(Fotó: Lukács Zsófia, nool.hu)

Szombat délelőtt felavatták a Madách-díjas nógrádi pásztor, a palóc duda- és pásztorhagyományok egyik legmeghatározóbb szereplőjének, Pál Istvánnak a szobrát Balassagyarmaton. Stílszerűen dudaszóval is emlékeztek a népi kultúra központi alakjára.

Palóc népzenei értéktár ismerteti a felújított Gergori-parkban  a magyar- és a palóc duda hagyományait. A téren állítottak emléket az utolsó palóc dudásnak, Pál Istvánnak. Raffay Dávid életnagyságú bronzszobrát május 4-én leplezték le ünnepélyesen a Magyar Dudazenekar közreműködésével.

Az eseményen Csach Gábor, Balassagyarmat polgármester köszöntötte a megjelenteket. Köszönetét fejezte ki a műremek megalkotásáért Raffay Dávid szobrászművésznek, az ötletért Agócs Gergely népzenekutatónak és a méltó elhelyezésért Eleőd Ákos építésznek. „Egy elgazosodott területrész kapott új külsőt, a területe duplájára nőtt és a környezete is folyamatosan újjáépül a Városkapu projektben” – ismertette a polgármester, aki kiemelte:

„nekünk, palócoknak, Palócország fővárosában Pál István a legméltóbb arra, hogy szimbolizálja a kultúránkat. A palóc népi hagyományok egyik utolsó autentikus őrzője volt.”

A szoboravatón Agócs Gergely személyes történetein keresztül méltatta az utolsó palóc dudást. „1992-ben ismerkedtünk meg Pál Pista bácsival, amikor furulyázó, daloló juhászokat kerestünk. Már akkor úgy tudta a néprajzi szakirodalom, hogy a magyar dudazene utolsó hagyományőrző képviselői is eltávoztak. De felkerekedtünk, bízva abban, hogy van még magyar dudás. Furulyázott, énekelt, de dudája már nem volt. Ezt követően még 23 évig jártunk hozzá tanulni, de nem csak a furulyázást és éneklést, hanem meséket, történeteket, a dudálást és a dudásságot is. A magyar és a palóc kultúra kincsestárából rengeteget át tudott adni az utókornak” – hangsúlyozta Agócs Gergely.

(Fotó: Olexa Miklós, Facebook)

Hozzátette: a népzenekutatók a dallamok fő hangjai mellett Pál Istvánnál nem csak a mit és hogyant találták meg, hanem a zene nélkülözhetetlen részét is, az úgynevezett miértet, amelyet a személyes kapcsolat által tudott átadni a magyar népzene hagyományőrző mestere.

„Pista bácsi olyan erős lenyomatát hagyta bennünk az ő kultúrájának, a palóc identitásnak, hogy itt él bennünk az emléke és a tudásának egy jelentős szelete”

– fogalmazott Agócs Gergely.

(nool.hu/Felvidék.ma)