Közös szándéknyilatkozat elfogadásával zárult december 7-én a Visegrádon megrendezett kongresszus. A dokumentumot a visegrádi országok – Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia – mellett Horvátország, Szerbia, valamint Litvánia írta alá.
A háromnapos visegrádi találkozón összesen kilenc ország agrárkamarája képviseltette magát (Észtország és Lettország nevében Litvánia járt el).
Az eseményt követő sajtótájékoztatón Horváth Ákos, a Magyar Agrárkamara Elnöki Kabinetjének nemzetközi ügyekért felelős tisztségviselője elmondta: a részt vevő országok által elfogadott közös szándéknyilatkozatban rögzítették, hogy rendszeresen tartanak találkozókat, s a jelenlévő országok mellett – a korábbiakhoz hasonlóan – más országok is meghívást kapnak.
Hozzátette: az együttműködés elindítására és intenzívvé tételére a részt vevő országok létrehoztak egy közös koordináló bizottságot, amelynek feladata, hogy haladéktalanul kezdje meg javaslatok kidolgozását olyan közös projektek indítására, amely a nemzetközi agrárkereskedelmi kapcsolatokat, agrárbefektetési és technológiatranszfer folyamatokat fel tudja gyorsítani a térségben. Az agrárkamarai szakember közölte: a tanácskozás fontos témaköre volt a Közös Agrárpolitika jelenleg folyó vitája és az ebben kialakult álláspontok. Kiemelte: a térségbeli országok hatékony érdekképviselete érdekében döntés született egy közös tárgyalódelegáció létrehozásáról, s amint ismertté válnak az új KAP költségvetési keretei, közösen veszik fel a kapcsolatot az illetékesekkel. Ugyancsak kiemelt témaként szerepelt a konferencián az európai farmerszervezet, a Copa-Cogeca keretein belüli együttműködés lehetősége. Horváth Ákos elmondta: a szervezeten belül az új uniós tagországok javaslatait, véleményét, érdekeit sokszor kevésbé veszik figyelembe, ezért is született határozat arról, hogy közös levélben fordulnak a Copa-Cogeca vezetőségéhez, amelyben a konkrét kívánalmaikat fogalmazzák meg. A kamara vezetőségi tagja hozzátette: a konferencia kiemelt témája volt a közép- és délkelet-európai térség együttműködése is, s ebben fontos szerep jut a térségi agrárkamaráknak. Győrffy Balázs, a Magyar Agrárkamara ideiglenes elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy célként jelölték meg a konkrét, bilaterális együttműködések elmélyítését is. Az elnöke az újonnan épülő Magyar Agrárkamarával kapcsolatban rámutatott: a korábbi rendszerben nem volt jelentős a szervezet nemzetközi jelenléte, most ennek megváltoztatására törekszenek, és fontosnak tartják, hogy mind a szomszédokkal, mind a térség államaival, mind pedig az unió más tagállamaival szoros és jó kapcsolat legyen. Poprády Géza, a Vidékfejlesztési Minisztérium közigazgatási államtitkára a sajtótájékoztatón hangsúlyozta: „meg tudjuk találni azt a legkisebb közös többszöröst, amely minket egy csoportban tart, s amely adott esetben megvéd az erősebb országok lobbijától az Európai Unión belül”.
MTI nyomán Felvidék.ma
