróval növeli meg az állattenyésztés költségszintjét.
Ez részletezve 8 millióval a szarvasmarha ágazat és csaknem 12 millióval (11,7) a sertéstenyésztés ráfordításait emeli majd, figyelmeztettek a szlovákiai takarmánygyártók szövetségének képviselői nemrégiben tartott tájékoztatójukon.
Marián Uhrík, a szövetség elnöke arra is rámutatott, hogy ha a takarmány-alapanyagok árának radikális emelkedését a termelők nem tudják érvényesíteni a termelői árakban, akkor a szlovákiai állattenyésztésben egy újabb leépítési hullámmal kell majd szembenézni, amely tovább tizedeli majd az amúgy is recesszióban vajúdó ágazati szereplők létszámát. Éppen ezért tartják fontosnak az említett érdekvédelmi szervezet képviselői, hogy az érintett piaci szereplők üljenek le, és tárgyalják meg, hogy hogyan oszthatják meg egymás között az alapanyagok áremelkedéséből következő terheket. Számításaik szerint a gabonaárak várható alakulása alapján az év végén a sertések termelői árának el kellene érnie az 1,68–1,72 eurót kg-ként, a baromfi 1,15–1,20 euró/ kg, a tej 0,35–0,37 euró/kg áron lehetne veszteségmentesen értékesíthető, ellenkező esetben ezekben az ágazatokban a veszteségek további növekedésével, vagy pedig újabb leépítésekkel kell számolni.
A nemzetközi terménypiacokon kialakult helyzet egyelőre azt mutatja, hogy a kalászos gabonafélék és a kukorica árszintje az év végéig várhatóan stabilizálódik, s nem várhatók már radikálisabb áremelkedések.
Az állattenyésztési ágazat jelenlegi égető problémáinak rendezésére négyfajta megoldási javaslatot is előterjesztett a takarmánygyártók szövetsége. Véleményük szerint az ágazat helyzetét segítené, ha meghatározott keretek között újra engedélyeznék az állati eredetű fehérjék takarmányként való felhasználását. Jelenleg ez a kérdés a BSE fertőzések kirobbanása után Brüsszel álláspontja miatt holtpontra jutott, ugyanakkor elegendő bizonyíték gyűlt össze arra, hogy ezeknek a fehérjéknek az alkalmazása megszabott feltételek között nem jelent egészségügyi kockázatot, ugyanakkor kedvező hatással lehetne a takarmánykeverékek árszintjére is. Mint ismeretes, idén takarmánygabonából nálunk jóval kevesebb termett, mint az előző években, így a drága gabonaárak árfelhajtó hatásának ellensúlyozására a takarmánygyártók tárgyalások kezdtek az orosz féllel a hazai kenyérgabona orosz takarmánygabonával való cseréje érdekében. Az állattartók nehéz helyzetén segíthetne az is, hogy csehországi mintára nálunk is támogatnák bizonyos kötelező állategészségügyi intézkedések végrehajtását. A bevezetőben már említett közös tárgyalásokon pedig valóban érdemi megállapodást kell kötni annak érdekében, hogy az ágazati szereplők további sorsának alakulását ne az ellenőrizhetetlen ármozgások szabják meg végérvényesen. (Forrás: Jó Gazda – 2012. november)