Az Európai Bizottság iktatta a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) és partnerei polgári kezdeményezését. A kezdeményező bizottságnak Boldoghy Olivér is tagja. Augusztus végéig eldől beregisztrálják-e a törvénytervezetet, melynek köszönhetően a felvidéki régiók is jogi védettséget kapnának.
Izsák Balázs elmondta, a kezdeményezés internetes regisztrációját igazoló levélben a bizottság közölte: augusztus 18-áig ad választ arra, hogy bejegyezték-e a nemzeti régiók védelméről szóló kezdeményezést. Ha a válasz pozitív, az SZNT és partnerei elkezdhetik a támogató aláírások gyűjtését.
Egy év alatt egymillió uniós polgár támogatását kell megszerezni ahhoz, hogy az EU figyelembe vegye a kezdeményezést. Ugyancsak előírás, hogy legkevesebb hét országban kell 750-szer annyi aláírást összegyűjteni, mint amennyi európai parlamenti képviselője van az illető tagállamnak.
Az SZNT és partnerei azt javasolják a dokumentumban, hogy az EU kezelje kiemelt figyelemmel azokat a régiókat, amelyeket nemzeti, etnikai, kulturális, vallási, nyelvi sajátosságok különböztetnek meg az őket körülvevő régióktól.
Az SZNT május elején alapította meg a dokumentumot beterjesztő kezdeményező bizottságot. Ebben Izsák Balázs mellett a szlovákiai Boldoghy Olivér, a magyarországi Dabis Attila, a spanyolországi baszk Miren Martiarena, a spanyolországi katalán Jordi Xuclá, a svédországi magyar Publik Antal, az ausztriai Roland Dudda és a hollandiai Frans Jeursen kapott helyet. Az SZNT felkérésére a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) később Korodi Attila képviselőt delegálta a testületbe.
A kezdeményező bizottság tagjairól az SZNT elnöke korábban elmondta, némelyikük mögött valamilyen szervezet áll, de fontosnak tartották, hogy a kezdeményezést ne a viselt tisztségek fémjelezzék. Izsák Balázs hozzátette, az SZNT 18 tagállamban épített ki partnerkapcsolatokat a majdani aláírásgyűjtésre.
Boldoghy Olivér a kezdeményezés felvidéki tagja elmondta: a Bizottság most megvizsgálja a beadványt, és augusztus végéig választ ad arra, hogy beregisztrálják-e a nemzeti régiók védelmére kidolgozott törvénytervezetünket, vagy sem. Hozzátette: “Amennyiben Az Úniótól zöld utat kapunk, azonnal elkezdjük az aláírások gyűjtését. Legkevesebb 1 millió támogatóra van szükségünk ahhoz, hogy ez a kezdeményezés sikeres legyen, és az EU törvényt alkothasson. A törvény életbe léptetésének köszönhetően a felvidéki régiókban élő (Csallóköz, Mátyusföld, Zoboralja, Gömör, Palócföld, Nógrád, Garam-mente, Bodrogköz, stb.) magyarság külön jogi védettséget, megkülönböztetett státuszt kap Brüsszeltől, ami után sokkal könnyebben juthatunk majd hozzá uniós támogatásokhoz anyanyelvünk, kultúránk, szokásaink, régiós jellegzetességeink, gazdaságunk, iskoláink, stb. fejlesztéséhez.”
Az aláírásokat legkésőbb 1 éven belül, legkevesebb 7 különböző tagországból kell begyűjteni (Szlovákiából ez minimum 10 ezer aláírás). Az összegyűjtésükhöz széles társadalmi összefogásra lesz szükség. “Ezt minden számomra elérhető fórumon, és általam elérhető eszköz bevetésével fogom szorgalmazni. Ez egyébként hangsúlyosan nem politikai, hanem össztársadalmi ügy, ezért minden egyes segítő kézre, tevékeny résztvevőre szükségünk lesz, a sikeres polgári törvényalkotáshoz! Ez rólunk szól, magunknak tesszük, nem kell várni senkire, csak tőlünk függ a siker! Az országban egyébként léteznek olyan hagyományos nemzeti régiók is, ahol más kisebbségek élnek, mint a magyar, gondolok itt az egyre erősödő ruszin közösségre, azokat is megszólítjuk, hiszen ez nem csak egy magyar ügy, az ő régiójuk is különleges, értékes, védelemre szorul, és egy ilyen jogalkotásnak ők is a haszonélvezői kell hogy legyenek” – fejtette ki Boldoghy Olivér.
Az Európai Unió 2012. április 1-je óta teszi lehetővé, hogy polgárai az európai polgári kezdeményezés jogával éljenek. Ennek lényege, hogy olyan javaslat esetén, amelyet az unió egymillió polgára támogat aláírásával, az Európai Bizottság (EB) jogszabályt alkothat egy adott kérdéskörben, amely összhangban áll az európai uniós alapszerződéssel és irányelvekkel.
Felvidék.ma
{iarelatednews articleid=”40146,39774″}
