41710

Lomnici Zoltán írásban kér magyarázatot. Az Emberi Méltóság Tanácsának (EMT) elnöke szerint a szlovák alkotmánybíróság befolyásolását és elbizonytalanítását célozza Jaroslav Paška (SNS) szlovák európai parlamenti (EP-) képviselő állítása, miszerint az Európai Parlament már nem folytat vizsgálatot Szlovákiával szemben a kettős állampolgárságról szóló jogszabály miatt.
Az EP petíciós bizottság az EMT-elnök beadványa alapján kezdett foglalkozni a szlovák állampolgársági törvény azon rendelkezésével, amely szerint elveszíti a szlovák állampolgárságát az, aki felveszi egy másik országét. A bizottság legutóbbi ülésén úgy határozott, hogy a szlovák alkotmánybíróság az üggyel kapcsolatos döntésének megszületéséig nem veti el a beadványt. A kassai székhelyű bíróság a beadványról még nem döntött.
Lomnici szerint a szlovák politikusok “elkeseredett küzdelmet folytatnak” azért, hogy az EP megszüntesse a felvidéki jogfosztottak érdekében benyújtott petíció érdemi vizsgálatát, valamint befolyásolni akarják a kassai alkotmánybíróság döntését.
Az EMT elnöke közölte: a koordinátori bizottság, amelynek ülésén Jaroslav Paška a vizsgálat leállítását kezdeményezte, nem hozhat döntést a vizsgálat leállításáról. Hozzátette: írásban fogja kérni az ügy kivizsgálását a bizottság elnökétől, mivel a koordinátori bizottság ülésén magyar képviselő nem vett részt, így senki sem tiltakozhatott Paška indítványa ellen.
Lomnici megjegyezte: a koordinátori bizottságnak ugyan nincs magyar tagja, ám Jaroslav Paška sem tag.
A szlovák állampolgárságuktól megfosztott felvidéki magyar állampolgárok ügyével foglalkozó beadványt, Lomnici Zoltán és Gubík László, a szlovák állampolgárságától megfosztott egyik felvidéki magyar tavaly ősszel nyújtotta be az EP petíciós bizottságához. Azt a petíciós bizottság januárban “kivizsgálandónak” ítélte, s idén május 27-én zárt ajtók mögött ugyan, de megtárgyalta. Akkor úgy határoztak, addig napirenden marad ez a petíció, amíg nem dönt a szlovák Alkotmánybíróság a szlovák állampolgársági kérdés alkotmányosságának kérdésében.
Több párt is – köztük az MKP, a Most-Híd, az SDKÚ – sürgette már az Alkotmánybíróságot, hogy foglalkozzon a beadvánnyal, melyet még 2011 őszén nyújtott be a Most-Híd. Legutóbb ennek érdekében szeptember 1-jén rendeztek békés tüntetést az Alkotmánybíróság kassai épülete előtt.

Felvidék.ma
{iarelatednews articleid=”41685,39838,39792,41393,30281″}