Vasárnap kezdődik a nyári időszámítás, hajnali 2 órakor 3 órára kell állítani az órákat. Az átállás a közösségi közlekedést is érinti, az energiafogyasztásban pedig a kimutatások szerint 1-4 százalékos megtakarítás jelentkezik.
Elsőként az USA-ban, 1916-ban, energiatakarékossági okok miatt vezették be az alternatív időszámítást, de voltak évek, amikor szünetelt. 1954-57-ben még a munkanapok esti csúcsterhelésekor jelentkező kapacitási nehézségek enyhítésének reményében alkalmazták, 1958 és 1979 között a rendszer szünetelt, majd 1980-ban vezették be újra. Oroszország, Fehéroroszország és Ukrajna 2011-ben megszüntette az óraátállításokat.
A nyári időszámítás minden év március utolsó vasárnapján kezdődik és október utolsó vasárnapjáig tart.
Az óraátállítás általában kihat a közérzetünkre, kieshetünk kicsit a napi ritmusból. Az átálláshoz szükséges idő egyénenként változik, van, aki meg sem érzi, de van olyan is, akinek több napra van szüksége, hogy túltegye magát az elveszett órán. Maradandó panaszokat azonban nem okoz az óraátállítás, tudományosan nem bizonyították, hogy az aktusnak hosszú távú egészségkárosító hatása lenne.
