A magyarországi sajtó kiemelt figyelemmel kísérte az MKP tisztújító kongresszusát. A Magyar Fórum kétoldalas riportban tudósított, melyben Berényi József pártelnök és a vendégek felszólalásainak ismertetésén túl több jelenlévő MKP politikus – Bauer Edit, Csáky Pál, Duray Miklós, Farkas Iván, Mikóczy Zoltán, Mészáros Alajos, Németh Gabriella, Neszméri Tünde is megszólalt:
December 8-án tartotta első országos kongresszusát a felvidéki Magyar Közösség Pártja (MKP). Esetünkben nem arról van szó, hogy néhány magyar származású ember gondolt egyet, és új pártot alapított, hanem arról: a Magyar Koalíció Pártja még idei füleki országos gyűlésén döntött a névváltoztatásról. Míg a füleki kongresszuson főleg a párt stratégiáját elemezték a küldöttek, a 8-ain tisztújítást tartottak. A helyszín pedig a Párkánytól 20-25 km-re északra található, az érsekújvári körzethez tartozó Kürt község faluháza volt. A kongresszus vendégeit és a párt 200 küldöttjét Szigeti László, az MKP érsekújvári járási elnöke köszöntötte. Téglás János, Kürt polgármestere és Sütő Judit, az MKP Kürti Helyi Szervezetének elnöke örömüket fejezték ki, hogy a Magyar Közösség Pártja országos közgyűlése községükben ülésezik. Rövid, színvonalas kultúrműsorról a Csemadok helyi szervezete gondoskodott, elhangzott Radnóti Miklós és József Attila egy-egy verse, majd a Bokréta együttes énekelt.
Berényi József elnöki beszámolójában emlékeztetett arra, hogy először 2010-ben, a sikertelen parlamenti választások után kérték fel, majd választották meg az országos elnöki tisztségre. Ma már tudjuk és kimondhatjuk, az MKP megmaradásának egyik fő oka az volt, hogy csaknem 200 polgármesteri posztot és 2000 képviselői mandátumot sikerült megszereznünk. Polgármestereink számát tekintve a negyedik párt lettünk az országban, igazolva mindenki számára: az MKP nem szűnt meg, épp ellenkezőleg, számolni kell velünk a jövőben is – emelte ki a felvidéki magyar párt elnöke. Berényi kihangsúlyozta, hogy a felvidéki magyarságot érintő legérzékenyebb témák esetében az elmúlt két évben a Magyar Közösség Pártja zászlóvivőnek bizonyult, annak ellenére, hogy nem parlamenti párt. Ilyen például a kettős állampolgárság kérdése. A civilekkel összefogva nagygyűlést szerveztek. 2011. szeptember 1-jén megtelt a komáromi Klapka tér, érzékeltetve, van egy jelentős rétege a szlovákiai magyaroknak, akik nem fogadják el a kettős mércét, és továbbra is hangsúlyozzák: ami jár a magyarországi szlovákoknak, ebben az esetben a szlovák állampolgárság felvétele, az jár a szlovákiai magyaroknak is. Berényi beszédében kiemelte, hogy a Radičová-féle kormány magyar tagjai a 2011 februárjában megbukott állampolgársági törvénymódosítás után fél évig nem tettek semmit. Az év első felében kétszer is kaptam felszólítást a belügyminisztériumtól, valljak színt állampolgárságomat illetően. Az akkori kormány magyar tagjai, Daniel Lipšic belügyminiszter koalíciós partnerei ezt némán követték, esetleg csendben örültek is neki. Az MKP elnöke főjön meg saját levében – gondolhatták. Később a magyar állampolgárságot nyíltan felvállalók – Gubik László, Boldoghy Olivér, Tamási Ilona, Fehér István, Dolník Erzsébet, Kassay Gyula – és a komáromi tüntetés változtattak a helyzeten. Mi nem adjuk fel a kettős mérce eltávolítására tett kísérletet ebben a témában sem, ezért hallattuk hangunkat az idén is szeptember elsején, az Alkotmánybíróság kassai épülete előtt. Hallatni fogjuk a hangunkat a továbbiakban is, amíg ez a kérdés nem oldódik meg úgy, ahogy azt két szövetséges, európai uniós és NATO-tagországtól elvárhatjuk. Ezúton is felszólítjuk az alkotmánybíróságot, hozza végre meg a döntését, és mondja ki, a Fico–Slota–Mečiar-féle állampolgársági törvény alkotmányellenes. A politikai megosztottság, a fogyasztói társadalom értékvesztett mivolta, a magas munkanélküliségből fakadó munkahelyféltés mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a nemzetállam-építők bátrabbak és vakmerőbbek legyenek. Elég csak figyelni a mai szlovákiai közélet témáit: a magyar közösség megmaradásának alapkérdései lekerültek a napirendről. Mintha nem is léteznénk ebben az országban. A parlamentben nincs olyan politikai erő, amely magyar kérdéseket megnyitna. Ténylegesen ezt eredményezte az MKP parlamentből való kiszorulása. Magyarán: nemcsak mi maradtunk ki a törvényhozásból, hanem az egész szlovákiai magyarság esett ki a szlovák közgondolkodásból, a közéleti vitákból. Nekünk külön megtiszteltetés és egyben óriási súlyt is ad számunkra, hogy a magyar kormányzat a miniszterelnöktől, Orbán Viktortól kezdve a minisztériumi szakelőadókig állandó konzultációt folytat velünk, az MKP tisztségviselőivel a szlovák–magyar párbeszédről. Így, bár nem vagyunk parlamenti párt, a szlovákiai magyarság ügyeit igenis tudjuk befolyásolni. Ezt a konzultációs lehetőséget ezúton is köszönjük a magyar kormányzatnak és a magyar parlamenti pártoknak is általában. Berényi József beszédében elmondta, hogy a szlovák parlamentet figyelve nem túlzás azt kijelenteni, hogy az MKP nélkül nincs magyar érdekképviselet. Ha középtávú út végén, 2016-ban sikerül visszajutniuk a parlamentbe, a magyar megmaradás és gyarapodás témái újra a szlovák közélet részévé válnak. Ha ez nem sikerül, talán örökre lekerülnek a napirendről, ami tragikus következményekkel járhat a felvidéki magyar közösség számára.
A rendezvényen mondott beszédében Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter az etnikai pártok identitásmegtartó szerepét hangsúlyozta, a vegyes pártokat ellenben a beolvadás előfutárainak nevezte. Szeretném átadni Magyarország, Orbán Viktor miniszterelnök úr és a magyar kormány szívélyes üdvözletét. Köszönöm, hogy itt lehetek önökkel, a Magyar Közösség Pártja, a felvidéki magyar párt első kongresszusán. Egy politikai közösség életében mindig lényeges pillanat a legfontosabb döntések meghozatala. A mai kongresszus az MKP életében az újjászerveződés új fejezetét nyitja meg. Bízom benne, hogy a felvidéki magyarság megmaradása, politikai érdekképviseletének érdekében sikerül megtalálni a lehető legjobb eredményt elérni képes csapatot. Hiszen a magyar közösség számára, valamennyiünk számára elsőrendű kérdés, hogy képesek vagyunk-e mi magunk elérni nemzeti céljainkat, magyar világunk legfontosabb régióiban. A magyarság megerősítése olyan politikai szervezetek által valósul meg, amelyek töretlenül védik a nemzeti érdekeket. A Magyar Közösség Pártja ilyen erő; bátran számíthat rá a felvidéki magyarság. A magyar nemzet súlyát szülőföldünkön, bárhol is éljünk, úgy tudjuk növelni, erősíteni, ha képesek vagyunk a megszerveződésre, arra, hogy ha kell, újra talpra álljunk, és közösségeinkre támaszkodva újra kezünkbe vegyük sorsunk irányítását. Mindebben számíthatnak a nemzeti ügyek kormányára. A legnehezebb időkben is kitartottunk önök mellett, és ez így lesz a jövőben is. Miniszter úr kiemelte, hogy azért is jött örömmel a kürti kongresszusra, mert az MKP tagjai között számos barátja van. Zacharias Istvánnal, Szepsi polgármesterével és Iván Lászlóval Szepsi alpolgármesterével még karcagi polgármesterként kezdett el együtt dolgozni Fazekas miniszter úr, aki számára jelkép értékű, hogy az MKP kongresszusát Kürtön rendezték meg, mert honfoglalás kori település. De Kürt példája a megmaradásnak is, mert ma is színmagyar falu hagyományokkal, gyönyörű intézetekkel, szőlőtermesztéssel, és minőségi borokkal is dicsekedhet.
A kongresszust videóüzenetben köszöntötte Wilfried Martens, az Európai Néppárt elnöke, valamint Európai parlamenti frakciójának vezetője, Joseph Daul is. Örömmel tájékozódtam arról, hogy az utolsó kongresszusokon az új kihívásokra reagálva módosították pártjuk alapszabályát, illetve hogy pártjuk megnevezését a Magyar Közösség Pártjára változtatták. Nehéz idők járnak, és ilyenkor mindenképp szükséges áttekinteni eddigi tevékenységünket, majd a kihívásoknak megfelelve újításokat bevezetni. Az Európai Néppárt új programja számításba veszi azokat az alapvető jellegű változásokat, amelyek Európában az utóbbi néhány évben lezajlottak. Szintén tekintettel van a politikai családokban bekövetkezett jelentős változásokra, illetve a közép- és kelet-európai tagpártjainkban tapasztalt pozitív hozzájárulásokra. Ugyanakkor megerősíti a politikai családunk által vallott azon értékeket, amelyek az Európai Néppárt sikerének nélkülözhetetlen alkotóelemei. Külön hangsúlyozni szeretném a kisebbségek tiszteletben tartásának fontosságát. Mint ahogyan az a Néppárt programjában is rögzítésre került; az Európai Néppárt kész támogatni az őshonos európai kisebbségek uniós szintű védelmét, és a saját kultúrájuk megőrzésére tett erőfeszítésüket. A nemzeti kisebbségek nyelvhasználati jogait tiszteletben kell tartani, és meg kell erősíteni. Martens arra mutatott rá, hogy jó lenne, ha a szlovákiai jobbközép pártok rendeznék soraikat, és közösen lépjenek fel, különös tekintettel a közelgő megyei választásokra. Daul frakcióvezető úr hangsúlyozta, hogy a 2014-es választások a magyar közösség számára kiemelt jelentőséggel bírnak. A jelenlegi válság az értékek válsága is. Mindez mozgósításra kell, hogy ösztönözzön minket a választások megnyerése érdekében. A jobboldali és a jobbközép politikai erői csak együtt képesek sikert elérni a választásokon – hallhattuk a videóüzenetben.
A kongresszus szünetében apárt politikusai örömmel nyilatkoztak a Magyar Fórumnak.
Mészáros Alajos európai parlamenti képviselő: Az Európai Néppárt tagjai előtt világos, hogy a mostani válság nem csupán gazdasági, hanem erkölcsi válság is. Erre mutat, hogy sokan megcsömörlöttek a politikától, új mozgalmak jöttek létre, míg a régiek háttérbe szorultak. Nyugaton pedig a liberalizmus felé tolódnak a pártok, és a keresztény, konzervatív értékeket próbáljuk mi menteni. Mind a négy szlovák néppárti képviselőtársam számára sokat jelentenek a keresztény értékek. Sok burkolt támadás éri a kereszténység eszméjét, ennek példája a brüsszeli télfa, ill. Cirill és Metód glóriáiktól való megfosztása. Sajnos a keresztény eszme nagyon visszaszorulóban van az EU intézményeiben. De mégis vannak pozitívumai a csatlakozásnak, már magában az is jelentős, hogy a két EP-képviselővel jelentős az MKP súlya. Mindemellett a déli országrész települései is profitáltak az uniós támogatási csomagokból.
Németh Gabriella szociális, családpolitikai és egészségügyi alelnök: Annak ellenére, hogy a kampány idején a Smer azt ígérte, hogy megteremtik a létbiztonságot, a szociális biztonságot, a Fico-kormány szociálpolitikája igen sok kívánnivalót hagy maga után. Több olyan törvény került elfogadásra, mely a lakosságot a létbizonytalanság felé taszítja. Erre egy példa, hogy a megbízási szerződésekkel dolgozók járulékait növelik. Ilyen munkát főleg a kiskeresetűek vállalnak (idénymunkák), és most az ő keresetük is csökken. A Radicova- kormány idején pedig a liberálisok határozták meg a szociálpolitikát, és ennek következményeként a munkaadók jóval előnyösebb helyzetbe kerültek, mint a munkavállalók. Az MKP minden lehetőséget megragad ahhoz, hogy felhívja a figyelmet a családcentrikus szociálpolitika fontosságára. Szükségesnek tartjuk a kis- és középvállalkozások támogatását és a mezőgazdaságban a munkahelyek bővítését, mert ezek a területek érzékenyen érintik a felvidéki magyarságot.
Duray Miklós politikus, közíró: A szlovákiai belpolitikában határt jelent a 2006-os év, azért, mert olyan nyolcéves ciklusnak vetett véget, amelyben az akkori Magyar Koalíció Pártja is a kormánykoalíció tagja volt. A magyarok nélküli kormányzások jellegét érdemes figyelembe venni. A 2010-ig hivatalban lévő első Fico-kormány kényszerhelyzetben kormányzott, mert eredetileg a Szlovák Nemzeti Pártnak nem kellett volna a kormányban lennie. Magát Meciart is meglepte, hogy az MKP nem lesz benne a kormányban. Egyrészt a Bugár Béla körül csoportosuló gazdasági lobbi – az akkori MKP-nak teljesíthetetlen követelései voltak a kormányzati szerepvállalásért cserében –, másrészt a Fico-párt nemzeti szárnya ezt nem tette lehetővé. A kormánynak ezt az összetételét erősen bírálták az európai szocialisták, ezért Fico taktikai okokból jobbról előzte a Szlovák Nemzeti Pártot. 2010-ben pedig éppen csak sikerült a jobbközép pártoknak kormányt alakítani. A kormánykoalíció belső tagoltsága teljesen alkalmatlanná tette a Radičová-kormány működését. Éppen ezért Radičová megkönnyebbüléssel vette kormánya bukását. Több magyar visszasírja ezt a kormányt, mert annak tagja volt a Most-Híd párt, aminek kormányzati jelenléte a magyarok szempontjából semmilyen eredményt nem hozott. Sőt inkább hátránnyal járt, mert azt mondták ott vannak a magyarok a döntéshozatalban, közben ők nem képviseltek magyar érdeket. A második Fico-kormány már egypárti, ami megkönnyíti a kormányzást. Fico létrehozta a kisebbségi kormánybiztosi hivatalt, magyart tett meg annak élére, ezáltal mind az MKP, mind a Most-Híd lába alól kihúzta a talajt. Mérsékeltebb a jelenlegi Fico-kormány, mint az előző, de alkalmatlan a magyar kérdések kezelésében. Fico pragmatikus kormányfő, tudja, hogy az indulatokat féken kell tartani. Ezért számára fontos, hogy legalább látszólag jó viszony alakuljon ki Szlovákia és Magyarország között. Úgy vélem, a regionális gazdasági struktúrákat össze kell vonni, és sokkal nagyobb hangsúlyt kell fektetni a regionális típusú együttműködésre. Ha ez képezi a két kormány közti tárgyalások témáját, és a Selye János Egyetemmel kapcsolatban is meg tudunk állapodni, akkor igen fontos eredményeket érhetünk el. Az MKP választási eredményeiről pedig azt mondhatom, az eredmények mindig következmények. Ha aktív regionális politikát folytat, jó kapcsolatot tart a civil szervezetekkel, és a magyar kormány is támogatja ezt, akkor az MKP sikeres párt lesz.
Bauer Edit európai parlamenti képviselő: Az Európai Uniónak is megvannak a saját korlátjai, melyeket behatárol a jelenlegi, a lisszaboni szerződés. Amire létezik jogalap az EU-n belül, abban előre lehet lépni. Ebből adódóan a kisebbségi politikában nehéz az előrelépés, és csak a másodlagos jogszabályokon keresztül lehetséges az adott pillanatban, de nem gondolom, hogy ez örökké így marad. Az előző szerződésekhez képest már a mostani is tartalmaz többletet. Annak ellenére, hogy a nyelvtörvényt nem lehetett a kormánnyal visszavonatni, mert tagállami hatáskörbe tartozik, mégis lehetett lépni, mikor gazdasági jogot sértett, amikor korlátozta a gazdasági verseny szabadságát. Ha azt látjuk, hogy a romaügyekben sikerült európai stratégiát elfogadtatni, akkor bizonyos szerencsés körülmények összejátszásával elérhetjük, hogy az őshonos kisebbségeket illetően is lesz ilyen stratégia.
Csáky Pál, az MKP elnökségi tagja: Sajnos a Magyar Közösség Pártja nincs a legjobb állapotban. Parlamenten kívüli párt vagyunk, és elhallgatnak minket. De ez csak a kisebbik gond. A nagyobb baj, hogy a magyar közösség sincs jó állapotban sem gazdasági, sem szellemi, sem szervezettségi szinten. Ebben a helyzetben badarság lenne egy olyan felelősségteljes embertől, hogy posztokért versengjek, aki „többször volt kapitány az első ligában”. Ezért nem indultam az elnöki tisztségért. Zavart is, hogy ebben a pártban az elmúlt hetekben a kelleténél többször beszéltünk személyekről és posztokról, és kevesebbet a programról. Tovább szolgálom a csapatot, az elnökség tagja maradok. Közösen fel kell tudjuk emelni ezt a pártot, és megerősödve a közösséget is, mert ha ez nem sikerül, akkor széteshet a párt. Több felvidéki városban tartok fórumokat, és azt látom, hogy vannak még szép számban olyan magyarok, akik gondolkodnak, nyitottak, és őket meg lehet nyerni. Martens úr üzenetében beszélt a szlovákiai jobbközép pártok összefogásáról, de ő nem tudja, hogy évek óta hajdani kormányzópartnereink nem is látogatják meg kongresszusainkat. Szlovákiában ajnározzák a népi platformot, de ez nélkülünk nem teljes. Nem helyes, ha megpróbálják ignorálni a felvidéki magyarság legitim pártját, ami mögött 110 ezer szavazat van.
Farkas Iván gazdaságpolitikai és régiófejlesztési alelnök: Magyarország és Szlovákia gazdasági kapcsolatai bővülnek, a kivitel és behozatal aránya mindkét országban növekszik a fenyegető recesszió ellenére. Mindkét miniszterelnök jelezte, hogy fontosnak tartják az Ipoly-hidak megépítésének kérdését, hogy ott, ahol a folyó elválasztja, most kösse össze az ott élő vállalkozókat. Létrehozták a szlovák–magyar vegyes iparkamarát, és ezen belül a célunk, hogy megtalálja számításait a délszlovákiai magyar vállalkozó. Látjuk, hogy gazdasági szinten nem működnek a kelet–nyugati gazdasági kapcsolatok, így el kéne gondolkodni az észak–déli kapcsolatok erősebb ápolásán. Emellett a Darányi-, és a Wekerle-terv lényeges szerepet játszhat a Kárpát-medencében. Mert a mediterrán országok helyett éppen a közép-európai térség lehet a gazdasági élénkülés motorja.
Mikoczy Zoltán, az MKP nagyszombat megyei elnöke: A déli országrész egyre jobban leszakad gazdasági szinten az északitól. Jöhet jobbközép, jöhet baloldali kormány, egyikük sem tudta, vagy tán nem is akarta ezt a problémát orvosolni. Ami a délen élő szlovákok nem jelzik azt az adott kormánynak, hogy bizony itt nemzetiségtől függetlenül mindenki hátrányt szenved, addig nem is várhatunk javulást. Nagyon pesszimista vagyok, mert a leszakadás tovább fokozódik, aminek a következménye a munkanélküliség, a létbizonytalanság, a magyarság számának csökkenése. Tartok tőle, hogy Fico csak szerepet játszik, mikor a gazdasági kérdésekben Orbán Viktorral tárgyal, és létfontosságú változásra nem kerül sor. Ez a kormány a túlélésre rendezkedik be, ahhoz, hogy az EU szemében „jó tanulónak” mutatkozzon, holott ezzel csak burkolja kisebbségellenességét.
Neszméri Tünde, Dunasápújfalu önk. képviselője: Az önkormányzatok roszszabb helyzetbe kerültek, mint Radicova-kormány idején, aminek elvi alapja, hogy a Smer inkább a felülről irányítás híve. Egyik kormány sem ad, adott elegendő pénzt a feladatok leosztása mellé, de az előző inkább a decentralizáció gyakorlatát követte. A Fico-kormány éppen karácsony előtt szólította föl az önkormányzatokat, hogy takarékoskodjanak. Így félő hogy az önkormányzati dolgozók nem kapják meg az ún. 13. havi bérüket. Más településeken pedig 3-4 órára szüneteltetik az éjszakai közvilágítást, ők így spórolnak. Gyakorlatilag most kezdődik el a választási kampány, most kéne meghozni a népszerű intézkedéseket, de nem lehet, mert nincs rájuk pénz. Közvilágításra, útfelújításra nincs pénz, ahogy szennyvíztisztító hálózatra sincs. Településünk a Pozsony megyei központi régióhoz csatlakozik, így az EU-pénzek hozzánk alig jutnak el, mert mondják, ez a fejlett terület. Így élünk mi magyarok a szenci járásban.
Medveczky Attila – Magyar Fórum
