Se szeri, se száma a tárlatnyitóknak Rimaszombatban. Többek közt a Városi Művelődési Központ, a Három Rózsa Kávéház, a református gimnázium, a Gömör-Kishonti Múzeum is kiállításokat rendezett.
„Gyere haza megpihenni” – Pósa Lajos kiállítás a Három Rózsában
A Három Rózsa Kávéházban Pósa Lajos fotó-emlékkiállítás nyílt a költő halálának 100. évfordulója tiszteletére. A tárlat anyagát, amely kevésbé ismert tárgyak, felvételek, iratok képeit tartalmazza, a Sárospataki Református Kollégium Tudományos Gyűjteményében és magángyűjteményekben fotózták. A kiállítást a Gömöri Fotóklub és a Pósa Lajos Emlékbizottság készítette el, 37 panelen mutatjuk be a Pósa Lajos pályájának főbb állomásait.
A kiállításon Balázs Éva Pósa Lajos Szeresd a gyermeket című versét adta elő. Köszöntötte az egybegyűlteket Benedek László, a Gömöri Fotóklub vezetője.
A kiállítást Pósa Judit, a Pósa Lajos Emlékbizottság vezetője ezekkel a szavakkal nyitotta meg: „Mi, gömöriek gazdag emberek vagyunk. Nagy értéket rejt a mi tulipántos ládánk. Nekünk csak ki kell nyitni és belenyúlni, hogy ünnepekkor nézegessük, megtapogassuk, elolvasgassuk, mit is hagytak ránk az eleink.
Vannak ebben a ládában néprajzi, képzőművészeti és irodalmi kincsek is. A rimaszombati ládában ott van Tompa Mihály, Ferenczy István, Blaha Lujza, Mikszáth Kálmán és Pósa Lajos képzeletbeli hagyatéka is. Mi most a Pósa Lajostól ránk maradt fotókat és dokumentumokat szellőztettük meg kicsit, mint annak idején tették azt húsvétkor szülőfalujában, Nemesradnóton a család kutyabőrével. Akkor összeült a család apraja nagyja. De mi vendégeket is hívtunk erre a familiáris ülésre – Önöket, hogy velünk együtt nézzék meg, mit is rejt ez a mi tulipántos ládánk.
Pósa Lajos halálának 100. évfordulója alkalmából – határokon átívelő rendezvénysorozat keretében – óvodák, iskolák, könyvtárak, számos kulturális intézmény és több kiadó speciális foglalkozásokkal, a költő verseinek, meséinek előadásával, köteteinek új kiadásaival törekszik megismertetni és megszerettetni a mai olvasókkal az évtizedekig elhallgatott Pósa Lajos életművét.
A Gömöri Fotóklub és a Pósa Lajos Emlékbizottság kiegészítve e nemes szándékot, fotókiállítással szemlélteti a költő-és lapszerkesztő életútját. Korántsem a teljesség igényével, 37 tablón mutatjuk be a pálya főbb állomásait és az azokhoz kapcsolódó érdekességeket, kezdve a szülőfaluban, Nemesradnóton, folytatva az iskolái színhelyein: Rimaszombatban és Sárospatakon.
A szegedi éveket a költővé érés ideje követi, Az Én Ujságom megalapítása. Korabeli, elsárgult gyermekfotók tarkítják a képet, valamint a híres baráti kör – a Pósa-asztaltársaság – néhány megmaradt emléke. Láthatjuk a magánember későn érkezett, ám annál inkább megérdemelt boldogsága „hivatalos” kezdetének színhelyét: a monori lakodalmas házat, és egy jó barát üdvözlő sorait.
A Pósa-asztal mappájának karikatúrái továbbá számos más érdekesség: barátok fotói, dedikált kötetek és a dicsőség babérjai – elismerő oklevelek – színesítik a látnivalót.
A tárlat utolsó részének paneljei a költő 40 éves írói jubileumának gyászba forduló ünneplését idézik, majd az utókor megbecsülésének egyes dokumentumait, az 1930-as években emelt szobrait és kihelyezett emléktábláját Budapesten és Nemesradnóton.
Külön szeretnék kiemelni három tablót. Ezek hozzám a legközelebb állók, és számomra legérdekesebbek. Az egyiken egy elmosódott fényképről két kislány néz ránk. A fotó jobb oldalán Pósa Lajos keresztlánya, Varga Ida Anna Irén látható, ahogy a fénykép hátoldalán lévő ajánlás is dokumentálja. Ennek a bátkai anyakönyvi kivonat a bizonyítéka, amit szintén meg lehet a tablón tekinteni. Sajnos a kislány pár év múlva meghalt. A húga viszont él, és az ő fia, Máriás László már évek óta figyelemmel kíséri a szülőföldi történéseket, visszatérve a gyökerekhez.
A második tabló a monori lakodalmas házat mutatja be a házassági levéllel és egy Bródy Sándortól jövő jókívánságokat tartalmazó kézirattal. Bródy Sándor és Pósa Lajos közti barátságot több dokumentum is bizonyítja, amire a kutatások során ráleltünk. És Bródy Sándor nagy írónkank az unokája Alexander Bródy nemcsak lelkesen, hanem hatékonyan is támogatja Pósa Lajos hagyatékát és az ő emlékét. Ezt bizonyítja a hódmezővásárhelyi Pósa Lajos szoboravatás is. Engedjék meg, hogy üdvözöljem Alexander Bródyt.
A harmadik pedig a sír. Ezen a tablón látható a Gárdonyi Géza által hozott gyászkoszorúnak a szalagja. A virágok elhervadtak rég a koszorúról, de a szalagon lévő aranybetűk a mai napig megmaradtak hirdetve az örök barátságot.
A kiállítás létrejöttét, az itt látható, többségükben eddig ismeretlen fotók és dokumentumok bemutatását a Sárospataki Református Kollégium Tudományos Gyűjteményeinek Múzeuma, a Gömör-Kishonti Múzeum és magángyűjtők segítették.
Remélem, mindenki megtalálja ezeken a tablókon a számára legértékesebb kincset, és kedvet kap jobban szétnézni a saját ládafiájában is” – mondta megnyitó beszédében Pósa Judit.
A Pósa Lajos fotókiállítás május 23-ig tekinthető meg Rimaszombatban, innen Hódmezővásárhelyre, Szegedre ill. Szentendrére a skanzenbe és Egerbe vándorol.
Négy évszak a Ganevia Galériájában
A Városi Művelődési Központ Ganevia Galériájában az Oxymron polgári társulás Négy Évszak címen rendezett tárlatot a füleki Motolla Kézműves Baráti Kör és a dunamocsi Szegi Ilona részére. A kiállítást Zsélyi Katalin, a VMK munkatársa nyitotta meg.
Szegi Ilona gombképeket készít, húsz éve a mocsi Vadvirág folklórcsoport vezetője. Az ő kezdeményezésére jött létre a falusi múzeum is Mocson. Első gombképét 5 éve készítette el, s azóta több mint 100 alkotásán, több mint 25 ezer gomb található. Mint megtudtuk, a kör-nyék több falujában, városában gyűjtik neki a gombokat, hogy folytathassa a munkát. A gombgyűjteményében egyedi darabok is található az 1848-as és 1912-es évekből.
A füleki Motolla Kézműves Baráti Kör 2001-től létezik, 2002-től a Pro Futuro Polgári Társulás része. 2003-tól tagja a szécsényi székhelyű Palócföldi Népi Iparművészek Egyesületének. Saját alkotómunkát végez, melyet kiállításokon, kézműves-bemutatókon, gyerekfoglalkozá-sokon valamint felnőttoktatásokon, tanfolyamokon népszerűsít.
A kiállítók közt találjuk Anderko Andreát, aki a losonci Kármán József Alapiskola pedagógusa; s mézeskalácsok, rongy- és csuhébaba készítéssel foglalkozik. Benkoné Horkay Tünde a füleki Mocsáry Lajos Alapiskola pedagógusa, tojásíró és gyöngyfűző; férje Benko Pál, a Füleki Gimnázium pedagógusa gyékény használati tárgyakat, kasbábokat, karcolással díszített kabaktököket és lopótököket, vert csipkét készít; lánya Kapsa Júlia fogtechnikus és gyöngy-ékszerek készítésével foglalkozik.
Láthatjuk továbbá Németh Bozó Andrea kultúrantropológus és művészettörténész hímes tojá-sait, Gyetvai Zsuzsa a füleki Daxner utcai Óvoda pedagógusának agyagműveit, drótozott hímes tojásait, mézeskalácsait. György Henrietta a ragyolci alapiskola pedagógusa gyöngyékszereket, hímes tojásokat és batikolt tárgyakat állít ki; Molnár Mónika, a sávlyi alapiskola pedagógusa szalma aratókoszorúkat, dísztárgyakat, szalmarátétes hímes tojásokat készített. Popovics Judit pedig a természetes anyagokból készített házi szappanokat hozta el.
A Négy Évszak tárlat május 31-ig tekinthető meg Rimaszombatban.
A két kiállítást a Tompa Mihály Országos Vers- és Prózamondóverseny kísérőrendezvényeként nyitottak április 24-én ill. 26-án. A Magyar Interaktív Televízióban a videótudósításokat ITT>>> és ITT>>> tekinthető meg.
Armales Transylvanorum vándorkiállítás a Tompa Mihály Református Gimnáziumban
Rimaszombatban a Tompa Mihály Református Gimnázium adott otthont az Armales Transylvanorum – Válogatás az erdélyi fejedelmek címeradományaiból című nemzetközi vándorkiállításnak. Az iskola mellett a kiállítás szervezője a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház és a Magyar Nemzeti Levéltár Hajdú-Bihar Megyei Levéltára volt.
A rendezvény fővédnöke, Ft. Fazekas László református püspök volt, aki köszöntőt mondott az április 4-i megnyitón. A kiállítást Dr. Szálkai Tamás levéltáros, a tárlat kurátora nyitotta meg.
„Minden nevelési – oktatási intézménynek elengedhetetlen feladata a múlt ápolása és hagyo-mányaink, értékeink továbbörökítése a felnövekvő nemzedékeknek. A szerencsés egybeesések tették lehetővé, hogy ma immár a 23. helyszínen látható a 2009. októberében Kolozsvárról indult kiállítás, s talált méltó helyszínre az idén 110 éves gimnáziumi épületben.
Neves elődeinkre visszatekintve meg kell említenünk az Egyesült Protestáns Gimnázium diákját, a magyar gyermekirodalom megteremtőjét: Pósa Lajost, hiszen halálának 100. évfor-dulóján, a Pósa emlékév keretén belül számos alkalomnak lehetünk szervezői, részesei” – mondta Sebők Attila, a Tompa Mihály Református Gimnázium igazgatója. Majd Pósa Lajos: Szeresd ezt a földet! című versének néhány sorát idézte, s így folytatta: „Mesél a múlt nekünk a címeradományokon keresztül is. Az itt kiállított címerek bepillantást engednek a régmúlt történéseibe, utazásra hívnak elmúlt korok vidékeire, köszönhetően Dr. Szálkai Tamásnak, a kiállítás megálmodójának, megszervezőjének, kit nagy szeretettel köszöntünk körünkben, s ajánljuk mindenki figyelmébe azonos című könyvét, melyből további részleteket tudhatunk meg a címeradományokról.”
A vándorkiállítás a rimaszombati Tompa Mihály Református Gimnáziumba Kassa, Szepsi, Rozsnyó állomások után érkezett. A tárlatot legközelebb Nógrádban tekinthetik majd meg az érdeklődők.
Három tárlat a Gömör-Kishonti Múzeumban
A Rozsnyói céhek tárlat Rozsnyó város céhes múltját, az egyes mesterségek művelőit tömörítő szervezetek társadalmi helyzetét és hatáskörét térképezi fel a középkortól kezdve a 19. századig. A céheknek a város életében betöltött szerepéről, szerveződésük változásairól és tagjaikról szólt bevezető beszédében a Rozsnyói Bányászati Múzeum munkatársa, a kiállítás kurátora, Sylvia Holečková. A tárlat eredeti tárgyi dokumentumok segítségével idézi fel a céhekbe tömörülő rozsnyói kézművesek mindennapjait. A vándorkiállítás Pozsony, Komárom, Fülek és Budapest után érkezett Rimaszombatba, s augusztus 30-ig lesz megtekinthető.
Zárszámadás előtt címmel június 30-ig látható Koós István egyéni kiállítása Gömör-Kishonti Múzeumban, Rimaszombatban. Több mint 30 év munkái köszöntik a tavaly hatvanéves alkotót, aki 1979 óta fest, s Jakoby Gyula mellett elsősorban Dúdor István és Kurilla V. Gábor, valamint Balázs István és Alexander Bohó hatott a művészetére. Koós, akinek festészetét elsősorban a káosz inspirál-ja, több önálló kiállítást is tartott már, s Rimaszombat mellett Révkomáromban, Esztergomban és Pozsonyban is kiállította a műveit. A Magyar Interaktív Televízióban egykori osztálytársa, Pálszegi Tibor beszélgetett vele, megtekinthető ITT>>>.
S mint ahogyan arról részletesen beszámoltunk a Gömör-Kishonti Múzeumban Rimaszombat háborús hétköznapjait és a Nagy Háború hadszínterein a gömöri bakák szerepvállalását is bemutatják. A tárlat az első világháború kitörésének kerek 100. évfordulója alkalmából került megnyitásra május 16-án. A múzeum ezzel csatlakozik a világszerte háborús megemlékezésekkel tarkított centenáriumi emlékévhez (1914-2014). A tárlat Rimaszombatban 2014. szeptember 30-ig tekinthető meg.
Ha még újabb kiállításokat keresnénk, akkor Matej Hrebenda Könyvtárban, a Városi Galériában az Gömör-Kishonti Népművelési Intézetben (Osveta), de még talán a Szabadidőközpontban is találunk új tárlatot. Pusko Anikó amatőr tornaljai képzőművész Lélekfaggató címmel május 19-én nyílt kiállítása éppen az Osveta épületében tekinthető meg június 30-ig.
A kiállításokról készült felvételeinket a Képgalériánkban ITT>>> tekinthetik meg.
he, Felvidék.ma
