Állandó témát szolgáltatnak a közvélemény számára a közigazgatási rendszer megreformálására irányuló kormánypárti törekvések. Konszenzus egyelőre a szerteágazó álláspontok miatt nincs. Olyanok is vannak, akik teljesség vitatják ennek szükségességét. Ráadásul úgy tűnik, mintha a kormányzó párton belül sem lenne meg a szükséges összhang.
Robert Fico miniszterelnök legutóbb például kijelentette, hogy az emberek a jelenlegi közigazgatási rendszerrel, legalábbis ami a megyék felosztását illeti, nem voltak kibékülve. Éppen ezért azt javasolja, hogy az őszi megyei választások után a témáról egy széleskörű szakmai vita induljon el. Ficónak ugyanakkor már most határozott véleménye van az ügyben.
„Három nagyobb területi egységet kellene létrehozni, ez lenne ugyanis az az út, amelyet az állampolgárok is elfogadnak. Természetesen arról is beszélnünk kell, hogy ezeknek a szervezeti egységeknek állami képviseletet biztosítsunk” – mondta Fico a Sita hírügynökségnek.
Mások azonban nem látják ilyen világosan a helyzetet, ráadásul úgy tűnik, hogy a kormánypárton belül sincs a kérdésben teljes egyetértés. Juraj Blanár, Zsolna megye elnöke szerint a jelenlegi megyei közigazgatási rendszeren nem kell változtatni.
„A jelenlegi megyei felosztás egyik előnye, hogy a megyei önkormányzatok mögött már egy 11 éves történet áll, amelyet egyre inkább értenek az emberek” – nyilatkozta az elnök az aktualne.sk-nak, hozzátéve, hogy számos, a fejlődést és az előrelépést szolgáló intézkedés, amit az állam nem volt képes megtenni, a megyei képviselők közbenjárásával valósultak meg.
„Szlovákiában előbb egy, a legkisebb településeket is érintő reformot kellene végrehajtani. Ezt eddig valamennyi kormány elmulasztotta. Ám a kérdést minél hamarabb meg kellene nyitni” – véli Blanár.
„1170 olyan település van Szlovákiában, ahol kevesebb, mint 500 lakos él, ebből csaknem 3701 településnek 200–nál is kevesebb lakosa van. Ezek figyelmeztető adatok. Meg vagyok győződve arról, hogy a témában hamarosan egy konstruktív vita kezdődhet meg”– fejtette ki.
Nem Blanár az egyetlen, aki a legalapvetőbb gondokkal küzdő községekre hívja fel a figyelmet. Daniel Lipšic, az újonnan alakult Új Többség politikai párt elnöke, aki korábban a belügyminiszteri tisztséget töltötte be, arra figyelmeztet, hogy a hatáskörök megváltoztatásával, az önkormányzatiság jelenlegi hatáskörei is megszűnhetnek.
Lipšic úgy véli, az elmúlt időszakban a megyerendszer nem aratott osztatlan sikert az emberek körében. A megyei választásokon való alacsony részvételi arány is erről tanúskodik – mondta a korábbi miniszter.
Hasonlóan nyilatkozott az aktuálne.sk-nak Viliam Novotný, az SDKÚ-DS alelnöke és Kassa megyei képviselő, kijelentve, hogy a Szlovákiában a közigazgatási rendszer reformjai ugyan elkezdődtek, de nem fejeződtek be.
„Akkor járunk el helyesen, ha majd arról fogunk beszélni, hogy az államtól minél több hatáskör jusson el az önkormányzatokhoz. Ugyanis a szélesebb nyilvánosságot érintő ügyeket jobban és hatékonyabban tudják ellátni az önkormányzatok az állami szerveknél” – mondta. Majd elárulta: szerencsétlennek tartja azt, ahogyan a kérdést a miniszterelnök megnyitotta. Novotný szerint ugyanis fontosabb kérdés az államigazgatási kerületek számánál, hogy az önkormányzatok milyen jogköröket kapnának a jövőben.
aktualne.sk/Felvidék.ma
