Első alkalommal rendezték meg a Magyar Tudomány Ünnepét a Felvidéken november 18-án.A komáromi Selye János Egyetem konferencia- központjában tartott rendezvényen Balogh Csaba, Magyarország pozsonyi nagykövete Kovács László pozsonyi orvosprofesszort a Magyar Érdemrend tisztikeresztje állami elismeréssel tüntette ki.
Juhász György, a Selye János Egyetem (SJE) rektorhelyettese a rendezvényt megnyitó beszédében elmondta: a magyar tudomány ünnepéről a Magyar Tudományos Akadémia 1997 óta emlékezik meg. Hivatalosan azonban 2003 óta ünnepeljük minden év november 3-án, azon a napon, melyen 1825-ben Széchenyi István a magyar Országgyűlésben felajánlotta birtokainak egy évi jövedelmét a Magyar Tudós Társaság (az MTA elődjének) megalapítására. A Felvidéken – most először – ünnepi előadássorozattal emlékeznek meg a jeles napról – tette hozzá.
A meghívott vedégeket és a résztvevőket Tóth János, a SJE rektora köszöntötte. A felvidéki magyar felsőoktatási intézmény vezetője kiemelte: a magyar tudomány komáromi ünnepén valamennyi előadó a felvidéki magyar tudományos élet jeles képviselője. “Megtisztelő, hogy ennek a rangos eseménynek a komáromi egyetem adhat otthont” – fogalmazott.
Rámutatott: Szlovákiában a tudományos kutatásokra fordított állami támogatás nagyon alacsony mértékű, az uniós átlagot sem éri el. Jóllehet ez az összeg a jövőben egy közelmúltban beterjesztett kormányhatározat alapján várhatóan a duplájára emelkedik, ám a támogatás még így is csak a bruttó nemzeti termék 1,2 százalékát képezné. A tudomány társadalomra gyakorolt befolyását nem lehet figyelmen kívül hagyni, legfőbb szerepe ugyanis abban áll, hogy az emberiség minél nagyobb mértékben részese lehessen a tudásnak – vélekedett.
Balogh Csaba, Magyarország pozsonyi nagykövete „fontos premiernek” nevezte azt, hogy a Felvidéken első alkalommal ünneplik meg a Magyar Tudomány Ünnepét. Meglátása szerint a hagyományteremtő szándékkal megrendezett esemény legnagyobb érdeme, hogy a szélesebb közvélemény is megismerheti a magyar tudományos élet legkiválóbbjainak kutatási eredményeit.
Felszólalása után Kovács László orvosprofesszornak, a hazai magyar tudományosság érdekében végzett munkájának elismeréseként a Magyar Érdemrend tisztikeresztje állami kitüntetést adományozta. Kovács László egyike azoknak a felvidéki magyar kutatóknak, akiket idén nyáron terjesztettek fel a magas állami kitüntetésre. Dobosi Róbertet, Hulkó Gábort, Pálinkás Tibort és Albert Sándort az augusztus 20-ai magyar állami ünnepen díjazták. A pozsonyi Komenský Egyetem oktatója azonban külföldi tartózkodása miatt ez idáig nem tudta átvenni a kitüntetést. Kovács László Magyarországon született, tudományos pályáját azonban évtizedek óta Pozsonyban folytatja. Az orvosprofesszor szakterülete a nefrológia és a klinikai genetika.
A magyar tudományosság helye a világ tudományában címmel Pálinkás József tartott plenáris előadást. Az MTA elnöke úgy látja: magyar tudományosság a mai napig őrzi korábban kivívott presztízsét. „Ha azt nézzük, mennyit áldozunk kutatásokra, akkor a világ tudományos életében a középmezőny második felében foglalunk helyet, ha azonban az eredményeket vesszük figyelembe, közvetlenül az élboly alatt helyezkedünk el. Nem kell tehát szerénykednünk: a magyar tudományosság óriási eredményeket produkált, a magyar tudósok pedig rangos elismeréseket arattak, és ez nemcsak a múltra, hanem az utóbbi évekre is igaz” – fogalmazott.
Véleménye szerint azonban a tudomány ipari méretű, globális tevékenységgé vált. Jelentős tudományos eredményeket – véli Pálinkás – ma már csak nemzetközi együttműködések keretében lehet elérni. Bíztató ugyanakkor, hogy ezekben a műhelyekben – számos szakterületet lefedve – jelen vannak a magyar kutatók. Pálinkás a Magyar Tudományos Akadémia legfőbb célját a kutatási bázisok és az akadémiai infrastruktúra megerősítésében látja. „Ahhoz, hogy más országokkal továbbra is fel tudjuk venni a versenyt, mindenekelőtt három dolognak kell teljesülnie. Biztosítani kell a megfelelő, komoly szakértelemmel bíró, ugyanakkor a közösségünk iránt is elkötelezett tudósi állomány utánpótlását. Garanciát kell vállalni az olyan lehetőségek megteremtésére, amelyek révén a tudományos kutatások hatékonyan folytathatók. Végül: mivel nagyon sok tehetséges, fiatal kutató hagyja el Magyarországot, tudósaink számára tisztességes jövedelmet kell biztosítanunk” – magyarázta.
A rendezvényt a felvidéki magyar tudományos élet négy kiemelkedő, de más-más tudományágban tevékenykedő képviselőjének előadása zárta.
Bauer Győző orvosprofesszor, az MTA külső tagja, az oxigéngyökök emberi szervezetre gyakorolt – kevésbé vizsgált negatív – hatásairól, Dusza János, a Szlovák Tudományos Akadémia kassai kutatóintézetének munkatársa az ún. progresszív kerámiák csúcstechnológiai gyártásáról, valamint a modern és klasszikus kerámiák különbségeiről beszélt.
A műszaki tudományok világából Hulkó Gábor előadása vezetett át a természettudományok területére. Az idén nyáron a Magyar Érdemrend tisztikeresztjével kitüntetett tudós a megosztott paraméteres rendszerek parciális differenciális egyenletekkel leírt dinamikus rendszerek modellezését és irányítását mutatta be.
Flórián Károly fizikus, a kassai Šafárik Egyetem oktatója egy régi, de még most is aktuális tudományág, az optika világába vezette be a közönséget. Előadása történelmi áttekintést adott a színképelemzés analitikai kémiai módszer kérdéseiről.
További fényképek ITT>>> tekinthetők meg.
LM, Felvidék.ma
{iarelatednews articleid=”35437,35402,35010,34576,40041″}
