39306n

A Magyar Közösség Pártja gazdasági és régiófejlesztési tanácsa április 24-én megtartotta alakuló ülését.
A tanács elnöke, Farkas Iván felvázolta a párt kongresszusa óta eltelt időszak történéseit a hazai gazdaságban és a régiófejlesztés terén. A tanács megvitatta a vállalkozási környezet kedvezőtlen alakulását, az államháztartás és a munkanélküliség alakulását, javaslatot tett a közutak felújítására. Megvitatta az Európai Unió 2014-2020 közötti időszakának költségvetését, a Regionális Operatív Program és az Európai Területi Együttműködés Program (korábban Interreg) célkitűzéseit a 2014-2020 költségvetési időszakban.
A résztvevő tanácstagok megválasztották a tanács alelnökeit: a gazdasági alelnök Pomothy László lett, míg a régiófejlesztés területének alelnöke Szlovák Gyula.
Az ülésen bemutatkozott a Kárpát Régió Üzleti Hálózat dunaszerdahelyi irodája is.

Az MKP gazdasági és régiófejlesztési tanácsának határozata, javaslatai:

  • Az államháztartás, a gazdaság állapota csakis a vállalkozási környezet jobbá tételével orvosolható. Javasoljuk, hogy a kormány erre a területre összpontosítson, máskülönben a gazdaság lejtmenete elmélyül.
  • Ezzel párhuzamosan a közerkölcsöt kellene alapvetően orvosolni, a korrupciót határozottan visszaszorítani. Az áttekinthetetlen járulékrendszert kellene leegyszerűsíteni, áttekinthetővé tenni és alaposan lecsökkenteni a járulékterheket. A kis- és középvállalkozásokat ugyanolyan támogatásban kellene részesíteni, mint a zömében külföldi nagyberuházókat a munkahelyek létrehozásánál. A diszkrimináció ugyanis alaposan deformálja a vállalkozási környezetet.

A kilencvenes évek után újra erőteljesen nő a másodlagos fizetésképtelenség, amely szintén súlyosan rombolja a vállalkozási környezetet. Nő az állami intézmények tartozása a vállalkozók és a vállalatok irányában csakúgy, mint a vállalkozók egymás közötti tartozásai.
A helyzet orvoslására javasoljuk a vállalkozások legiszlatív keretének módosítását a következő irányelvek alapján:
– A jogérvényesítés szavatolására kereskedelmi bíróságok felállítását javasoljuk, amelyek a törvényben garantált záros határidőn belül döntenek a kereskedelmi perekről.
– A hozzáadott-értékadó (DPH) visszaigénylésénél az adóhatóság ugyanolyan határidőben térítse meg a visszaigényelt többletet a vállalkozóknak, mint amilyen határidőben a vállalkozóknak az adót be kell fizetni – a következő hónap 25-ig, mivel az alkotmány garantálja az egyes tulajdonformák (állami, magán-, közösségi tulajdon) egyenlőségét.
– A közbeszerzéseknél törvény kötelezze a fő kivitelezőt, hogy a beruházótól munkája és szolgáltatása után járó térítés napjától számított legkésőbb tizedik napon térítse meg az alvállalkozók munkáját és szolgáltatását. A törvény garantálja ugyanezt az egész láncolatban a legalsó szintű alvállalkozóig.
– A közbeszerzéseknél ne egyetlen paraméter döntsön, az ár. Újra többlábúsítani kell a kiválasztás kritériumait, újra legyen szerepe a referenciának, az áru és a szolgáltatások minőségének, nemcsak papíron.
– Törvény kötelezze az ügyvezetőket és a (társ)tulajdonosokat, ha csődbe vitték a jogi személy vállalkozásukat, a csődeljárás folyamán és azt követően 10 évig ne vállalhassanak sem ügyvezetői, sem (társ)tulajdonosi pozíciót más jogi személynél és más jogi személy semmilyen szervében (igazgatótanács, felügyelő bizottság) ne szerepelhessenek.
– A hazai és a külföldi beruházások számára megítélt állami támogatások (adókedvezmények) esetén ne az adott járás munkanélküliségi mutatóit vegye figyelembe az állami segélyről szólól törvény, hanem a kistérség (1996-ig érvényes 121 körzetet) munkanélküliségi mutatóit. A körzetek szerinti felosztásban például a Párkányi, Zselízi és az Ipolysági körzet munkanélkülisége eléri a 30 százalékot, vagyis a leginkább kiemelt, kedvezményezett körzetek közé tartoznának, ha a törvény körzetek szerint, nem pedig járások szerint ítélné meg a letelepedő beruházásokat. Miközben az Érsekújvári és a Lévai járás munkanélkülisége alig 16 százalékos.

Az Európai Unió 2014-2020 közötti költségvetési időszak nemzeti fejlesztési tervének és operatív programjainak tervezése ebben az időben zajlik. Ezért javasoljuk, hogy a következő időszakban:
– A pályázás adminisztratív terheit kell alaposan leegyszerűsíteni. Szlovákia ne hatványozza meg Brüsszel igényeit, ne növelje meg az adminisztratív terheket!
– Speciális programok legyenek a magas munkanélküliséggel bíró, leszakadó járásokra és körzetekre szabva.
– Komplex program legyen a gazdaság fellendítésére, a kis- és középvállalkozások támogatására, versenyképességük javítására.
– Ebben az évben befejeződő költségvetési időszakkal összevetve a jövőben sokkal több forrás legyen a Regionális Operatív Programban, a Közlekedési Operatív Programban és az Európai Területi Együttműködés Programban (korábban Interreg) a közutak felújítására, akár Brüsszel Szlovákiának szánt pozíciós levelében leírtak ellenében és munkahelyteremtésre valamint munkahelyek megőrzésére.
– Az Európai Területi Együttműködés Programban (korábban Interreg) és más operatív programokban az EGTC-k, az Európai Területi Társulások kiemelt, kedvezményezett szerepet kapjanak. Az eddigieknél könnyebben juthassanak uniós támogatáshoz.

– A Regionális Operatív Program:

  • elsősorban a leszakadó, magas munkanélküliséggel bíró járások és körzetek számára legyen elérhető, ne csupán a lakosság száma alapján osszák el a forrásokat
  • a teljes programot utalják át a megyék hatáskörébe, jöjjön létre ezzel 8 regionális operatív program úgy, hogy a fenti irányelvek alapján határozzák meg a forrásaikat
  • a közutak felújítása és a munkahelyteremtés legyen a program két legfontosabb, kiemelt célterülete
  • az operatív program gazdája(i) egyeztessenek a szomszédos ország(ok) Regionális Operatív programjaival, hangolják össze azokat.

– Az Európai Területi Együttműködés Program (korábban Interreg):

  • az eddigieknél jelentősebb forrásokkal rendelkezzen
  • kiemelt program legyen a munkahelyteremtés és a meglevő munkahelyek gyorsabb elérhetősége
  • az ún. puha, szellemi programokat minimalizálni kellene, a közlekedési infrastruktúrára, ezen belül a közutak felújítására és a határ átjárhatóságának javítására kellene helyezni a hangsúlyt.

A közutak felújításának előmozdítása végett az MKP GRFT a következő rendszerszerű intézkedéseket javasolja:
– A tartós megoldást minden bizonnyal a kátyúzás helyett a burkolat felújítás jelenti.
– A mainál jóval több forrásra lesz szükség a burkolat felújításra.
– A vállalkozók által befizetett útadó teljes átszervezését javasoljuk. Ne a vállalat székhelye és a gépkocsik regisztrációs illetékessége szerint fizessék a vállalkozók az illetékes megyei kasszába az útadót, hanem a gépkocsi igénybevételének dominanciája szerint, megyei lebontásban. Ahol leggyakrabban közlekedik a gépkocsi, és amely megyében veszi leginkább igénybe a közutakat, oda fizesse be tulajdonosa az útadót.
– Az autópálya matricákból évente 50 millió euro, elektronikus útvámból 155 millió euró bevétele van a rendszergazdának. A közutak karbantartására csak az összegek egy részét merítik ki. Javasoljuk, hogy a bevételek eddigieknél jóval magasabb hányadát a közutak karbantartására és javítására használják fel.
– Mivel általánosan elmondható, hogy jelentősen leromlott a közutak állapota, elkerülhetetlen lesz az adónemek és adóbevételek ésszerűsítése, optimalizációja amelynek köszönhetően az eddigieknél jóval több forrást tudunk biztosítani a közutak karbantartására és javítására. Többlábúsítani kell a közútfejlesztés forrásait, több adónem bevételének egy részét fog kelleni ilyen célra fordítani. A megyék eredeti hatáskörei forrásainak megállapításánál, az eddigieknél jóval nagyobb hányadot kell a közutakra áldozni.

Farkas Iván, az MKP GRFT elnöke, Felvidék.ma
{iarelatednews articleid=”35200,33972,31744″}