A Csemadok a megalakulásának 20. évfordulójára, ezerkilencszázhatvankilencre a szervezeti felépítésében már országos szinten elfogadottá vált. Jelentős, országos bemutatkozást biztosító fórumok szolgálták már a magyar kultúránkat. 1956-ban elindult és évente megrendezésre került az országos dal- és táncünnepély fesztiválsorozat. Öt éve eredményesen működtek a tíznapos időtartamra bővült Jókai napok: a színjátszók, a szavalók, a prózamondásban vetélkedők, az irodalmi színpadok, tehát a „Szép szóban” tevékenykedők országos méretű központi seregszemléje/versenye. 1961-ben Zselízen 1360 szereplővel/énekessel, népzenésszel megvalósult az első önálló országos énekkari fesztivál, melynek hatására szép számmal jöttek létre újabb és újabb gyermek, ifjúsági és felnőtt énekkarok. Öt éve sikeresen működött a Csehszlovákiai Magyar Tanítók Központi Énekkara, a CSMTKÉ, sőt már jelentős hazai és nemzetközi sikerekkel is bírt. Egy évtizede folyt a karnagyok rendszeres képzése. Különböző címmel valósultak meg az országos szintű kisebb társadalmi réteget képviselő énekkari fesztiválok (Gyermek és ifjúsági énekkarok seregszemléje, Munkás énekkarok fesztiválja, stb. 1968-ban megvalósult a hagyományőrzők: éneklőcsoportok, szólóénekesek, népszokásápolók, zenészek, stb. első országos versenyszemléje, mely napjainkig Tavaszi szél vizet áraszt… név alatt vált országot mozgósító erővé, és végül nagy vonzó erővel bírt az a tény is, hogy Szlovákia, Csehország és Csehszlovákia az ötvenes évek elejétől már rendszeresen megrendezte az országos, ill. köztársaságot átfogó énekkari fesztiváljait, – amelyeken a magyar énekkaraink is alkalmanként sikeresen szerepeltek. Ilyen előzmények után kialakult az igény magyar vonalon is kiépíteni az országos énekkari fórumot.
(A teljesség kedvéért megjegyezzük a Csemadok fórumteremtői gazdagságához tartozik, hogy az 1969-es évben tovább szaporodtak a központi kulturális rendezvényei: június elején zselízi helyszínnel megvalósult az első országos népművészeti fesztivál, és novemberben bemutatkozott a Csemadok KB központ néptáncegyüttese, a Szőttes Kamara Népművészet Együttes.)
Visszatérve a címben megfogalmazott témánkhoz: Kodály Zoltán nagy nemzetközi elismerésnek örvendő zeneszerző, zenetudós neve mutatkozott a legelfogadhatóbbnak a fesztiválnévre, és miután a galántai életszakaszára hivatkozva neve felvételére a Csemadok központja megkapta a Mester beleegyezését megszületett a mára már komoly munkával fényesre csiszolt seregszemle név: KODÁLY NAPOK, Galánta. Az első megrendezésére 1969 júniusában került sor, ekkor az ország minden részéről szereplőként 13 felnőtt énekkar, valamint a galántai járásból 10 gyermek énekkar vett részt. A fesztivál Kodály emlékének szólt, tőle választották a kötelező énekkari műveket: Régi magyar diákdal, A szép énekszó múzsájához, A magyarokhoz, vezényeltek Schleicher László és Szíjjártó Jenő. Az ünnepélyre a koronát a vendégként megjelent budapesti Vasas Művészegyüttes Ének- és zenekara és a CSMTKÉ közös előadásában elhangzott Kodály Zoltán Mátrai képek című műve tette fel, melyet Vass Lajos Erkel-díjas karnagy vezényelt. Fő rendezők a Csemadok Központi Bizottsága és a Szlovákiai Népművelési Intézet, valamint ezek járási és helyi szervei voltak. A Csemadok minden szinten a szervezés területén volt nagyon aktív, az Intézet Koczka István vezette Nemzetiségi Osztálya pedig a szakmai feladatok, valamint az anyagiak nagyobb részének a biztosítása terén jeleskedett. Nagy volt az öröm, és óriási lelkesedéssel folyt a készülődés. Az énekkarok oda jutását járási és kerületi seregszemléken történt előzsűrizés előzte meg, valamint közös kórusművek betanulása volt a feltétel. Kodály Zoltán özvegye, Sárika is elfogadta a meghívást és édesanyja kíséretével meg is jelent. Az ünnepély Gálaműsorának a megnyitása is a közös rendezést tükrözte, ahol a megnyitó beszédet közösen Tahy Ctibor a Szlovákiai NI igazgatója és én, a Csemadok KB titkára tartottuk (lásd a Prandl S. fényképét).
A XVI. Kodály Napokra 2014. május 16. és 18. közt kerül sor Galántán.
A képen Kodály Napok összkórusa és a budapesti Vasas Művészegyüttes szinfónikus zenekara. Vezényel Vass Lajos Erkel-díjas karnagy.
Takács András, Felvidék.ma
Fotó: Takács A.
{iarelatednews articleid=”43553,45706″}
