Nagymegyeren pénteken, október 11-én kilenc előadással és vitával folytatódott a III. Önkormányzati Szabadegyetem, melynek 150 résztvevőjét Néveri Sándor, Nagymegyer polgármestere, Őry Péter, a szervező Pro Civis Polgári Társulás elnöke, valamint Balogh Csaba, Magyarország szlovákiai nagykövete köszöntötte.
Első előadóként Balkó Róbert, a zoboralji Kolon község polgármestere ismertette a szlovák kormány és a Szlovákiai Városok és Falvak Társulása közös memorandumát, melynek érvényessége 2013 végéig tart. A memorandumban a válságra való tekintettel is spórolásra kérik a településeket. „A kérdés az, hogy miből? A memorandum lassítja a községek fejlődését, megköti az önkormányzatok kezét. Megítélésem szerint a memorandum figyelemelterelés és bűnbakkeresés” – mondta Balkó Róbert.
Berényi József, a Magyar Közösség Pártjának elnöke, aki egyben Nagyszombat megye képviselője, elnökjelöltje is, a kerületi önkormányzatok jog- és hatásköreiről szólt. Emlékeztetett arra, hogy a jelenlegi megyerendszer számunkra kétszeresen is hátrányos. Egyrészt a megyehatárok úgy lettek meghúzva, hogy csak valami rendkívüli esetben lehessen magyar elnöke. Másrészt hátrányosak valamennyi polgár számára, mert nem követik a természetes régiók határait.
Rosszabb helyzetben vagyunk erdélyi társainknál, nekik most is vannak megyefőnökeik, de még a Vajdaságban is jobb a helyzet, mint Felvidéken. Sokan nem is érzékelik őket, még a pedagógusok is gyakran nem érzékelik kellőképpen, hogy a középiskolák fenntartója a megye, iskoláink fennmaradása szempontjából rendkívül fontos az erős képviseletünk a megyeri önkormányzatokban.
Fontos szerepe van a megyének az egészségügy alakulásában, az utak felújításában és különböző szociális témákban is. Fontos terület a határon átnyúló együttműködés lehetősége is. Az MKP elnöke hangsúlyozta, a szlovák miniszterelnök által szorgalmazott visszatérés a 3+1-es megyerendszerhez, szintén rossz megoldás a felvidéki magyarság számára. A téma napirendre kerülésekor és vitájában ismét fel kell vetni majd a természetes régiók kialakításának igényét.
Zupko Mária szociálpolitikus az önkormányzatok átruházott feladatairól és a szociális szolgáltatások nyújtásáról adott áttekintést. Szólt a betegápolásról, a nyugdíjasok számára alakult intézményekről, a szociális tanácsadásról, az étkeztetési lehetőségről, a nappali gondozásról, a segédeszközök kölcsönzésről, a költségek feladatköreiről. Az önkormányzatok és a rászorultak számára kínálkozó lehetőségek sora széles körű, azonban sokan vannak , akik igényelnék a szociális szolgáltatásokat, ám nincs róluk kellő áttekintésük.
Farkas Iván, az MKP gazdasági és régiófejlesztési alelnöke az EU-s alapok jövőjét vázolta fel – az önkormányzatok szemszögéből. „Sajnos sokkal több pénz veszik kárba, mint amit a kormányfő jangoztat. Én úgy látom, akár milliárdos összegről is szó lehet, és ennek mindannyian kárát szenvedjük majd.” – mondta. Szlovákia az oktatás területén merít a leggyengébben.
Brüsszel csak 2013-ban 178 milliót tartott vissza, ha a hétéves programozási időszakot tekintjük, valóban egymilliárd körül van. A válság következtében lényegesen meggyengült a szolidaritásra való hajlandóság is, már s jövő évtől csökkennek s kohéziós politika forrásai.
Bús László az új közbeszerzési törvényt ismertette, fókuszálva az önkormányzatokat érintő változásokra.
Őry Péter, a Pro Civis elnöke az információ-szolgáltatási kötelezettségről, az ún „infotörvényről” és a polgárok tájékoztatásáról tartott előadást. Információt magyar nyelven is kérni lehet. Válasz elutasítása esetén az érintett akár bírósághoz is fordulhat. A kérvényekről jegyzéket kell vezetni. Az előadó szerint sokan élnek a törvénnyel, de olyanok is vannak, akik visszaélnek a jogokkal.
Közzé kell tenni minden olyan információt, amely a község vagyonával való gazdálkodásával kapcsolatos, az elfogadott rendeleteket, az önkormányzási ülések programját is. Megtehető ez a hivatal faliújságján és a honlapokon. Magyarul is, azokban a községekben, melyekre ezt a kisebbségi nyelvtörvény előírja. Az előírások megszegéséért 1650 eurós büntetést szabhat a járási hivatal.
Pék László, a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke az iskolák fenntarthatóságáról és finanszírozásról szólt. Sajnos az oktatás mindig mostohán kezelt területe a politikának. Az egyetemre odafigyelnek, a közoktatásról viszont keveset hallani a viták során. Az iskolák támogatásának problémája egy része a fejkvótából ered, 926 euró jut egy diákra. Ez jó azért, mert átlátható, rossz azért, mert az értéke nagyon alacsony. Csehországban például háromszor annyi a fejkvóta, mint Szlovákiában.
„Csoda, hogy ebből még az iskolák működni tudnak. Ha legalább 250 diákja van egy iskolának, akkor ki lehet jönni belőle”, 150 főig még egyfajta kompenzáció jár, kisebb létszámig azonban már nem. Ez elsősorban a kisiskolákat érinti, köztük sok magyar iskolát is. Az MKP véleménye szerint minden községben, ahol van diák, kell iskolát működtetni. Arra kell törekedni, hogy a kormány, az állam adjon lehetőséget arra, hogy az önkormányzatok kisebb anyagi ráfordítással tudhassák az iskolákat fenntartani. „Szűnjön meg végre a kisiskolákkal szembeni igazságtalanság”. További gond, hogy nagyon jó pedagógusok kénytelenek elhagyni az iskolákat. „Kérem, harcoljanak, harcoljunk az iskoláinkért” – mondta Pék László.
Két magyarországi előadója is volt a szabadegyetemnek. Schmidt Jenő, a Települési Önkormányzatok Szövetségének elnöke az önkormányzatok fejlesztésével kapcsolatos magyarországi tapasztalatokat osztotta meg a résztvevőkkel az Európai Unió 2014-2020 programozási időszakában. Schmidt Jenő, Taba község polgármestere szeretettel köszöntötte a két felvidéki testvértelepülésük, Szímő és Pered polgármestereit. Szólt arról is, hogy TÖOSZ szlovákiai partnere a Szlovákiai Városok és Falvak Társulása, a ZMOS, gyakran konzultálnak szakmai kérdésekről. Megkérték például a ZMOS vezetőit, hassanak a szlovák kormányra az EGTC intézményének hatékonyabb kihasználása érdekében.
Lenner Áron Márk, belgazdaságért felelős helyettes államtitkár a magyar-szlovák kormányközi egyezményben foglalt határmenti fejlesztési programokról szólt, bemutatta a Wekerle-tervet , mely Kárpát-medence gazdasági lehetőségeinek, forrásainak kihasználására, összekötésére fókuszál. Ennek kiemelt eszköze a már működő Kárpát Régió Üzleti Hálózat.
Szombaton, október 12-én Mészáros Alajos – EP képviselő, Zachariaš István – Szepsi polgármestere, Kántor Zoltán – Nemzetpolitikai Kutatóintézet igazgatója, Bakk Miklós – egyetemi docens, politológus, Babes- Bolyai Egyetem tanszékvezetője, Zsoldos Tamás – Magyar Nemzeti Tanács alelnöke – Vajdaságból, Szász Jenő, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnöke Beretka Katinka és Lengyel László MNT tanácsosai lesznek a III. Önkormányzati Szabadegyetem előadói.
Képgalériánk az október 11-i napról itt tekinthető meg.
on, Felvidék.ma {iarelatednews articleid=”42049″}
