Gyászoló családja, barátai, munkatársai és tisztelői a Farkasréti temetőben kísérték el utolsó útjára Halmos Bélát augusztus 9-én, pénteken. Előző este emlékére a Hagyományok Háza virrasztást szervezett. (Frissítve)
A neves népzenekutató, a magyar táncházmozgalom egyik elindítója életének 68. évében, július 18-án hunyt el. Az Emmi, a Magyar Művészeti Akadémia, a Hagyományok Háza és a Hagyományok Háza Baráti Köre saját halottjának tekinti a váratlanul elhunyt zenészt.
Augusztus 8-án este 7 órától a Hagyományok Háza aulájában hagyományos népzenész szokás szerint virrasztáson vettek búcsút a népzenekutatótól. A virrasztáson való zenélésen megjelentek a zenészkollégák, tanítványok, közeli és távoli tisztelők.
Az esten fellépett Sebő Ferenc, Juhász Zoltán és barátai, a Tükrös Zenekar, a Tekerősök, az Üsztürü, a Técsői banda, a Fakutya zenekar, a Fonó zenekar, Szalonna és bandája, Tintér Gabriella és Kerényi Róbert, a Csík zenekar, a Budafolk, a Magyarpalatkai banda, a Pendely együttes, Pikó és bandája, a Góbé zenekar, a Hagyományok Háza zenészei és a Bodzafa. A művészek és együttesek este 7-től reggel 6-ig váltásban zenéltek.
Halmos Béla 1946. június 4-én Szombathelyen született. 1970-ben szerzett építészmérnöki diplomát a Budapesti Műszaki Egyetemen. Zenei tanulmányait komolyzenével kezdte, hegedülni és brácsázni tanult, 1969-ig játszott amatőr együttesekben.
1969-től előbb a Sebő-Halmos-duó, majd a Sebő együttes alapító tagjaként az énekelt versek és a népzene előadóművészeként szerepelt a világ számos országában. 1987-ben megszerezte a zenetudományok kandidátusa fokozatot. 1992-ig a Magyar Tudományos Akadémia Zenetudományi Intézetének főmunkatársa volt.
Kiemelkedő szerepet játszott abban, hogy 2011 novemberében a magyar táncházmódszer felkerült az UNESCO szellemi kulturális örökség listájára csaknem három évtizeddel azután, hogy Novák Ferenc, Sebő Ferenc, Halmos Béla és Martin György közreműködésével megnyílt 1972. május 6-án Budapesten az első táncház.
2012-ben a Népművészet Mestere Díjjal, 2013-ban Széchenyi-díjjal tüntették ki. 2013 májusában a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) rendes tagjai közé választotta.
Utolsó útjára augusztus 9-én, pénteken, 14 óra 15 perckor kísérték a Farkasréti temető Makovecz-ravatalozójából.
Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere felidézte: Halmos Béla a hetvenes években kibontakozó magyarországi táncházmozgalom egyik elindítója, de ő volt az első elnöke az egykori Táncházi Kamarának is, amely aktívan bábáskodott a fontos szakmai szerveződések létrejötténél. Aktív részt vállalt az Táncházarchívum, majd a Hagyományok Háza megalapításában, ott volt a Zeneakadémia Népzenei Tanszékének létrehozásánál is.
A táncházmozgalom ma is él és virágzik, nagy és jelentős civil mozgalommá vált, igen fontos szerepet játszik a Kárpát-medencében is kihalni látszó paraszti kultúra továbbörökítésében, valamint az UNESCO által nyilvántartott szellemi kulturális örökségek közé is bekerült – jegyezte meg a miniszter, hozzátéve: tanítványai, követői éltetik Halmos Béla emlékét, zenéjét.
Balog Zoltán hangsúlyozta: egy korszak van lezárulóban Halmos Béla temetésén, ennek a remélhetőleg hosszú életű mozgalomnak a hőskora, a folytatás pedig már a hátramaradottakon múlik.
Fekete György, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) elnöke szerint Halmos Béla rendkívüli képességű ember volt: építész, sportoló, táncos, muzsikus, szervező, „röviden zseni”. A népzenét felvirágoztató nagy nemzedék egyik legnagyobb hatású fénypontja volt – méltatta az MMA egykori tagját.
Az elnök kiemelte: nem az akadémia minősítette Halmos Bélát, hanem ő adta rangját a köztestületnek is, munkásságát ezért az MMA-nak is gyűjtenie, őriznie kell és fel kell dolgoznia.
Kelemen László, a Hagyományok Háza (HH) igazgatója az intézmény és a Hagyományok Háza Baráti Köre képviseletében búcsúztatta a táncházmozgalom alapítóját. Mint emlékeztetett, Halmos Béla megnyitotta az autentikus népzene „véglegesen bezártnak hitt kapuját”, és egy új világba vezette tanítványait. A neves művész haláláig a legnagyobb alázattal maga is tanult az öregektől, miközben hatalmas tudását megosztotta a hozzá fordulókkal – fűzte hozzá.
„Mindenkivel megtalálta a közös hangot, ha jött, ott békesség, barátság, szeretet támadt (…) és sok-sok zene, népzene” – méltatta egykori mesterét Kelemen László.
Halmos Béla temetésén többek között Ökrös Csaba, Sebestyén Márta és a Sebő Együttes, Fábián Éva és Juhász Kati, Gryllus Dániel és a Rackajam, a PG Csoport, valamint Szalonna és zenekara zenélt; a Szabó István református püspök által celebrált szertartáson mások mellett részt vett Halász János kultúráért felelős államtitkár, Korniss Péter fotóművész és Szörényi Levente zeneszerző is.
Áder János részvétét nyilvánította Halmos Béla családjának
A pénteken eltemetett Halmos Béla Széchenyi-díjas népzenekutató, előadóművész családjának levélben nyilvánított részvétet Áder János köztársasági elnök. Az államfő a temetés napján nyilvánosságra hozott levélben kiemelte: Halmos Béla életét szentelte a népzene és néptánc ügyének.
„Minden nép csak saját kultúrájában ismerhet magára. Népdalainkban és néptáncainkban évszázados hagyományaink mellett személyes érzéseink és közös lelkületünk is tükröződik. Nagy közösségépítő erő lakozik ebben, amely a 70-es évek elején a táncházmozgalomban éledt újjá Magyarországon. A népzene és a néptánc így válhatott a modern korban ismét milliók közös anyanyelvévé és élményévé” – fogalmazott Áder János.
Mint hangsúlyozta, Halmos Béla az egyik legfontosabb szereplője volt ennek a jövőbe mutató történetnek.
A köztársasági elnök levelében felejthetetlen élményként emlékezett vissza arra, amikor Halmos Béla vendégművészként együtt zenélt a Csík zenekarral az együttes jubileumi koncertjén.
„Mára az égi táncház lett új otthonává. Megőrző és megújító alkotó volt. Nemzetünk szeretettel őrzi meg emlékezetében” – fogalmazott levelében az államfő.
kultura.hu, mti nyomán Felvidék.ma
{iarelatednews articleid=”40783″}
