38014

Kassán a magyarság megünnepelte Katona József Bánk bánjának ősbemutatóját, melyre 180 évvel ezelőtt került sor. Ez egyben válasz volt arra a „programkesztyűre”, mely Kassát, mint Európa kulturális Fővárosát egy bolygóra helyezte.

Minél távolabb a történelmi valóságtól.

A Csemadok Kassai Városi Választmánya által szervezett ünnepségre az Óváros városházájának termében került sor.

A műsorban Kováts Miklós nyugalmazott tanár ismertette a Bánk bán színpadra kerülésének körülményeit, melyek bizony nem úgy indultak, mint ahogy várható lehetett volna. Katona József először az Erdélyi Múzeum pályázatára küldte be művét, de akkor szóra sem méltatták (1814). Majd átdolgozta. Halála után barátja, Udvarhelyi Miklós választotta jutalomjátékául Kassán. A cenzor vélhetőleg a nyomtatásban megjelent művet véleményezte és nem a végleges kéziratot. De erről 1921-ig nem is lehetett tudni. Így a korábbi kiadványok és tanulmányok Kassát meg sem említik. Még a Bánk bán 1899-es díszkiadásában is Jókai Mór azt írja, hogy 1839-ben mutatták volna be először a pesti Nemzeti Színházban.

Kassán a színjátszásra utaló adattal – ha most eltekintünk az iskoladrámák előadásaitól – 1641-ben találkozunk. Ahogy a műsor keretében föllépő Peter Himič, színháztörténész és a kassai Állami Színház igazgatója kiegészítette Kováts adatait. Ugyanis ebben az évben Eperjes városa levelet intézett Kassa város nemes tanácsához, melyben kéri, hassanak oda, hogy a színházi társulat, mely városukban fellépett, adja vissza a kölcsönvett kötelet.
Kováts elmondta, a 18. sz. végén német színjátszó csoportok jártak Kassára. A mágnások azok, akik szorgalmazzák színházépület építését, melyre azután sor is kerül (1781). A városi tanács annak reményében adja meg az engedélyt, hogy ez majd anyagi haszonnal fog járni. Nem így lett. Az új színházat alaposan túlméretezték. 1.100 férőhelye volt egy 8.000-es városban. 1816-ban lépett föl először magyar társulat, majd a 20-as évek végétől, amikor báró Berzeviczy Vince kerül a színház intendánsi székébe, éli a magyar színjátszás első, öt évig tartó aranykorát. És a korábbiaktól eltérően, ez anyagi sikerrel is jár.

Berzeviczy különleges módon vált színházi szakemberré. Fiatal korában nem tudott magyarul, ezt a barbárnak tartott nyelvet katonáitól sajátította el. Velencében és Milánóban bolondja lett a drámának és az operának. Képezni kezdte magát. De kártyaszenvedélye miatt családja levette róla a kezét és a katonaságnak is búcsút kellett intenie. Ezután Ausztriában fölcsapott vándorszínésznek. Majd visszatért Kassára és olyan kiváló intendáns lett belőle, hogy a Tudományos Akadémia pusztán ezért választotta levelező tagjai közé. Himič ezt azzal egészítette ki, az ő érdeme, hogy színitanodát kívánt felállítani, az utánpótlás biztosítására. Az ő korszakában került sor Udvarhelyi Miklós jutalomjátékára. Így szólalt meg először kassai színpadon a Bánk bán. Ami különös, erről csupán egy színlap tudósít. Rajta még február 16-a, szombat szerepel, de mivel ekkor tartották a farsang utolsó szombati bálját, vélhetőleg egy nappal korábbra tették át – mondta Kováts Miklós. Valaki ceruzával áthúzta a dátumot és 15-ére javította. Egyetlen egy lap sem tudósított az előadásról. A Kassán szereplő színészek közül is vagy rosszul emlékeznek hol és mikor adták elő először nemzeti drámánkat, vagy meg sem említik ezt az előadást. A kortársak és a kritika félreértette a darabot. Több évtizednek kellett eltelnie, mire beérett a közvélemény, hogy értékelni tudja. Kováts azzal fejezte be előadását, hogy szeretne tíz év múlva egy anyanyelvén kézbesített meghívót kapni az akkori rendezvényre.

Berzeviczy Vince nem sokkal élte túl a premiert. 1834-ben rosszul lett a kaszinóban – kártyázás közben – hazavitette magát és a Mészáros utca 35-ös sz. házban hunyt el szerettei körében. (Ebben a házban van ma Márai Sándor Emlékszobája.) Berzeviczy azért támogatta a kassai színjátszást, mert szeme előtt a Nemzeti Színház megalakításának eszméje lebegett. Utódja Csáky Tivadar gróf lett. Mihič arra hívta föl a figyelmet, hogy a kassai színjátszás története nagyon girbegurba volt. Német, magyar és szlovák társulatok követték egymást. Berzeviczy eszméje, a Magyar Nemzeti Színház létrejötte, a szlovák színjátszás fontos mérföldköve is volt. Csáky érdeme viszont, hogy kiadta a Nemzeti Játékszíni Tudósítást, mely az első színházi szaklap volt az országban.

Ezt követte a műsor, melyben Katona drámájából hangzottak el részletek a kassai Thália Színház előadásában, valamint Erkel operájából hallhattunk ugyancsak részleteket. Bánk bánt Petrik Szilárd, Gertrúdist Kövesdi Szabó Mária, Tiborcot Bocsárszky Attila, Melindát Varga Lívia, II. Endrét Pólos Árpád alakította, narrátor Sárközy Zsuzsa volt. Az opera részleteit Ocsko Aladár (Bánk bán), Szeredy Krisztina (Melinda) és Hundzsa István (Petur bán) adta elő. Zongorán Hegedűs Valér és Farkas Pál kísért. Közreműködött a Csermely kórus.
Ezután került sor a Magyar Művészetért égisze alatt alapított díjak átadására. Rákóczi fejedelem-díjat kapott a Lorántffy Zsuzsanna Polgári Társulás (Királyhelmec).  Ex Libris Díjat kapott a Márai Sándor Gimnázium, a Szakkay József Szakközépiskola, a Csermely Kórus, a Csemadok kassai szervezete és Balassa Zoltán. Színész díjban részesült Kövesdi Szabó Mária. A díjakat Dr. Gubcsi Lajos, a Magyar Művészetért-díj kuratóriumi elnöke és Csáky Pál, a felvidéki kuratórium nevében nyújtotta át az ünnepelteknek.

Gubcsi egyben bejelentette, hogy Zrínyi Ilona-díjat alapítanak olyan asszonyok számára, akik a névadóhoz hasonlóan szolgálják nemzetüket. Mielőtt az ünnepségre jöttek, megkoszorúzták a fejedelemasszony sírját a kassai székesegyház altemplomában. Idén kettős évfordulója van. 370 éve született és 310 éve halt meg.
Erről az évfordulóról Európa Kulturális Fővárosa „megfeledkezett”. Pedig így még a horvátokat is be lehetett volna kapcsolni a rendezvénysorozatba.

Kolár Péter, a Csemadok Városi Választmánya elnöke ismertette azt a nemes kezdeményezést, melynek most tartottuk meg „nulladik” rendezvényét. Katona József művének első bemutatója ad erre lehetőséget. „Nemzet és irodalom – a magyar történelemben a két fogalom mindig szoros kapcsolatban állt egymással. Az irodalomnak küldetése volt történelmünk alakulásában: válságos időkben erőt adott a túléléshez segített helyreállítani a nemzet lelki egyensúlyát. Kassa történelmének kiemelkedő egyéniségei: Bethlen Gábor, Bocskai István, II. Rákóczi Ferenc, valamint a városhoz kötődő jeles irodalmárok és nyelvművelők: Kazinczy Ferenc, Baróti Szabó Dávid, Batsányi János és mások ugyancsak ebben a szellemben munkálkodtak, az egységes magyar nemzet és kultúra ügyét szolgálták – karddal és tollal. A huszadik század viharos történelme Kassán nem kedvezett a magyar nyelv és irodalom fejlődésének. Az új évezred kihívása számunkra: megőrizni, ápolni és a következő nemzedékeknek átadni édes anyanyelvünket. Ennek jegyében a Bánk bán ősbemutatójának napját a 180. évforduló emlékére a Kassai magyar Kultúra és Történelem Napjává nyilvánítjuk azzal a céllal, hogy ezen a napon minden évben megemlékezzünk nemzeti drámánkról, valamint a magyar irodalom és történelem jeles eseményeiről és személyiségeiről.
Az idén, amikor Kassa az Európa Kulturális fővárosa megtisztelő cím viselője lett, ezzel is fel szeretnénk hívni a figyelmet városunk fejlődésében és hagyományaiban történelmi szerepet játszó magyar műveltségre, melynek egyik kiemelkedő alkotása Katona József Bánk bán c. drámája.”

A lélekemelő rendezvényen jelen volt Czimbalmosné Molnár Éva kassai főkonzul, a rendezvény védnöke és a sátoraljaújhelyi Kazinczy Ferenc Társaság küldöttsége.

Balassa Zoltán

Képek: 1- Az 1833-as előadás plakátja, 2 – A terem megtelt, 3 – Gubcsi Lajos, 4 – A tapsoló közönség, 5 – Szeredy Krisztína és Ocsko Aladár, 6 – Peter Himič, 7 – Kováts Miklós

{japopup type=”slideshow” content=”images/stories/_esemenyek/2013/02/38014a.jpg, images/stories/_esemenyek/2013/02/38014b.jpg, images/stories/_esemenyek/2013/02/38014c.jpg, images/stories/_esemenyek/2013/02/38014d.jpg, images/stories/_esemenyek/2013/02/38014e.jpg, images/stories/_esemenyek/2013/02/38014f.jpg, images/stories/_esemenyek/2013/02/38014g.jpg” width=”120″ height=”250″ title=”Nagyítható” }Nagyítható{/japopup}