39902

Szigeti László, a Magyar Közösség Párta Országos Tanácsának elnöke a párt májusi közlönyében a megyei választásokra való felkészülésről és a megyerendszer kialakításával kapcsolatos prioritásaikról adott tájékoztatást:

– Az országos tanács az őszi kerületi önkormányzati választásokkal kapcsolatban arra szólította fel a párt megyei tanácsait, hogy ahol lehet, indítsanak önálló jelöltet a megyei elnöki posztért. Miért tartják fontosnak a jelölést, és mit várnak az elnökjelöltek szerepeltetésétől a kampányban? – kérdeztük Szigeti Lászlótól, az MKP Országos Tanácsának elnökétől.
– Az eddig lebonyolított megyei választások tapasztalata azt mutatja, hogy a választópolgárok többsége nem él alapvető politikai jogával, vagyis nem vesz részt a szavazáson. Sajnálatos, hogy ez így van, hiszen tudjuk, hogy a kerületi önkormányzatok jelentős támogatást tudnak nyújtani akár az infrastruktúra fejlesztésében, az úthálózat minőségének javításában, vagy éppen a szociális és egészségügyi ellátás terén, illetve az ő feladatuk a középiskolák fenntartása, de a regionális kultúra támogatása is. Ugyanakkor azt is tapasztaltuk, hogy azokban az években, illetve megyékben, ahol korábban elnökjelöltet is állítottunk, választóink nagyobb arányban járultak az urnákhoz, mint akkor és ott, ahol csak képviselőjelöltjeink voltak. Döntésünk, illetve megyei tanácsaink felé megfogalmazott ajánlásunk egyik oka tehát az, hogy minél több választópolgárt megszólítsunk és ösztönözzük a szavazáson való részvételre. A másik pedig az, hogy a megyei választások alkalmával mind a regionális médiumok, mind a polgári társulások, sőt egyetemek társadalomtudományi karai elsősorban az elnökjelöltek elképzeléseire, céljaira kíváncsi, nekik szerveznek különböző vitafórumokat nézeteik ütköztetése céljából. Képviselőjelölteket ilyen rendezvényekre általában nem hívnak, tehát magyarságunk érdekeit, régióink problémáit csak akkor tudjuk bevinni a köztudatba, akkor tudjuk gondjainkra hatékonyan felhívni a figyelmet, ha van saját elnökjelöltünk. Csak mellesleg jegyzem meg, hogy erdélyi és vajdasági barátaink tapasztalata is ugyanez, s emlékezhetünk rá, hogy az RMDSZ például még a romániai köztársasági elnökválasztásra is állított saját jelöltet eddig minden alkalommal.

– A megyei választásokra készülődve azonban egy váratlan témával is foglalkoznia kellett az országos tanácsnak, hiszen a tanácskozás előtt pár órával jelentette be Robert Fico kormányfő, hogy szándékukban áll egy társadalmi vita kezdeményezése a kerületi önkormányzati rendszerről, mert szerinte nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, s azt is elmondta, szerinte vissza kellene térni a háromkerületes felosztáshoz.
– Az MKP már korábban kezdeményezte, hogy tekintsük át a 2002-ben bevezetett közigazgatási reform tapasztalatait, és az elemzés alapján fogalmazzuk meg az önkormányzati rendszer további erősítésének irányait és feltételeit. Hiszen az elmúlt 10 évben rengeteg új, államigazgatási átruházott feladatot kaptak az önkormányzatok, zömmel azonban a feladatok ellátásához szükséges anyagi források nélkül, a kialakult helyzet tehát változtatást igényel. A társadalmi vitát tehát támogatjuk. Azzal viszont nem tudunk egyetérteni, hogy a régi, szocialista kerületi elosztáshoz kellene visszatérnünk a helyzet javítása érdekében. Mi ugyanis úgy látjuk, a legnagyobb baj az, hogy a jelenlegi kerületek is művi úton kialakult egységek, az emberek éppen azért nem tudnak azonosulni vele, mert sem a történelmi-kulturális hagyományokat, sem a földrajzi és regionális gazdasági feltételeket nem vették figyelembe, tehát mindazokat a mutatókat, amelyek alapján természetes régiókról beszél a szakirodalom a területi-igazgatási rendszerek kialakítása kapcsán. Az esetleges társadalmi vitában tehát mi azt fogjuk szorgalmazni, hogy a megyei önkormányzatok a természetes régiókban alakulhassanak meg, ezenfelül pedig azt, hogy az eddiginél sokkal nagyobb hatásköröket gyakorolhassanak a gazdaságfejlesztés terén. Hiszen az Európai Unióban gyakorolt regionalizmus elvének ez a lényege.