Az egykori vármegyeközpont, Torna középkori templomában, nem mindennapi freskómaradványok kerültek elő. A Duna TV 2013. január 30-i Térkép c. műsorából megtudhattuk, hogy a templom szentéjének felújítását egy év múlva szeretnék befejezni.
A napokban már az oltárt is elszállították. Cél az egész templom rekonstrukciója, ami kb. 30 millió forintnyi eurót igényel.
A templomot elsősorban állami, ill. megyei pénzekből újítják fel, de a magyar állam is hozzájárult már a felújításhoz.
Torna vármegye a magyar királyság legkisebb megyéjeként, kisebb megszakításokkal a 13. sz.-tól kezdve 1881-ig állt fenn. Névadója a meredek hegyen álló, tatárjárás után épített Torna-i vár. A központi helynek köszönhető a több száz férőhelyes temploma is. A régi fényéből sajnos nem sok minden maradt meg az egykori megyeszékhelyen. A dicső múlt mindennek ellenére azért gyakran üzen.
A templom gótikus ülőfülkéje már teljesen fel van újítva, amit magyarországi pénzből fedeztek; egymillió forintot kaptak rá a magyar államtól – nyilatkozott Juhász Attila, plébános.
Peter Gombos festőművész, restaurátor szavai szerint a templomban található freskók festészeti minőségüket tekintve teljesen egyedülállóak. Nemcsak ebben a térségben, de az egész középkori Magyarországon sem találunk hasonlóságot. Ettől különlegesek. Egyébként az ő nevéhez fűződik a Kassai Mihály kápolna és a Szent Erzsébet Székesegyház – a Dóm Rákóczi kriptájának felújítása is.
A 15. sz. első felében készült freskók a reformáció idején lettek lefestve, majd azt az 1800-as évek végén vakolat felújításnál akaratlanul, de szinte teljesen tönkre tettek.
A gótikus templomot az 1406-ban kihalt Tornai család építtette. A család kihalásával a várbirtok a királyi udvarra szállt át és a későbbi urai udvari kapcsolatokkal rendelkezve hozhatták a legjobb művészeket Tornára. A történelmi Magyarország területén a szakemberek három ilyen csúcsminőségű freskó festményről tudnak ezidáig.
A felújítások felemésztették az egyházközség minden pénzét, de a fiatal plébános bizakodó.
Sajnos a II. világháború óta, amikor 1945-ben volt egy gyors felújítás a háborús károk elhárítására, felújítás nem volt, legalábbis a templom belsejét illetően – mondta a plébános. 1978-ban volt egy külső tatarozás és azóta ez már nagyon aktuálissá vált. A mi számításaink szerint kb. egymillió euróra lesz szükségünk, hogy teljesen felújítsuk a templomot, kívülről és belülről egyaránt. Ez azt jelenti, hogy az eredeti stílusjeleket kell vissza állítani – nyilatkozta Juhász Attila, plébános.
Több gótikus ablakot feltártak, ill. újra faragtattak már. A szenttéj falának és freskóinak felújítását az év végére szeretnék befejezni, mint ahogyan az oltárt is, ami ugyan nem egykorú a gótikus részekkel, de a maga 130 évével már szintén konzerválásra, megerősítésre és újra festésre szorul, amit Bártfán végeznek majd. A harmincháromezer eurós felújítás költségeit a hívek vállalták.
Ezeknek a munkálatoknak a befejezése után – mondta Martin Kutny, restaurátor – kerül sor az oltár összeszerelésére és visszahelyezésére a szentéjbe.
Miután szétszedték a neogótikus oltár felső részét és szépen kirajzolódtak a mögötte lévő freskómaradványok, egyöntetű véleményként hangzott el, hogy kár lesz visszahelyezni az oltárt a gótikus térbe. De a gyűjtés már megkezdődött, ezt a kényes kérdést pedig nehéz lenne felvetni akkor, amikor a hívek így is elég sokat tűrtek a felújítások miatt.
Az erőd templom rengeteg titkot rejt még. Külön érdekesség az oldalhajók újabb kori falfestménye, melyet Jókai Mór fedezett fel, amikor ottjártakor véletlenül bezárták a templomba – hallhattuk a Duna TV műsorában.
Duna TV/Felvidék.ma
