39478 1

Bauer Edit, az MKPceurópai parlamenti képviselője is
felszólalt abban a vitában, ami az európai parlament szabadságjogi bizottságának ülésén alakult ki a magyar alkotmány negyedik módosítását bíráló ún. Tavares-dokumentum kapcsán.
Az említett dokumentumot a portugál Rui Tavares, zöldpárti európai parlamenti képviselő készítette és nyújtotta be a parlament szakbizottságának. Az egykor kommunista színekben politizáló képviselő ebben a dokumentumban az Orbán kormány intézkedéseit vizsgálta, és arra a következtetésre jutott, hogy „az alkotmányos és jogszabályi keretek ismételt módosításainak rendszerszintű és általános trendje, valamint e módosítások tartalma” összeegyeztethetetlen az Európai Unió értékeivel, és megfelelő változtatások szükségesek a kérdésben, hogy ne sérüljenek az uniós alapértékek. Tavares az uniós körökben csak „nukleáris opciónak” nevezett, egy tagállam szavazati jogának felfüggesztésével járó 7. cikkely alkalmazását is kilátásba helyezte Magyarországgal szemben.
„A Fidesz európai parlamenti képviselőcsoportja szerint a dokumentum nem más , mint a jövő évi európai parlamenti választási kampány nyitánya, példátlan politikai ultimátum Magyarország számára, kísérlet hazánk alkotmányos gyarmatosítására” –közölte a Magyar Nemzet május 9-i a számában.
A képviselők hozzátették: „elfogathatatlan, hogy a jelentés megkísérli átvenni a magyar polgárok által választott Országgyűlés szerepét, és közvetlenül kíván beavatkozni magyar közjogi és politikai kérdésekbe.”
Az EP szabadságjogi bizottsága a szerdai napon meg is vitatta a magyarországi alapvető jogok normáit és gyakorlatát. A vitát maga Tavares vezette fel.
Az ülésen Bauer Edit, MKP-s néppárti képviselő is felszólalt. A szlovákiai magyar politikus rákérdezett: miként emelhető a velencei bizottság ajánlása egy uniós tagállam alkotmánya fölé? Majd feltette a kérdést: ki merészeli komolyan feltételezni, hogy Magyarország nem jogállam.
Külföldi szakértői vélemények összegzése szerint, amelyet Martonyi János külügyminiszter szorgalmazott a közelmúltban, a magyar alaptörvény negyedik módosítása összhangban áll és összeegyeztethető az európai normákkal és sztenderekkel, s csupán néhány részletkérdéssel kapcsolatban merülhetnek fel kifogások.

Magyar Nemzet/Felvidék.ma