Az első bécsi döntés a szlovák és magyar felek által felkért két döntőbíró, Ribbentrop német és Ciano gróf olasz külügyminiszter 1938. november 2-án meghozott döntése volt. A döntést Bécsben, a Felső-Belvedere palotában hirdették ki. Az etnikai revíziót megvalósítva az utólagos kiigazításokkal 12 012 km² Trianonban elcsatolt területet juttatott vissza Magyarországnak, 869 ezer fős lakossággal, akik közül 752 ezer fő (86,5%) volt magyar és 117 ezer más nemzetiségű. A döntésnek köszönhetően újra magyar lett például Kassa, Rozsnyó, Ungvár, Munkács, Beregszász, Rimaszombat, Léva és Losonc városa. Az alábbiakban az első bécsi döntés 75. évfordulója alkalmából Dušan Čaplovič szlovák oktatási miniszter, a Szlovák Nemzeti Párt, a Matica slovenská és a Szlovák Értelmiségi Kongresszus állásfoglalásait ismertetjük.
Dušan Čaplovič (Smer-SD) szerint az első bécsi döntés az európai demokratikus erők csődje volt. „A szuverén csehszlovák területek s ezáltal Szlovákia erőszakos elfoglalása a demokratikus erők csődje volt Európában, annak ellenére, hogy a liberális értelmiség lelkiismeretének hangja figyelmeztetett a nácizmus és a fasizmus veszélyére, a keresztény, demokratikus össznépi civilizációs értékek lábbal tiprására” – áll Čaplovič állásfoglalásában, amelyet az első bécsi döntés 75. évfordulója alkalmából juttatott el a hírügynökségekhez. „Az intolerancia, az akkori, nemcsak magyar politikai vezetők gyűlöletének szomorú és fájdalmas következménye Kassa és más dél-szlovákiai városok és falvak elfoglalása, a cseh, szlovák, zsidó és roma lakosság, de a demokratikusan gondolkodó magyarok elleni erőszak lett” – állapítja meg Čaplovič a közleményben. A miniszter szerint az első bécsi döntés történelmi eseményére és annak következményeire emlékeztetni kell a diákokat is, elsősorban a történelem óra, a polgári nevelés vagy az erkölcstan keretében. „Hiszem, hogy a pedagógusaink nem felejtik el megmagyarázni a fiatal generációnak ennek az erőszakos cselekedetnek az okait és a széles körű következményeit, amely a szabadság és a demokrácia ellen, az emberiesség és a civilizációs szellemiség ellen irányult” – jelentette ki továbbá a miniszter.
Rafael Rafaj, a Szlovák Nemzeti Párt alelnöke szerint Magyarországnak önreflexiót kellene gyakorolnia, és az első bécsi döntés 75. évfordulójának alkalmából legalább bocsánatot kellene kérnie Szlovákiától az elfoglalt területekért. „Budapest ehelyett hallgat, és a magyarul beszélő kisebbségeken keresztül az etnikai revizionizmust támogatja a szomszédos országokban, amely mindenféle formában megengedhetetlen” – jelentette ki Rafaj. Az „európai szövetségesek árulása” a múlt század 30-as éveiben véleménye szerint mementó kell legyen arra vonatkozóan, hogy Szlovákia az Európai Unió létezése idején is főleg a saját katonai erejére, gazdasági, politikai és főleg nemzetállami érdekeire hagyatkozzon. Rafaj hozzáfűzte, hogy a szlovák politika az SNS kivételével, mintha nem akarna tanulni a múltból és a nagy testvér pajzsa komplexus, amely megvédi a szlovákokat a homokozóban, a 21. században is megismétlődik, most azonban a nemzetközi báty, az EU és NATO mezét öltötte magára.
A Matica slovenská régi-új elnöke, Marián Tkáč szerint az évforduló kapcsán tisztelettel adózik Dél-Szlovákia valamennyi érintett áldozata előtt. „A célunk a hagyományos békés egymás mellett élés érdekében egyesíteni Szlovákia polgárait a vegyesen lakott területeken. Szolgáljon ehhez 1938. november 2-a mementóul minden felelős számára” – állt Tkáč állásfoglalásában.
A Szlovák Értelmiségi Kongresszus (KSI) a szlovák külügyminisztérium emlékezetvesztésének példájaként említi azt a tényt, hogy semmilyen megemlékezést nem szervezett az első bécsi döntés 75. évfordulója alkalmából. „Nem akarunk ilyen karbantartói diplomáciát” – jelentették ki állásfoglalásukban, hangsúlyozva, reménykedtek, hogy az évfordulóról való megemlékezés nemcsak a Matica slovenská vagy a szlovák hazafias egyletek feladata lesz.
TASR nyomán dé, Felvidék.ma
{iarelatednews articleid=”24067,42420″}
