(Frissítve) Hétfőn, június 17-én a parlament rendkívüli ülése előtt tartja ülését a Katonai Hírszerzést Ellenőrző Parlamenti Bizottság – tájékoztatott a bizottság elnöke, Martin Fedor (SDKÚ-DS).
A rendkívüli ülést eredetileg június 14-én, pénteken kellett volna megtartani, annak hétfőre halasztását a Smer képviselői kérték. Fedor azt is jelezte, hogy további, a Katonai Hírszerzéstől származó titkos anyagok jutottak a birtokába. „A rendkívüli ülésen megpróbálom elmagyarázni, hogy a képviselők nem nyomozók, de ez már tényleg nem csak egy „ügyecske”. A Katonai Hírszerzés körüli botrányok, gyanúsítások, az iratok kikerülése és a jelenlegi és volt tisztek közti ellentétek már olyan szintre jutottak, ami Szlováki számára nemzetbiztonsági problémát jelent, s ezzel már a kormányfőnek, mint a Szlovák Nemzetbiztonsági Tanács elnökének is foglalkoznia kellene” – nyilatkozta Fedor.
Mindeközben az üggyel kapcsolatban újabb megdöbbentő információ került nyilvánosságra. A Katonai Hírszerzés egyik volt tisztjét saját bevallása szerint huzamosabb ideig megfélemlítették, üldöztetéseknek, erős lelki nyomásnak és diszkriminációnak volt kitéve, csupán azért, hogy a Katonai Hírszerzésnél történt gazdasági visszaélések ne derüljenek ki. Katarína Svrčekovát, a Hírszerzés volt tisztjét, az SaS alelnöke, Ľubomír Galko mutatta be a nyilvánosságnak, mondván, hogy Svrčeková vallomása megdöbbentő tanúság a Katonai Hírszerzésnél uralkodó viszonyokról, meg arról, hogy Martin Glváč védelmi miniszternek nincs hatalma a beosztottjai felett.
Svrčeková 2010-ben lépett a titkosszolgálat kötelékébe. „Nincs semmilyen ismeretem a Katonai Hírszerzésnél történt gazdasági visszaélésekről és soha nem is volt. Roman Mikulec (a Katonai Hírszerzés volt igazgatója, aki a jelentést megsemmisítette annak érdekében, hogy megakadályozza a szóban forgó anyag oly módon való felhasználását vagy megmásítását, hogy lehetetlenné váljon a bizonyítékok illetékes szervek általi felhasználása a nyomozás során – a szerk. megjegyzése) közeli barátnője vagyok, és a nyomásgyakorlás eszközévé váltam, hogy sohase derüljön ki az igazság. Eszközül használtak arra, hogy kompromittálják a barátomat” – jelentette ki hozzátéve, hogy a mai megnyilatkozása a harc utolsó lehetőségét jelenti a számára.
A tiszt azt állítja, hogy a 2012-es parlamenti választásokig rendesen végezte a munkáját a Hírszerzésnél, de azután változás történt. „Üldöztetés, megfélemlítés, diszkrimináció és durva erőszak áldozata lettem. 2012 márciusától novemberéig négy biztonsági beszélgetésen vettem részt rendkívül megalázó módon, amikor arról akartak információkat kiszedni belőlem, milyen gazdasági tárgyalásokon vett részt Mikulec, de azzal is megvádoltak, hogy lakást vett nekem, ami nem igaz. Durva szavak hangzottak el és durva erőszaknak voltam kitéve. A cél az volt, hogy találjanak valamit Mikulecre. Bármit, ami azt bizonyította volna, hogy valamit megtett vagy nem tett meg. Igyekeztek lelkileg kikészíteni, de én akkor még nem értettem, nem tudtam, hogy léteznek valamiféle anyagok a gazdasági visszaélésekről. Most már tudom, mi volt a kihallgatások célja” – állapította meg Svrčeková.
2012 novemberében a hadnagy az egyik ilyen kihallgatás után eldöntötte, hogy harcolni fog ez ellen és tájékoztatta felettesét a Katonai Hírszerzésnél, Róbert Tibenskýt arról, mi történt az irányítása idején ezeken a beszélgetéseken. „Elmondtam, hogy az „utolsó rongy” volt a legenyhébb kifejezés, amit rám mondtak. Tájékoztattam arról is, hogy panaszt szándékozok benyújtani, amelyben le akartam írni, hogy megsértették a titkos iratokról szóló törvényt, mivel ez biztosan nem volt törvényes. Jogorvoslást kértem tőle, mivel ő volt a közvetlen felettesem. Tibenský azonban úgy reagált, hogy ne nyújtsak be semmilyen panaszt, és tisztséget ajánlott fel a Katonai Hírszerzésnél, egyúttal felajánlotta azt is, hogy kapitányi rangra emel.” – tájékoztatott Svrčeková. Ezt az ajánlatot azonban visszautasította, mivel nem hitt Tibenskýnek és a panaszt benyújtotta. „A panasz benyújtása után, ezek az emberek a szemembe nevettek és a Hírügynökség feketebáránya lettem” – mondta.
A panasz elküldése után állítólag azt mondták neki, hogy a Katonai Hírszerzésnél ezután már csak újságot olvashat meg kávét főzhet. „Úgy ítéltem meg a helyzetet, hogy inkább önként elmegyek, és kérvényeztem a szolgálati viszonyom megszüntetését. Ezt azonban elutasították. Félelemmel jártam be minden nap a munkahelyemre. Ezért kérvényeztem a biztonsági ellenőrzésem megszüntetését, hogy kénytelenek legyenek elbocsátani, de ehelyett két személyes parancsot kaptam – „átengedtek” a szlovák fegyveres erőkhöz ás átvezényeltek a rozsnyói vegyi zászlóaljhoz. Abszurd dolog, mert ilyesmire sohasem volt kiképzésem vagy gyakorlatom” – figyelmeztetett, hozzátéve, hogy Tibenský ezekről a dolgokról nem akart beszélni.
Svrčeková ezt követően Glváč miniszterrel is találkozott, aki azt mondta neki, érti, hogy mindez nehéz a számára, de ő „nincs olyan helyzetben, hogy az asztalra csapjon, és Skuhra meg Tibenský hallgatni fognak rá”. A helyzetéről tudott a vezérkari főnök, Peter Vojtek is. „El kellett hát mennem Rozsnyóra” – mondta. Svrčeková újfent kérvényezte a szolgálati viszonyának megszüntetését, figyelmeztetve, hogy nincs biztonsági ellenőrzése. „Ennek ellenére három hónapig ültem azon a poszton és nem csináltam egyáltalán semmit. Három hónap múlva, amikor már Robert Fico (Smer-SD) kormányfőt is tájékoztattam a helyzetről, vezényeltek át Tőketerebesre, ahol a harci egység csapatparancsnoka lettem. Ez nem olyan tisztség, amit el akarnék és el tudnék látni. Félek attól, ami ezután következik” – jelentette ki hozzátéve, hogy csapatát állítólag a vezetésével Afganisztánba akarják kiküldeni.
Galko Svrčeková vallomása alapján is meg van győződve arról, hogy Glváč nincs a helyzet magaslatán a titkosszolgálatának ellenőrzését illetően, és az ügynökök Szlovákia védelme helyett a saját embereiket üldözik, aktákat nyitnak ki, bizalmas jellegű információkat szednek ki azokból, amelyeket az újságíróknak adnak. „Glváč miniszter nemcsak ennek a smeres kormánynak a szégyene, hanem az egész politikai színtéré. A titkosszolgálatot visszavetette Mečiar ás Lexa idejébe” – zárta azzal, hogy Glváč a nemzetbiztonsági bizottság ülésén azt ígérte a képviselőknek, hogy Svrčeková két napon belül kikerül a hadseregből és ehelyett megkapta a Tőketerebesre szóló személyes parancsot.
Katarína Svrčeková június 14-i nyilvános vallomása után a volt hírszerzési tiszt ellen maga a vezérkari főnök, Peter Vojtek nyújtott be büntetőfeljelentést, mégpedig a katonai szolgálat tudatos kikerülése okán. „A szóban forgó egyén visszautasította a biztonsági ellenőrzés elvégzésére szóló kérvény benyújtását és a sajtó előtti nyilvános fellépésében 2013. június 13-án egy politikai párt székházában beismerte, célzatosan cselekedett, hogy véget vethessen a fegyveres erők testületében végzett szolgálatnak, annak ellenére, hogy ehhez a szolgálathoz még mindig szerződés köti” – magyarázta az okokat a fegyveres erők szóvivője, Milan Vanga.
A Katonai Hírszerzés igazgatóhelyettese, Róbert Tibenský pedig arra szólította fel Svrčekovát, hogy legkésőbb június 17-éig vagy kérjen bocsánatot tőle, vagy ha valamiről tudomása van, konkrét személy ellen tegyen büntetőfeljelentést.
Svrčeková azt mondja, nem kér bocsánatot Tibenskýtől és büntetőfeljelentést sem tesz. „Elsősorban azért, mert igaz tanúságot tettem a nyilvánosság előtt, másrészt pedig azért, mert egy olyan államban, ahol maguk a gyanúsítottak vizsgálhatják ki a katonai hírszerzésnél történt gazdasági visszaéléseket, ennek a legkisebb értelmét sem látom” – jelentette ki Svrčeková.
Aktuane.sk nyomán, dé, Felvidék.ma
{iarelatednews articleid=”40150,40002,39883″}
