A Zselízi Rákóczi Baráti Társaság és a Palóc Társaság Forrai Sándor Magyar Örökség-díjjal kitüntetett tanár, rovásírás kutató születésének 100. évfordulójára emlékezett.
A találkozót szeptember 21-én, a zselízi Magyar Ház nagytermében rendezték. Mácsadi János, a Zselízi Rákóczi Baráti Társaság elnöke üdvözölte a vendégeket, majd Melczer Gábor, a Csemadok helyi szervezetének elnöke röviden beszámolt a szervezet működéséről és Zselíz helytörténetéről.
Z. Urbán Aladár a Palóc Társaság nevében üdvözölte a jelenlévőket, és ismertette a programot. Az ünnepi műsor keretében Urbán Aladárné szavalt, Foglár Gábor pedig megzenésített verseket énekelt. Az érdeklődők Szabó Klára festményeit is megtekinthették.
Forrai Sándor Munkácson született, református presbiter volt, aki életét a székely-magyar rovásírás feltárására és kutatásának szentelte.
Ősi írásunkkal kapcsolatos cikkei 1974 –től jelennek meg, többek között a Gyorsírók és Gépírók Lapjában, a Magyar Nemzetben, az Élet és Tudományban, a Reformátusok Lapjában és a Turánban, amelynek szerkesztőségi tagja is.
Mivel a finnugor származás és nyelvrokonság elméletet nem fogadta el, hiszen éppen a rovásírás indokolja legjobban ezen elmélet tarthatatlanságát, nem közölték írásait a Magyar Nemzetben, s ez igen bántotta. Végül a Reformáció 1998. 1-2. számában jelent meg a „Meddig sújtja még nemzetünket a Hunfalvy átok” c. korszaknyitó írása. Ez után a kutatók és történészek közül többen kaptak bátorságot a finnugor elmélet bírálatára. Első volt abban is, hogy őseink írását az elméletek rabságából kiszabadítva, széles körben igyekezett közkinccsé tenni.
Ehhez hatalmas gyűjtőmunkával létrehozott egy 125 képből és magyarázó táblából álló rovásírás vándorkiállítást, ahol az érdeklődők a szakmai vitacikkek helyett a rovásírás emlékeit időrendben és az írástörténeti kapcsolatrendszerben elhelyezve ismerhették meg. Ebben a kiállítási anyagban mutatta be a Fischer Károly Antal és Sebestyén Gyula közlései óta előkerült újabb emlékeket is. A kiállítás 1975-ben a Református egyház XIII. kerületi, Frangepán utcai gyülekezeti terméből indult ismeretterjesztő útjára.
A meghívott vendégek, rovásírás oktatók és előadók az egész Kárpát-medencét képviselték hiszen eljöttek Magyarországról, Zentáról és Erdélyből is.
Friedrich Klára rovásírás-kutató „Ősök vagyunk a Kárpát-medencében” című előadásában elmondta: a mi Kárpát-medencei birtoklevelünk a rovásírás. Kiemelte: minden műveltség ott marad fenn legtovább, ahol keletkezett és ez a rovásírás. Torma Zsófia régész 6-7000 éves leletekre bukkant, melyek a rovásírás bizonyítékai. Az ősi rovásírás betűhangra és nem jelekre van szerkesztve, tehát sokkal egyszerűbb megjegyezni, mint például a kínait, ami 3000 jelet tartalmaz. Hozzátette: a rovásírás 30-40 betűt “használ”, és az összes magyar hangra van jele, ellenkezőleg a latin abc-vel, amelynél 13 betűhangot pótolni kellett, hogy a magyar nyelvben egyáltalán használni tudjuk.
Szakács Gábor előadó Forrai Sándor életéről tartott nagyon érdekes előadást.
Majd a szünet után Dr. Salgó Gabriella előadása következett egy új módszerről, amelynek segítségével bárki nagyon könnyen elsajátíthatja a rovásírást.
Kalló Ágnes, Felvidék.ma
Képgalériánk itt tekinthető meg
(A képek kattintással nagyíthatók!)
