Csicsó az Alsó-Csallóközben, Nagymegyertől délre, Komáromtól nyugatra fekszik a Duna bal partjának közelében. Református temploma 1788-ban épült klasszicista stílusban, tornyát 1796-ban építették. A legutóbbi népszámlálási adatok szerint 1292 lakosából 557 római katolikus, 471 pedig református (a többiek felekezeten kívüliként határozták meg magukat, vagy fel sem tüntették, melyik valláshoz tartoznak). A református gyülekezet lelkipásztora már tizenhárom éve Lévai Attila, akit idén megválasztottak a komáromi Selye János Egyetem Református Teológiai Karának dékánjává.
A népszámlálási adatokat elemezve a lelkipásztor elismeri, hogy az utóbbi tíz év alatt volt némi lemorzsolódás. 2001-ben még 546-an voltak a reformátusok, ami 75 fős fogyást jelent. De vannak rejtett tartalékok is, hiszen a felekezeten kívüliek száma megközelíti a kétszázat. A gyülekezet tíz évre szóló missziói tervében az elsődleges és legfontosabb cél, hogy igyekeznek megszólítani éppen ezt a csoportot, miközben törődnek a jelenlegi közösséggel is – árulja el Lévai Attila. A gyülekezet adatbázisa hozzávetőlegesen 440 nevet tartalmaz, s mivel a község nem olyan nagy, majdnem pontosan tudják, hogy kik a reformátusok a faluban.
A presbitérium eddig is mindent megtett a közösség lelki épüléséért, de akkor voltak igazán aktívak, amikor fizikailag kellett tenni – mondja a lelkész. A lelki értelemben vett „építést” korábban meghagyták a lelkésznek, illetve a gondnoknak. Mostanában viszont egyre több presbiter veszi ki a részét a családlátogatásból is.
Önszerveződéses alapon jött létre az asszonykör: már az is előfordult, hogy amikor a lelkész vagy a segédlelkész akadályoztatva volt, akkor is megtartották az összejövetelüket igeolvasás, éneklés és olyan tevékenység mellett, amely számukra hasznos. Ilyen szempontból látszik egyfajta átértékelődés – mondja a lelkipásztor, aki bízik abban, hogy megmarad ez a fajta lendület az asszonyokban és intenzívebbé válnak a találkozgatásaik.
Lévai Attila úgy látja, hogy még mindig a vetés a feladata Csicsón. Az utóbbi esztendőkben nagyon sok olyan alkalmuk is volt, melyek nem kifejezetten tartoztak a lelki munkához. Felvállaltak egyfajta közösségépítési feladatot is, ami azt jelenti, hogy a gyülekezet helyet adott olyan eseményeknek, amelyek a lelki tölteten túl nemcsak a református közösséget, hanem a faluét is formálni voltak hivatottak valamilyen módon.
Ilyen alkalmak közé tartozott például a tárlatnyitóval egybekötött könyvbemutató, de rendeztek szüreti délutánt a szőlősgazdáknak, volt mangalica-disznótor is, adventben pedig a nagymegyeri művészeti alapiskola pedagógusaiból és diákjaiból álló csapat adott koncertet. Előadás-sorozatot szerveztek a gyermekneveléssel kapcsolatos kérdéskörök megvitatása céljából, a férfiak részére pedig a fociról tartott előadást Gazdag József sportújságíró. Ilyen módon kívántak nyitni minden érdeklődő felé. A lelkipásztor hisz abban, hogy ha valaki egyszer utat talál hozzájuk – még ha nem is a templomi alkalmakon keresztül, – akkor lehet, hogy a későbbiekben keresni fogja annak a lehetőségét is, hogy miként kapcsolódjon be az istentiszteletekbe.
A gyülekezet lelki vezetőjének meg kell határoznia azokat az arányokat, amelyek azt a célt szolgálják, hogy a gyülekezet lelkileg megerősödjék – véli a lelkipásztor. Azonban azt is elismeri, hogy nem tudja, mennyire jó az az út, amit követnek – azt majd csak az elkövetkezendő időszak fogja megmutatni. Ez most a magvetés időszaka, ebben kell tennie közösen a gyülekezeti tagokkal. A növekedést pedig az Isten adja, és az aratásba is ő küld majd munkásokat – teszi hozzá Lévai Attila.
Csicsón hozzávetőlegesen harmincan járnak templomba vasárnaponként. Minden páros héten van hétközi istentisztelet is (igaz, azon még kevesebben vannak). Azonban annak ellenére, hogy templomba kevesen járnak, rendkívül jó közösségnek tartja a csicsóiakat a lelkipásztor (és nem csak a reformátusokat). Ám természetesen szeretne javulást elérni az istentiszteleteken való részvétel terén: minden eseményük és rendezvényük azt szolgálja, hogy a reménylett hatás meg is mutatkozzon.
A gyülekezet összetétele vegyes, de szaporodik a közép- és a fiatalabb korosztályhoz tartozók száma. A fiatalok a konfirmációval itt is „kikonfirmálnak” a gyülekezetből, és hogy hogyan kellene őket visszahozni, arra a lelkipásztor sem ismeri a receptet. Tavaly októberben elindult a vasárnapi iskolai foglalkozás a gyerekek számára, átlagban 8-10 gyerek jár ezekre az alkalmakra. Bibliaórát október és április között minden páratlan héten tartanak. Viszonylag stabil a gyülekezet létszáma, de volt sajnos olyan esztendő is, hogy négy keresztelőre tizenkét temetés jutott.
Örvendetes dolog viszont, hogy a gyülekezetnek évek óta működik az ifjúsági kórusa, a Főnix, amely intenzíven képviseli a gyülekezetet itthon és külföldön is (több alkalommal voltak Magyarországon, Erdélyben, jártak Bécsben és Szlovákia számtalan gyülekezetében is).
A jövőbeli tervek közé tartozik, hogy szeretnék megújítani a templom tornyának a faszerkezetét és a pléhezését. Ezzel befejeződnének a 2009-ben elkezdődött teljes körű felújítási munkálatok. A lelkipásztor azt vallja, hogy ha – minden nehézség ellenére – nem lenne reménység, akkor nem lenne jövőkép sem, és nem lenne miért dolgozni, úgyhogy a csicsóiak reménységgel tekintenek a jövőbe.
Reformata, Kálvinista Szemle 6/2013
