37128

A Magyar Országgyűlés nemzeti összetartozás bizottságának autonómia albizottsága határon túli magyarok részvételével tartotta ülését, 2012. december 19-én.

Az albizottság tagjai a magyar Országgyűlésből: Dr. Szili Katalin (elnök, független), Csóti György (Fidesz, alelnök), Ékes Ilona (Fidesz), Kőszegi Zoltán (Fidesz),
Szávay István (Jobbik), Kalmár Ferenc András (KDNP), Dr. Dorosz Dávid (LMP), Szabó Vilmos (MSZP).

Az albizottság feladata a Kárpát-medencei magyarság önrendelkezési küzdelmeinek előmozdítása, a különböző autonómia modellek gyakorlati megvalósulásának szakmai előkészítése, a téma szakértőinek és a munkában részt vállaló  képviselők segítségével. A Felvidékről Duray Miklós politikus-közíró és Farkas Iván, az MKP gazdasági és régiófejlesztési alelnöke vettek részt az albizottság ülésén.

Az autonómia albizottság szerint az etnikai konfliktusok legbékésebb, leghatékonyabb megoldásának eszköze az autonómia megvalósítása, ezt nagyon sok példa mutatja, ám a konfliktusok mögött sok esetben az adott kisebbségek autonómia törekvésének elutasítása áll. A legutóbbi népszámlálási adatokat is figyelembe véve autonómiát Felvidéken, Kárpátalján, Partiumban, Székelyföldön, valamint a Tisza mentén, Szabadka környékén lehetne létrehozni.
Az ülésen a résztvevők meghallgatták Korhecz Tamásnak, a Magyar Nemzeti Tanács elnökének előadását a vajdasági autonómia helyzetéről. “Szerbia biztosítsa a délvidéki magyarság teljes körű nemzeti autonómiáját, területi és személyi elvű autonómiát. A nemzeti tanácsokról szóló törvénynek az eddigi tapasztalatok alapján való mielőbbi módosítását, amely szavatolja a nemzeti kisebbségek tényleges politikai önkormányzatát, felruházná döntéshozatali joggal és hozzájárulna az érdekeinek megfogalmazásához és hatékony képviseletéhez.” – fogalmaztak a vajdasági magyar pártok és civil szervezetek vezetői.  
3. Szerbia valódi decentralizálását és EU-kompatibilis régiókra (nem statisztikai) való átszervezését. A régiók kialakításánál vegyék figyelembe a gazdasági, földrajzi, etnikai és más elveket. A délvidéki magyarság tömbben élő része egy közigazgatási egységben, régióban legyen. A közigazgatási reform részeként létre kell hozni a szubszidiaritás elve alapján működő települési önkormányzatokat.
Az ülésen áttekintették az erdélyi autonómia törekvésekkel kapcsolatos polgári kezdeményezéseket is.