40901

Tusnádfürdőn a célokról gondolkodnak, s közösen szabnak irányt a nemzeti érdekeket szolgáló tetteiknek, szándékegyeztetés történik évről-évre. Ehhez járult hozzá Orbán Viktor magyar miniszterelnök július 27-i, a magyar nemzetpolitikáról szóló előadása is.

Ritka, értékes lehetőségnek nevezte a politikusok számára az Erdélyben immár 24. alkalommal megrendezett Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábort, ahol egy-egy témának fórumot teremtve nemcsak tőmondatokban kell kifejteniük a gondolataikat.
A szabadegyetem jövőre lesz 25 éves, negyedszázados a magyar rendszerváltás is, így 25 év távlata jogosít fel arra, hogy jövőre értékeljék a politikai átalakulásokat is. Ezt felvezetve Orbán Viktor előadásában kitért a világhatalmi átrendeződésekre, az Európai Unióval vállalt konfliktusok jelentőségére s a kettős állampolgárság, mint a magyar gazdasági nemzetstratégiának szerves részeként megvalósuló erős nemzetalakítás eszközére.

Megkérdőjeleződött Európa súlyának a szerepe
Orbán Viktor kijelentette, az Európai Unió intézményei alkalmatlanok arra, hogy az Európa előtt álló történelmi kihívásokra válaszokat fogalmazzanak meg. A sikeres európai válasz a nemzetállamok válaszából összegződhetnek – mondta Orbán.
Az USA és Ázsia helyzete is megváltozott. Olyan gazdasági tényezők jelentek meg, amelyek korábban nem voltak ismertek. A feltörekvő ázsiai gazdaság világhatalmi átalakuláshoz vezet. Az új világrendet határozzák majd meg a súlyáthelyeződések. A nagyhatalmak a súlyukat arra is használják, hogy erőforrásokat vegyenek el. Ilyen erőforrások a nyersanyag, az ember biológia létezésében, az agyelszívás tudatos politikája, a pénz összegyűjtése – fejtette ki a magyar miniszterelnök.

Magyarország a nagyhatalmi törekvésnek ellenáll
Kérdés viszont, hogy hogyan tudunk olyan politikát felépíteni, hogy a nemzet ki tudja védeni a mi erőforrásaink elvonására irányuló politikát. Azaz hogyan tudjuk megőrizni a politikai és gazdasági szuverenitásunkat. Vagyis, haszonélvezői vagy kárvallottjai leszünk-e a most kialakuló világrendnek? – tette fel a kérdések Orbán.
Magyarország ugyanis kiszolgáltatott és kihasznált ország maradt. Ugyanakkor „A kutya maradt, csak láncot cseréltek” – Kányádi Sándor idézet nem teljesen igaz, hiszen minőségi változás történt az elmúlt időben – hangsúlyozta.
Magyarország 2010 után nemzeti gazdaságpolitikát kezdett folyatni. A most kialakuló világrendben garantálni szeretnék, hogy amiért a magyarok dolgoztak meg, az a magyaroké is maradjon.
A magyarok ösztönből ráéreztek arra, hogy a változások érdekében létre kell hozniuk a kétharmados többséget. Más országokban a napi válságok kezelése leköti a politikai erőket – hívta fel a figyelmet Orbán, majd kitért a magyar kormány nemzeterősítő tevékenységére.

Az új alkotmány megteremtette az értékek védelmét
Ez nem egy liberális alkotmány. A szabadság tiszteletére épül, de ezt nemcsak liberális módon lehet elérni. A nemzeti konzultáció eredménye is megmutatta, hogy a jogok mellett kötelezettséget egyensúlyban kell tartani – mondta Orbán.
Hangsúlyozta: a közintézményeknek a közjót kell szolgálniuk, az államadósság csökkentése magyar érdeket szolgál, ahogyan a nagy nemzetközi cégekkel létrehozott stratégiai megállapodások is. Kiemelte a magyar nemzeti tőke megerősítését, hogy erős magyar nemzeti tőketulajdonosok is legyenek. A magyar bank, az energia, a gyógyszeripar területén nemzetközi versenyképességet tudnak mutatni.
Kiemelte: az igazságos közteherviselés érdekében bevezették pl. bankadót, a multiadót. Példaként hozta fel, hogy a nagy telekommunikációs cégek megadóztatása terén pl. az unió már visszavonta a keresetét.  Ezek nem öncélú, hanem nemzeti konfliktusok felvállalása, melyek elősegítik a gazdasági sikereket.
Demográfiai programot illetőleg elmondta, a nők társadalmi szerepének az elismerése kell törekedni. A gyermekellátási rendszer változtatását tervezik szeptembertől, utalt a gyed extra bevezetésére. Devizahitelek kivezetésére igyekeznek a magyar pénzügyi rendszerből, amellyel igazságot szeretnének szolgáltatni. Mint mondta, komoly jelentőséggel bír az emberi erőforrások újjászervezése, s az erre létrehozott Balog Zoltán által vezetett minisztérium (EMMI). Hangsúlyozta az állami felelősség visszaállítását az oktatás és egészségügy terén. Kiemelte a közmunka programokat.
Mindezzel azt erősítette a nemzetpolitikán keresztül gazdaságilag is sikeresnek kell lennie az országnak. 

Kettős állampolgárság a magyar gazdasági nemzetstratégiának szerves része
A 20. századi történelem Magyarországot szétszórt nemzetté tette – célzott Trianonra és 1956-ra. Erős világnemzetként tudunk erős magyar nemzetté válni, s ezt csak az állampolgárságon keresztül tudjuk elérni. A világban élő magyarok között nem területi alapon, hanem állampolgársági kötelékkel lehet közjogi kapcsolatot létrehozni.
Célunk, hogy egy erős anyaországhoz kapcsolódva szülőhelyén tudjanak gyarapodnak gyarapodni állampolgáraink. Szétszakított nemzetből erős nemzetté tudjunk válni – hangsúlyozta. Közös lehetőség, közös felelősség, hogy a 2010-ben elkezdett nemzetpolitika a következő választások után is folyatódhasson – zárta előadását Orbán Viktor.

A teljes előadás megtekinthető az M1 videótárában IDE kattintva.

40901a40901b

Felvidék.ma
{iarelatednews articleid=”40896,40880,40885,40767,40899,40898,40889,40928″}