Politikai szempontból biztosan nem lesz unalmas a 2014-es év. Optimális esetben is összesen háromszor járulunk majd idén az urnákhoz. Új köztársasági elnököt választunk, képviselőket az Európai Parlamentbe, az év vége felé pedig megválasztjuk az új önkormányzati képviselőket és a polgármestereket. Amennyiben Robert Fico megnyeri a köztársaságielnök-választást, minden bizonnyal új kormányfőnk is lesz, és nagy valószínűség szerint legalább egy tárca élére új miniszter is kerül. Na és persze, nem utolsósorban változhat a Legfelső bíróság elnöke is, bár erre a szakemberek véleménye szerint kicsi az esély.
Az első kihívás elébe nemzeti ünnepünkön, március 15-én nézhetünk, Pavol Paška házelnök ugyanis ekkorra hirdette meg a köztársaságielnök-választást, ami nagy valószínűséggel kétfordulós lesz, már ha a jelöltek közül egyik sem szerez 50 százalék feletti szavazatot az első fordulóban. A politikai elemzők nagy része úgy véli, kicsi az esélye, hogy megússzuk a második fordulót, amelyre a tervek szerint március 29-én kerülne sor. Hogy ki lesz a legesélyesebb befutónak tartott Robert Fico ellenfele a második fordulóban, a szakemberek egy része szerint nagy valószínűséggel Andrej Kiska, Radoslav Procházka és Milan Kňažko között dől majd el, a többieknek nem sok esélyt adnak a bejutásra. Tomáš Koziak politológus szerint a jobboldali választópolgárnak a második fordulóban gyakorlatilag már mindegy lesz, hogy melyik jelölt kerül be. A végső eredmény szerinte nagyon szoros lesz, és mérget azért nem venne Fico győzelmére.
Az is kérdés, ki lesz a kormányfő, ha Fico nyer. Marian Giba alkotmányjogász szerint Ficónak győzelme esetén be kell adnia a lemondását, ami egyben az egész kormány lemondását is jelenti. Az alkotmány úgy fogalmaz az ilyen esetre, ha kormánytagot választanak meg köztársasági elnöknek, a megválasztása napjától nem töltheti be az eddigi tisztségét, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy nem élhet a jogköreivel sem. Bár az alkotmány nem határolja be pontosan a lemondás idejét, a logikus és tisztességes az lenne, ha Fico megválasztása másnapján lemondana, és mást neveznének ki a helyére.
Az új kormányt Ivan Gašparovič jelenlegi köztársasági elnöknek kellene kineveznie, élén az új kormányfővel, aki valószínűleg formálisan a jelenlegi kormánytagokat javasolná. A parlamentnek a kinevezésétől számított 30 napon belül kellene bizalmat szavaznia a kormánynak. Koziak szerint a kormányfői posztra a legmegfelelőbb jelölt Robert Kaliňák lenne, mivel ő a Smer második legjelentősebb politikusa, aki képes pozitívan hatni a nyilvánosságra.
Persze, a köztársaságielnök-választás után még korántsem lélegezhetünk fel, májusban ugyanis újra az urnákhoz járulhatunk, hogy megválasszuk az ország európai parlamenti képviselőit. Szlovákia idén újkori történelme során harmadszor választ képviselőket az Európai Parlamentbe, s nagy valószínűség szerint – az előző két választáshoz hasonlóan – most sem lesz tolongás a választóhelyiségekben. Először is azért, mert rövid időn belül – a tavaly év végi megyei választásokat is beleszámítva – ez lesz a harmadik alkalom, hogy eleget kell tennünk állampolgári kötelességünknek, másodszor meg azért, mert a szakemberek szerint az európai politika még mindig távol áll az emberektől. Arról nem is beszélve, hogy a közönséges honi halandóig többnyire csak az Európai Parlament mindent beszabályozó rendelkezései jutnak el, meg annak a fene nagy költségvetésnek a híre, amely az európai intézmények működéséhez szükséges – vélekedik Koziak.
Ezzel azonban még mindig nem ér véget a választások sora, ősszel ugyanis önkormányzati választások is lesznek, amelynek fő témája Koziak szerint elsősorban a tisztséghalmozás lesz, valamint a független jelöltek növekvő befolyása. „Az, hogy a média foglalkozik a tisztséghalmozás témájával, mindenképpen pozitív dolog, mivel a parlamenti képviselő és a polgármester felelősségteljes munkája időben összeegyeztethetetlen. Fizikai képtelenség ezeket a tisztségeket egyszerre jól ellátni” – mondta Koziak. A politológus úgy véli, a tisztséghalmozás gondot okozhat az önkormányzati választások során több polgármester-parlamenti képviselő esetében is, mint például Richard Rašinál, Kassa főpolgármesterénél, Jana Vaľovánál, homonnai polgármester asszonynál vagy akár Andrej Hrnčiar, Túrócszentmárton polgármesterénél. Koziak szerint a pártpolitikából való általános kiábrándultságnak köszönhetően idén valószínűleg nagyobb eséllyel indulnak majd a független képviselők. A nagyobb városokban pedig többnyire a Smer és a jobboldali pártok közti meccs várható. Koziak úgy véli, Pozsonyban akár lehetne is esélye egy jobboldali jelöltnek a főpolgármesteri székre, persze, csak ha meg tudnak egyezni a megfelelő jelöltben, ami jelenleg szemmel láthatóan jelentős gondot okoz.
Ebben az évben befejeződik a Legfelső Bíróság elnökének, Štefan Harabinnak is az ötéves hivatali ideje. A Bírói Tanácsnak is új elnököt kell hát választania, ami ugyan már nem a mi dolgunk lesz, de az e körüli porverés, aligha kerülheti el a figyelmünket. A Transparency International szlovákiai szervezetének igazgatója, Gabriel Šípoš úgy véli, Harabint újraválasztják. „Az igazságszolgáltatásunkon belüli viszonyok továbbra is rosszak, és pár éven belül semmiképpen sem változhatnak jelentősebb mértékben, az csak több tíz év múlva esedékes ” – jelentette ki Šípoš.
Harabin 2009-es megválasztását több civil tiltakozóakció kísérte, amelyek a Harabin múltjára, valamint az albán drogbáró Baki Sadikivel folytatott nyilvánosságra került baráti telefonbeszélgetésére mutattak rá. Ennek kapcsán elhíresült Harabin Daniel Lipšic irányába tett kijelentése is, amelyben azt üzente az akkor még kereszténydemokrata politikusnak: „Börtönbe kerülsz, te szemétláda!”
Aktualne sk. nyomán, dé Felvidék.ma
{iarelatednews articleid=”43434,43440″}
